Szerződésszegő bankoktól és biztosítóktól védenek a békéltetők

Vágólapra másolva!
A megugró árfolyamok miatt bajba jutott devizahiteleseken nem, az erőfölényükkel visszaélő, a szerződésben nem jelzett díjakat kivető bankok és biztosítók ügyfeleinek viszont várhatóan segítséget nyújt majd a júniustól működő Pénzügyi Békéltető Testület. A panaszokat előszűrik majd, a kiválasztott ügyekben pedig próbálnak egyezséget összehozni a panaszos és a pénzintézet között. Aki panaszkodni akar, annak alaposan fel kell készülnie.
Vágólapra másolva!

"A hitelintézetek szerződéseivel, illetőleg a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos jogviták rendezése vár a Pénzügyi Békéltető Testületre (PBT). A jogtalanul fölszámított banki és biztosítási költségek, illetve utóbbi területen a kárigény elutasítása, a kárösszeg mértékének vitatása lehet gyakori téma" - így írta le az [origo]-nak a tevékenységét júliusban megkezdő testület elé kerülő problémák várható körét Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. A pénzügyi felügyeleten belül működő testület megalakulását február végén jelentették be, az erről szóló sajtótájékoztatón kiderült, hogy a PBT akár 100 millió forintos bírságot is kiszabhat a határozatokat be nem tartó bankokra és biztosítókra.

"A munkanélküliségi biztosítások körül is lehetnek problémák, több olyan konstrukcióval találkoztunk, amely nem biztosít fedezetet a munkanélküliség idejére. Vélhetően a fogyasztói csoportokra is lesz sok panasz: itt a tanácsadó irodák tudnak segíteni, ám a tevékenységük nem tartozik a Pénzügyi Békéltető Testület illetékességébe" - tette hozzá Hajnal Zsolt, a PBT tanácsadói hálózatának működtetésében is részt vállaló Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének (FOME) vezetője. Szerinte a lakásbiztosításokra is sok panasz érkezhet, és olyan bajba jutott hitelesekre is számítanak, akik már sok halasztást kaptak, a bank csökkentett részletfizetést is engedélyezett a számukra, de így is fizetési nehézségeik vannak.

Kik fordulhatnak a PBT-hez?

"Alapfeltétel, hogy csak szerződésből eredő jogvita esetén lehet a PBT eljárását kezdeményezni" - mondta Binder, ami azt jelenti, hogy például a gyenge forintárfolyam miatt ráfizető devizahitelesek panaszaival nem foglalkozik majd a PBT, mivel a hitelszerződések kikötik, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél vállalja.

"Emellett az ügyfélnek kell mérlegelnie, hogy a szerződésből eredő vitát ténylegesen elindítja-e, vagyis olyan súlyú az ügy, amely miatt a PBT eljárása indokolt" - mondta Binder István. A felügyelet szóvivője szerint mérlegelni kell azt is, hogy az ügyfél alá tudja-e támasztani az álláspontját, ennek első lépése pedig a szerződés áttekintése, különösen azt a részt kell megviszgálni, amelyet az ügyfél szerint megsértett a pénzügyi intézmény. "Célszerű tehát előzetesen végiggondolni az egész ügyet, és úgy felkészülni rá, mintha bírósági eljárásról lenne szó" - tette hozzá Binder, aki szerint a PBT leginkább a polgári peres bírósághoz hasonlítható, egyedi ügyekben segít egyezséget létrehozni, vagy ha ez nem sikerül, dönt a vitás esetekben.

Hajnal Zsolt szerint nyolc vidéki nagyvárosban (Győr, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Kaposvár, Kecskemét, Szeged, Eger, és Debrecen) nyitnak irodát, a hálózathoz szükséges helyiségeket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság biztosítja. "Az irodáknak elsősorban előszűrő funkciójuk lesz. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek az iroda munkatársaihoz fordulhatnak vélt vagy valós problémájukkal. Elsődleges feladatunk, hogy az olyan panaszokat, amelyeknél jogsértés nem merül fel, helyben megoldjuk. Ha a szakértők jogi problémát fedeznek fel, akkor azt a PBT elé viszik, a testület pedig dönt az ügyben" - fogalmazott Hajnal Zsolt, és hozzátette: a hálózat és a PBT létrehozása azt a célt szolgálja, hogy az eddiginél jobban szabályozott, független, de egyúttal megfelelő jogosítványokkal rendelkező testület kezelje az ügyfelek jogi sérelmet.

Miért van szükség a PBT-re?

"Bár békéltető testületek eddig is voltak, ezek a szervezetek gyakran nem látták át a pénzügyi szolgáltatók bonyolult szerződéseit, ráadásul a tapasztalatok szerint a bankok és a biztosítók gyakran nem is mutattak hajlandóságot arra, hogy együttműködjenek a békéltetőkkel" - Nadrai Géza, a testület vezetője az MR1-Kossuth Rádióban ezzel indokolta a PBT létrehozását.

Binder István szerint a békéltető testületek a pénzügyi szolgáltatások területén nem voltak hatékonyak, sőt ezt különböző dokumentumaikban maguk is önkritikusan és korrekt módon megállapították. Szerinte erre utal az is, hogy az MKIK Vállalkozáskutató Intézete által készített beszámoló szerint a pénzügyi panaszok több mint kétharmada nem zárult egyezséggel, ajánlással vagy kötelezéssel, a békéltető testületek elé kerülő pénzügyi problémák sikeres kezelése pedig nehézségekbe ütközött.

"A békéltető testületekre nézve kritikus megjegyzések nem a PBT-től származnak, hanem idézetek a testületek működését értékelő dokumentumokból" - fogalmazott a PSZÁF szóvivője, és hozzátette: a PBT-nél alkalmazott köztisztviselőkkel kapcsolatos, rendkívül magas színvonalú elvárásokat a tagokra vonatkozó pályázati kiírás tartalmazza.

Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület vezetője az [origo]-nak azt mondta: a békéltető testületek hozzáértését bíráló megjegyzés meglehetősen furcsa, mert a fogyasztóvédelmi törvény tavalyi módosítása előírta, hogy felsőfokú végzettséggel és legalább két év pénzügyi gyakorlattal rendelkező tagok is legyenek ezekben a testületekben, miközben ezt a PBT-t életre hívó törvény nem írta elő. A Budapesti Békéltető Testület vezetője szerint politikai döntés született, amit az is bizonyít, hogy tavaly a parlament gazdasági, informatikai és fogyasztóvédelmi bizottsága még azt a javaslatot támogatta első körben, hogy a jelenlegi rendszer a PBT mellett is megmaradjon. "A kormánynál azonban már nem ment át a javaslat. Békéltető testületi elnökként siránkozásnak tűnhet ez a megnyilvánulás, de erről szó sincs, csak reagálni szeretnénk a minket ért kritikákra" - mondta Baranovszky György.

Baranovszky György szerint a nyolc vidéki iroda nem biztosít országos lefedettséget. Szerinte a békéltető testületek minden megyében működnek, van irodájuk, az ott dolgozók jobban ismerik a helyi panaszokat és helyzetet. Egy zalaegerszegi panaszos például nem fog feljönni egy néhány ezer forintos ügy miatt Budapestre, miközben a városban lévő békéltető testületnél lehet, hogy végigvitte volna az ügyet" - tette hozzá. Hajnal Zsolt szerint azonban a tanácsadó irodákat nem csak személyesen lehet felkeresni. Levélben, e-maiben és telefonon is lehet hozzájuk fordulni. Ha mindenképpen személyes megjelenésre van szükség, akkor a legközelebbi irodába kell befáradnia az ügyfélnek.

Nem lesz elbocsátás a békéltető testületeknél

Baranovszky György arra a kérdésünkre, hogy a bankokat és biztosítókat érintő ügyek kiesése miatt kevesebb lesz-e a munka, és ezért elbocsátásokra kerülhet sor a békéltető testületeknél, határozott nemmel felelt, mondván, a pénzügyi problémák a panaszok számának 14-15 százalékát jelentették, ennek jelentős része fogyasztói csoportok ügye, melyek továbbra is a kamarák melletti békéltető testületeknél maradnak. De bőven van utánpótlás. "Az elmúlt hetekben 50 százalékkal több ügy - kereskedelmi, egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos, vagy éppen közüzemi területtel összefüggő panasz - érkezett, mint tavaly" - tehát van mivel foglalkoznunk" - fogalmazott az elnök.