Politikai lejáratókampány folyik a szegények bankára ellen?

2011.02.27. 17:53

Több fronton támadják a mikrohitelezés Nobel-békedíjas atyját, Muhammad Yunust. Nem csak sikkasztással és becsületsértéssel, de még joghurthamisítással is megvádolták. Közben az általa alapított bank ellen vizsgálatot kezdeményezett a bangladesi kormány, ami ráadásul többségi tulajdonhoz is szeretne jutni benne. A mikrohitelezés etikusságát pedig már nem csak politikusok, hanem szakértők is megkérdőjelezik. Ugyanakkor tény, hogy az elüzletiesedett mikorhitelezést vehemensen kritizáló Yunus bankja az elmúlt években több nemzetközi vállalattal is közös céget hozott létre Bangladesben.

 "Valami félreértésről lehet szó. Mást nem mondhatok, mert bármit mondok, azt felhasználják ellenem" - mondta a New York Times megkeresésére a nyáron már a 71. életévét betöltő Nobel-békedíjas bankár és közgazdász-professzor, Muhammad Yunus, akinek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó bangladesi törvények szerint már öt éve nyugdíjba kellett volna vonulnia az általa alapított, a mikrohitelezés úttörőjének számító bangladesi Grameen bank éléről. (A [origo] szegények bankárával készített interjúját itt olvashatja el.)

Nehéz időket él az eddig csak ünnepléshez szokott Muhammad Yunus: múlt év végén nem csak az általa alapított Grameen Bank teljes átvizsgálását kezdeményezte a bangladesi kormány, amiért adócsalás és sikkasztás gyanújába keveredett a pénzintézet egy 1996-os pénzügyi tranzakció miatt, hanem joghurthamisítással is megvádolták. Sőt, januárban még becsületsértés miatt is bíróság elé kellett állnia, amit még 2007-ben indított ellene egy helyi politikus, mert Yunus korruptnak nevezte a bangladesi politikai elitet.

A 2007-ben rövid időre még pártot is létrehozó Yunusban régóta politikai ellenfelet látó bangladesi kormány pedig lemondásra szólította fel februárban a világszerte köztiszteletben tartott bankárt a Grameen vezérigazgatói posztjáról a bank ellen folyó vizsgálat miatt. Többek között a New York Times, a Financial Times cikkeiből is az derül ki, hogy a szóban forgó ügyek egy összehangolt politikai lejáratókampány részei lehetnek. Mindeközben pedig nemzetközi szakértők kérdőjelezik meg a mikrohitelezés sikerességét és a tevékenységet folytató pénzügyi intézmények etikusságát.

Yunus belevetette magát a politikába

Január végén azért nem lehetett jelen a politikai és gazdasági döntéshozók, illetve celebek Világgazdasági Fórumnak nevezett gigamegbeszélésén az általában minden globális összejövetelen ünnepelt bankár, mert éppen egy bírósági tárgyalásra kellett mennie, mivel a vitaminokkal dúsított joghurtokat gyártó, a Danone-nal közösen létrehozott cégét azzal vádolták meg, hogy a joghurtok valójában nem is tartalmaznak vitaminokat, sőt, még károsak is az egészségre.

Néhány héttel korábban pedig Banglades egyik kisvárosában kellett a professzornak meglátogatnia a bíróságot , mert egy helyi politikus becsületsértésért perelte be még 2007-ben, amikor a Nobel-díjas közgazdászprofesszor megalapította a Nagorik Shakti (Citizen Power) vagyis az Állampolgárok Ereje nevű pártot.

A magát egészen 2007-ig a bangladesi kisszerű politikai élettől távol tartó Yunus, támogatói buzdítására ekkor úgy döntött, hogy egy, a hadsereg által támogatott átmeneti kormány idején, mégis óvatosan belavírozza magát a politikai életbe. Politikai riválisai azonban nem nézték jó szemmel a teljes politikai elitet korrupcióval vádoló Nobel-békedíjas kioktatását, aki egy beszédében azt mondta, hogy " a bangladesi politikusok a hatalmukat kizárólag pénzcsinálásra használják, és nincsenek semmiféle ideáik." A bangladesi kisvárosi bíróság végül úgy döntött, hogy Yunus szabadon távozhatott, és még a következő meghallgatáson való megjelenés alól is felmentették óvadék ellenében.

Filmes affér

Múlt héten pedig a bangladesi kormány pénzügyminisztere szólította fel a bankárt, hogy távozzon a Grameen vezérigazgatói posztjáról nem csak azért, mert a bangladesi törvények szerint a vezető tisztségviselők maximum 65 éves korukig dolgozhatnak, hanem azért is, mert decemberben átfogó vizsgálatot indított a kormány a bank ellen egy norvég csatorna által december 1-én vetített dokumentumfilm miatt.

A film szerint 1996-ban a Grameen több mint 100 millió dollár, norvég adományozóktól származó pénzt utalt át jogtalanul a Grameen Kalyan nevű testvérvállalkozásának. Három napra rá a norvég kormány azonban rögtön cáfolt: Erik Solheim norvég környezetvédelmi és fejlesztési miniszter úgy fogalmazott a norvég külügyminisztérium által kiadott közleményben, hogy "semmi jel nem utal arra, hogy a norvég pénzadományt helytelen célra használták volna, vagy, hogy a Grameen Bank bármilyen korrupt ügyletben vett volna részt, vagy elsikkasztotta volna a pénzt."

Muhammad Yunus

Muhammad Yunus bangladesi bankár a mikrohitelezés koncepciójának a kidolgozója. 1976-ban kezdett bele a Grameen-projektbe, hogy felmérje, milyen módon lehetne hitel nyújtani a legszegényebeknek, akik hitelképtelenek, mert fedezet hiányában nem állnak velük szóba a bankok. 1983-ban aztán ebből a kísérleti projektből nőtt ki a mikrohiteleket nyújtó Grameen Bank, ami Muhammad Yunussszal együtt megkapta a Nobel-békedíjat 2006-ban.


A miniszter ennek ellenére ugyanakkor elismerte, hogy a Grameen azzal, hogy a testvérszervezetének utalta át a norvég külügyminisztériumhoz tartozó, Norad nevű adományozó szervezet által juttatott pénzt, megszegte a két szervezet között létrejött szerződést, de az ügyet letisztázták két évvel később, 1998-ban, amikor  a Kalyan visszautalta a pénzt a Grameennak.

Mindez aztán jó ürügyet szolgáltatott a Grameen Bank vezetőségét már az első miniszterelnöksége - 1996 és 2001 között - lecserélni kívánó, jelenlegi bangladesi miniszterlenöknek, Sheikh Hasina Wazednek - aki egykor szintén a mikrohitelezés támogatója volt -, hogy kirohanást intézzen Yunus, és az egész finanszírozási forma ellen, azt állítva, hogy a mikrohitelező intézmények a "szegények vérét szívják", a Grameen pedig adóelkerülés miatt utalta át a pénzt több mint egy évtizede a testvérszervezetének. Ezután  a miniszterelnök azonnal, még decemberben vizsgálatot rendelt el a bangladesi kormány által 25 százalékban tulajdonolt Grameen Bank ellen.

Egy, a New York Timesnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő bangladesi kormánytisztviselő szerint miután a Hasina Wazed fő riválisának számító Bangladesi Nemzeti Párt teljesen meggyengült 2006-ban, és kikerült a miniszterelnök pártjára valós veszélyt jelentő politikai erők közül, ezután Yunusban látta a legfőbb riválisát, akinek ráadásul most vissza is vághat, amiért lekorruptozta a teljes bangladesi politikai elitet.

Forrás: AFP
Kritikák célkeresztjébe került a szegényeken segítő közgazdász

Azt, hogy a bangladesi kormány szeretne minél előbb megszabadulni Yunustól az is jól mutatja, hogy még mielőtt felszólították volna, hogy távozzon az általa alapított bank vezérigazgatói posztjáról, kinevezték Muzammel Huqot a bank elnökségi testületének élére. Yunus egykori helyettese úgy vélekedik a főnökéről, mint "egy jó ember, kis szívvel, aki senki másban nem bízik, csak magában". Yunus egyébként már korábban felajánlotta, hogy nyugdíjba vonul a vezérigazgatói pozícióból, ha utána az elnökség vezetőjeként felügyelhetné a bank munkáját. A hetvenöt százalékban a hitelfelvevők tulajdonában lévő Grameen elnöki testületében javarészt iskolázatlan nők ülnek, akik nem látják át a cég működését. A bangladesi kormány - amely a bank elnökségének két tagját és magát az elnököt választja - azonban ezt akkor visszautasította.

Kérdésessé válhat a bank sorsa

Mi lesz a bankkal, ha Yunus, már csak a kora miatt is hamarosan visszavonul. A 8,3 millió hitelessel rendelkező Grameen Bank eddig 10 milliárd dollárra rúgó kölcsönt helyezett ki megalapítása óta, és Banglades társadalmi és gazdasági szövetének elválaszthatatlan részét képezi. A mikrofinanszírozással foglalkozó közgazdászok leginkább attól tartanak, hogy ha a kormány átveszi a teljes irányítást a Grameen felett, akkor az a politikai pénzosztás terepe lesz. A bankár hivatalos oldalán meg is jelent egy írás, amely szerint a bangladesi kormány szeretné visszaállítani azt a '80-as évekbeli helyzetet, amikor még a kormány 60 százalékos tulajdonában volt a Grameen, és csak 40 százalékban voltak részvényesek maguk a hitelfelvevők. 

Az eddig szóba jöhető, szintén a banknál dolgozó vezető tisztségviselők egy idő után, általában rossz szájízzel távoztak, és jelenleg sincs a láthatáron potenciális utód. Pedig egy határozott, etikus vezetőre mindenképpen szüksége lenne a pénzintézetnek olyan időkben, amikor nem csak a politikai ellenfelek, hanem kutatók által is egyre inkább megkérdőjeleződik a mikrohitelezés hatékonysága és etikussága. Mahbubul Mokaddem Akash, a Dhakkai egyetem közgazdász-professzora szerint az a probléma, hogy hiába megkérdőjelezhetetlen Yunus tisztessége, ha maga a bank nem működik átláthatóan. Éppen ezért, ha Yunus végleg távozik a banktól, olyan vezetésre van szükség, amelyik képes átláthatóvá tenni a működést az erkölcsi feddhetetlenség érdekében.

A Wall Street Journal már 2001-ben azt írta, hogy a Grameen által kihelyezet hitelek több mint egyötödét elmaradva törlesztették, a cég egyéb mutatói is némileg kozmetikázottak, de mivel a világon minden mikrofinanszírozást nyújtó szervezet hírneve a szimbolikus jelentőségű Grameen Bankon múlik, ezért nem piszkálják a szervezetet.

Grameen Bank

1983-as megalakulása óta 10,12 milliárd dollár hitelt helyezett ki a bank, több mint 8 millió hitelfelvevője van. A jelenlegi kintlévőségei 900 millió dollárra rúgnak. Yunus szerint a hitelek visszafizetési aránya 98 százalékos, a kritizálók szerint azonban ez az adat kozmetikázott. A világon több mint negyven országban létezik már hasonló projekt, és még a Világbank is finanszíroz ilyen kezdeményezéseket.

A Grameen eleinte kizárólag adományozókból finanszírozta magát, a tőkét a donorok nagyon alacsony kamattal adták. A '90-es évek közepétől a tőkéje legnagyobb részét már a bangladesi jegybank biztosítja. A közelmúltban azonban kötvénykibocsátásba kezdett a bank, a kötvényekre állami garanciát vállal a bangladesi kormány, és a hozamuk meghaladja a jegybanki alapkamatot.

Bangladesben a Grameen Banknak több mint 4 millió, mikrohitelt felvevő ügyfele van. A bank ügyfeleinek 97 százaléka nő. A hitelfelvevők - akiknek nem kell fedezetet nyújtaniuk a hitelfelvételhez -  ötfős csoportokat alkotnak, és aztán nyolc, ötfős csoport működik együtt. Ezek hetente összegyűlnek megbeszélni, ki hogy halad a vállalkozásával, vagyis minden tevékenységük teljesen nyilvános, és így tulajdonképpen a nyilvánosság teremti meg a fedezetet a hitelfelvevőnek, mert ha a csoportból nem törleszt valaki, akkor a csoport nem kap több hitelt.



"Amikor Yunus elkezdte a mikrohitelezést Bangladesben, a '70-es évek közepén, a lakosok 80 százaléka élt létminimum alatt. Ma ez az arány 38 százalék. Ha ilyen szempontból nézzük a bangladesi mikrohitelezést, akkor igenis sikeres volt" - nyilatkozta a New York Timesnak Mirza Azizul Islam, egy korábbi pénzügyminisztériumi tanácsadó.

A Grameen  Bankot általában nem szokták egy kalap alá venni az elmúlt két évtizedben elszaporodott, kizárólag magántulajdonban lévő mikrohitelezést nyújtó pénzügyi vállalkozásokkal, utóbbiak ellen gyakran azt a vádat hozzák fel, hogy túl magas - 20 és 50 százalék közötti -  kamatra adnak hitelt, túl agresszíven kínálják a mikrohiteleiket és túl agresszíven is hajtják be. Vagyis hogy a kliensek életkörülményeinek az átalakítása helyett - amiért a Grameen eredetileg létrejött - magának a pénzintézeteknek a növekedésére fókuszálnak. Ilyenek például, a Yunus által is csak hitelező cápáknak becézett, már a tőzsdén is jegyzett mexikói Compartamos Bank, vagy a legnagyobb indiai mikrohitelező pénzintézet, az SKS Microfinance.

Egyre több a külföldi partner

Ugyanakkor tény, hogy az elüzletiesedett mikrohitelezést élesen kritizáló Yunus bankja az elmúlt években nem is egy, Bangladesben terjeszkedni kívánó nemzetközi nagyvállalattal hozott létre vegyesvállalkozást: közös céget alapított a Grameen nem csak a norvég Telenorral, hanem a francia Danone-nal - vele közös vállalkozásban gyártják a vitaminnal dúsított joghurtokat - és az Uniqlo-márka tulajdonosával, a japán ruházati vállalattal, a Fast Retailinggel is.

"Nagyon aggasztóak a Yunus professzor és a Grameen Bank elleni folyamatos politikai támadások" - mondta Mary Robinson, Írország egykori első női miniszterelnöke, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa, aki tagja a pár hete alapított, a mikrohitelezés és a Grameen Bank tevékenységét népszerűsítő, ismert közéleti személyiségekből és művészekből álló Grameen Barátai elnevezésű önkéntes csoportnak.

A csoport támogatója például a Világbank egykori elnöke, James Wolfensohn; az indiai legfelsőbb bíróság egykori vezetője, és Yeardley Smith amerikai színésznő is. Robinson védelmébe vette a Grameen Bankot a mostanában mikrohitelre szakosodott pénzügyi intézményeket ért támadások apropóján is, mivel szerinte az egy "fennartható modellt követ, és a kamatpolitikája is ésszerű és átlátható."

"Mindennél fontosabb, hogy megvédjük az olyan példaképek integritását, mint Yunus professzor és a Grameen Bank függetlenségét a politikailag motivált és téves információkon alapuló támadásoktól." - vallja Robinson.

Mikrohitelezés

A mikrohitelezés keretében olyan, mélyszegénységben élőknek nyújtják a hitelt, akikkel a hagyományos bankok nem állnának szóba, mert nincs a kölcsönhöz semmiféle fedezetük. Célja, hogy ezek az emberek, akik még a napi élelmiszeradagjukat sem képesek fedezni, a saját vállalkozásuk beindításával önfoglalkoztatóvá váljanak, és kitörjenek a szegénységből. A globális mikrohitelezési tevékenység 80 százaléka Ázsiában történik, nagyjából 10 százaléka Afrikában, és 10 százaléka Dél-Amerikában. Az [origo] azon kérdésére, hogy melyik országban a legsikeresebb a mikrohitelezés, Muhammad Yunus elmondta, hogy Bangladeshben, és egyes dél-amerikai országokban. A CIA World Factbook szerint Bangladesh a világ egyik legszegényebb országa. A felsorolt 194-es listán, a 161-ik.



KAPCSOLÓDÓ CIKK