Az Economist szerint bátor a kormány, de nem ismeri el, hogy megszorít

2011.03.03. 16:39

Tréfás-gúnyos bejegyzés jelent meg a neves gazdasági lap, az Economist blogjában a magyar strukturális reformokról. A szerző a megszorítás szót kerülő, de közben kemény kiadáscsökkentést végrehajtó kormányról írt, amely szerinte stratégiában gondolkodik, pedig más elemzők éppen a rövid távra panaszkodtak. A szerző szerint korábban tevékenyen vett részt a Fidesz a reformok szétverésében, miközben most ugyanúgy szembesül a nehézségekkel, mint elődjei.

"Don't call it 'Megszorítás'" (Ne hívd megszorításnak!) címmel közölt bejegyzést az Economist blogja, amelyben az "A.L.B." nevű szerző a magyar strukturális reformokról írt. (A szerző Adam LeBor Budapesten élő író és újságíró, aki korábban a kolontári iszapkatasztrófáról és a hazai független intézmények kormány általi bekebelezéséről is írt ugyanebben az "Eastern approaches" (Keleti megközelítés) nevű blogban.)

Az elemzésében "bátornak" és hosszú távon, stratégiában gondolkodónak nevezte a kormány lépéseit, szemben az [origo] által megkérdezett elemzőkkel, akik éppen azt rótták fel a kormánynak, hogy jellemzően rövid távú és nem elég bátor programot dolgozott ki. Adam LeBor ugyanakkor gúnyosan megjegyezte, hogy a reformokat ne keverjük össze a megszorításokkal, mivel a kormány sem így nevezte.

"Ne emlegesd a héten az A betűs szót Budapesten" - kezdte bejegyzését a szerző a megszorítás szó - angolul austerity - kezdőbetűjére utalva. A cikk a magyar strukturális reformokról ír véleményt a neves gazdasági lap oldalán, amelyben röviden felsorolja a fontosabb konkrétumokat: a deficitpályát, az államadósság csökkentését, az alkotmányos adósságplafon tervét, a bankadó kiterjesztését, illetve a társaságiadó-csökkentés elhalasztását.

Megemlíti Navracsics Tibor igazságügy-miniszter szavait is, amelyben a kormány nevében elutasította a megszorítás fogalmának használatát: "a megszorítás nem vezet sehová, az egy zsákutca". Ezek alapján a szerző azt írta, hogy Magyarországon a megszorítás szitokszóvá vált, olyan képet felidézve, hogy öltönyös bankárok a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap főhadiszállásán a jóléti kiadások levágását kérik a kormánytól.

"Most a kormány épp ezt teszi, még ha nem is ismeri el" - állapította meg A.L.B. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy Magyarországnak a jóléti kiadások csökkentésére van szüksége, s erre hoz egy példát is. "Egészséges magyarok lefizetik az orvosukat (körülbelül 200 ezer forint megteszi) egy igazolásért arról, hogy alkalmatlanok a munkára, ami után egész nap azzal töltik a napot, hogy a társadalom pénztárcáját fejik" - írta.

Egy másik példában azt írta, hogy sok orvos úgy írja fel a gyógyszereket, mint valami cukorkát, ahelyett, hogy a helyes életmódot javasolnák, több mozgással és egészségesebb étrenddel.

A kormány gazdaságpolitikáját is kritizálta a szerző, azt állítva, hogy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által várt 4-6 százalékos növekedést könnyebb mondani, mint meglépni. Ezt szerinte nehezítik a kormány különadói, és bár 16 százalékra csökkent a jövedelemadó, a munkára rakódó terhek továbbra is magasak, s ez a magas munkanélküliség okozója is.

"A magyar egészségügy megreformálása egy politikai aknamező - ahogy azt a Fidesz nagyon is jól tudja" - folytatódott a bejegyzés. Megemlítette, hogy 2008-ban éppen az azóta kormányra került Fidesz szervezte azt a népszavazást, amely elkaszálta a 300 forintos vizitdíjat. "Nem meglepő, hogy a többség az ellen szavazott, hogy fizessen valamiért, ami eddig ingyenes volt, így a díjat eltörölték." Eközben szerinte a magyar jóléti jogosultság "népbetegsége" megmaradt, sőt, tovább erősödött.

"Akár az A betűs szót használja a kormány, akár nem, Magyarországnak meg kell húznia a nadrágszíjat" - írta. Egy elemző szavait is idézte: "akárhogy forgatja a kormány, ez megszorítás", s a blogbejegyzés szerzője ehhez annyit fűzött hozzá: "csak ne mondják el a választóknak!"