Megkímélték a kormánypártok a mattra állított jegybankot

2011.03.07. 10:16

Csak két tagot jelölt a Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó testületébe a kormánypárti többségű gazdasági bizottság, pedig összesen négy tagot jelölhetett volna, megváltoztatva a kormány által sokat bírált jegybank döntéseit. A kormány és a jegybank hónapok óta tartó, az EU bankjának figyelmét is felkeltő konfliktusa így egy ideig nyitva marad. A maradék jelölteket a kormánypártok egy egyelőre meg nem határozott időpontban választják ki.

A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén két tagot jelölt a Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó testületében, a monetáris tanácsba. A két jelölt - ahogy azt az [origo] vasárnap megtudta - Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc lesz, akik Járai Zsigmond MNB-elnöksége idején a jegybanknál dolgoztak. Bártfai-Mager és Gerhardt jelöléséről formálisan a parlament dönt majd, de mivel a gazdasági bizottságban is kormánypárti többség van, ezért megválasztásuknak várhatóan nem lesz akadálya.

A monetáris tanács február vége óta működésképtelen, mert négy tag mandátuma lejárt. Mivel a négy megüresedett helyből csak kettőt töltenek fel most, ezért a monetáris tanácsban meglévő erőviszonyok nem fognak felborulni, továbbra is többségben lesznek az eddigi monetáris politikát alakító jegybankárok.

A soron következő kamatdöntő ülés előtt egy héttel, március 21-én léphet hivatalba a jegybank monetáris tanácsának két új tagja, ha a parlament is megválasztja őket - derült ki a gazdasági bizottság hétfői ülésén. Az Országgyűlés hétfő délután szavazhat a két jelöltről, miután az őket jelölő gazdasági bizottság ülésén mindketten 22 igen szavazatot kaptak, négy tartózkodás mellett (nem szavazat nem volt). Igennel szavazott a bizottság jelen lévő jobbikos tagja is, a szocialisták tartózkodtak.

Londoni elemzők szerint óvatos a kormány

A jelöltek a bizottság előtt kijelentették, hogy irányadónak tekintik munkájukban a jegybanktörvényben foglaltakat, vagyis az elsődleges cél az árstabilitás elérése és fenntartása, és ha ezt nem veszélyezteti, akkor a kormány gazdaságpoltikájának a támogatása. Bártfai-Mager Andrea azt mondta: "a személyi függetlenség számomra érték, és egész pályafutásom alatt végigkísért". Korábban mindkét jelölt dolgozott a jegybankban, méghozzá abban az időszakban, amikor felfutott Magyarországon a devizahitelezés, ezért erről mindkettejüket kérdezték a kéviselők. Azt mondták, az MNB akkor kiemelt kockázatként kezelte a devizahitelezést, és felhívta a figyelmet annak veszélyeire, de a megfékezésének eszközei nem a jegybank kezében voltak, hanem a pénzügyi felügyeletnél és a Pénzügyminisztériumnál.

Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke az bizottság ülésén elmondta: két fő megválasztása is biztosítja a monetáris tanács működőképességét, a további két tag jelölésére még a hónap hátralévő részében visszatérnek. A politikus a két jelöltről annyit mondott: rendelkeznek jegybanki múlttal, hiszen voltak munkatársai a Magyar Nemzeti Banknak, alkalmasak arra, hogy a monetáris tanács tagjai legyenek. Józsa István, a bizottság MSZP-s alelnöke azt mondta, a Fidesz "megtette az első lépést a jegybank monetáris tanácsának elfoglalása felé".

A JP Morgan amerikai bank londoni, feltörekvő piacokkal - köztük Magyarországgal foglalkozó - szakértői szerint a Fidesz óvatos a konszolidációs csomag és a monetáris tanácsi változtatások piaci reakciójával kapcsolatban, ezért most csak két olyan személyről döntött, akiknek jelölése valószínűleg nem vált ki negatív piaci reakciót, vagy további negatív kommentárokat az EKB részéről. A JP Morgan elemzői a monetáris tanács tagjainak kinevezési rendjének módosítása megkérdőjelezi a testület döntéshozatalának függetlenségét, ám meg kell várni a két további jelölt megnevezését ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket lehessen levonni a pénzügypolitikai kihatásokról. "Megalapozatlanok azok az aggodalmak, hogy az új monetáris tanácsi tagok belépése azonnali kamatcsökkentést fog eredményezni" - áll a JP Morgan kommentárjában.

Nem jó a viszony 

A kormány és az MNB jelenlegi vezetése között hónapok óta nyílt konfliktus van. A tavalyi országgyűlési választások előtt a Fidesz, később pedig a kormány és a nemzetgazdasági tárca többször is bírálta a jegybank döntéseit, amiért szerintük nem megfelelő monetáris politikát folytattak. Idén februárban a parlament a kormány korábban megfogalmazott kritkákáival összhangban módosította a jegybanktörvényt, a változtatás értelmében a parlament gazdasági bizottsága jelölhet tagokat a jegybank legfőbb döntéhozó testületébe, a jelölteket pedig a parlament választja meg.

A kormánypártoknak így elvileg lehetőségük lett volna rá, hogy a hétfői bizottsági ülésen olyan embereket jelöljenek a monetáris tanácsba, akik számukra tetszően befolyásolják az MNB döntéseit. Rogán Antal a döntésről szóló vasárnapi levelében nem indokolta meg, hogy miért csak két tagot jelölnek, mindössze annyit jelzett, hogy a másik két tag kiválasztása egy - általa meg nem nevezett - későbbi időpontban történik majd meg.

A monetáristanács-tagok kinevezési gyakorlatának módosítása azért különösen fontos, mert a testület alakítja a monetáris politikát, elsősorban az alapkamat meghatározásával. A kormány tavaly meghirdetett porgramja, illetve a nemzetgazdasági tárca legutóbbi két kamatemelést bíráló nyilatkozata arra utalt, hogy a kormány alacsonyabb kamatot tartana kedvezőnek. A kamatszint kulcsfontosságú a forint árfolyama szempontjából, mert a magasabb alapkamat miatt a magyar eszközök - forint és állampapírok - magasabb nyereséget kínálnak, mint az alacsonyabb rátát fenntartó - elsősorban fejlett - országok. A kamat csökkentése ugyan serkenti a gazdaságot, ám mérséklődik a forinteszközök biztosította prémium, ez pedig forinteladásokhoz, azaz az árfolyam gyengüléséhez vezethet, ami elsősorban a rengeteg devizában eladósodott háztartás terheit tovább növelné.

Az EU bankjáig hallatszik a magyar csatazaj

A jegybank és a kormány közötti konfliktus miatt a kormányt nemzetközi bírálat is érte. A jegybanktörvény módosítását keményen bírálta az Európai Közpnti Bank, mondván, az lehetőséget teremt a kormány számára, hogy befolyásolja a monetáris politikát, vagyis sérülhet a jegybanki függetlenség.

Az eurózóna - frankfurti székhelyű - jegybankja decemberben azt közölte, aggályokat vet fel, hogy a magyar jegybank elnöke elveszíti javaslattételi jogát a monetáris tanács tagjai egy részének kinevezésére, mert más intézkedésekkel együttesen ez "akként tekinthető, hogy a kormány megpróbálja az MNB elnökét feladatai ellátásában befolyásolni". Az uniós pénzintézet a magyar jegybanktörvény azon módosítását is kifogásolta, amely megemeli a felügyelőbizottság tagjainak fizetését.

A múlt szerdán pedig Jean-Claude Trichet az EKB elnöke pedig úgy fogalmazott: nagyon elégedetlenek voltunk azzal az állásponttal, amelyet a magyar kormány képviselt a jegybanktörvény módosítása során. "Meg kell vizsgálnunk a helyzetet, és ennek fényében döntünk a következő lépésekről. Nem zárok ki semmilyen lehetőséget, azt sem, hogy az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ha így történik, az nem az EKB döntése lesz.

"Galambokat" vártak az elemzők

A monetáris tanácson belüli erőviszonyok átalakításának veszélyeire figyelmezetett Csáki Csaba, a monetáris tanács egyik február végén távozó tagja is. Januárban a várható változásokról a Bloombergnek azt nyilatkozta: ha pártpolitikusokat delegál a kormány a testületbe, az beláthatatlan következményekkel járhat. "Ha az új tagok irracionális döntéseket hoznak, és drámai módon csökkentik a kamatot, a forint az egekbe szökhet. Úgy gondolom azonban, hogy ez valószínűtlen, mivel nagyon nehéz szakemberként úgy döntést hozni, hogy nem vesszük figyelembe a tényeket és az elemzéseket" - tette hozzá januárban a volt jegybankár. 

Barta György, a CIB Bank közgazdásza február elején azt nyilatkozta az [origo]-nak, hogy bár akkor még folytak a találgatások a monetáris tanács összetételéről, a piaci várakozások egy "galamb" többségű, azaz a kamatcsökkentés felé hajló testületet jeleztek előre. Az elemző azonban hozzátette, hogy bárki is lesz az új tag, nem áll érdekükben a forintgyengítés a devizahitelesek miatt. "A monetáris politika mozgásterét - a tagok személyétől függetlenül - elsősorban a fiskális politika minősége határozhatja meg továbbra is. Bár az inflációs célkövetés rendszere vitatható hatékonysággal működik nálunk, az inflációs célérték meglebegtetett emelését rendkívül rossz ötletnek mondta - Barta György és hozzáfűzte, hogy egy jegybank fő tőkéje elsősorban a hitelessége, a célérték emelése pedig azt ismerné be, hogy az MNB nem tett eleget a vállalásának.

Hónapok óta tart a konfliktus az MNB és a kormány között

A Fidesz már a választások előtt bírálta a jegybank több döntését és a monetáris politikát. Orbán Viktor a tavalyi országgyűlési választásokon aratott győezelem utáni első sajtótájékoztatóján kemény szavakkal bírálta a jegybank elnökét. A kormányfő azt mondta, az MNB ezentúl nem lehet majd "offshore-lovagok szálláshelye", Simor András jegybankelnök erre reagálva közölte: "Nem mondok le, a jegybank teszi a dolgát, és én is, amíg tart a kinevezésem."

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter május közepén közölte: elégedetlen a PSZÁF és az MNB munkájával, a monetáris tanács tagjait pedig lemondatná. A nemzetgazdasági miniszter akkor azt mondta, a jegybank 2003 nyara óta súlyos szakmai hibákat követett el: engedték a devizahitelezés elterjedését, kizárólag az inflációra koncentráltak, eredmény nélkül. Szerinte a jegybanki célok közötti arányok 2008 októberétől borultak fel, az MNB súlyos szakmai hibákat követett el.

Orbán Viktor kormányfő január közepén azt mondta: "a központi bankra mindenki úgy tekint, mint a magyar állam egy független részére. De a függetlenség nem jelenti azt, hogy nem része a rendszernek. Nagyon bonyolult és kiegyensúlyozott kapcsolat, de azt tisztelnünk kell, mert a monetáris politikára tett politikusi megjegyzések hosszú távon ártanak az országnak. Az egyik legbonyolultabb feladat mind európai, mind nemzeti szinten, hogy a jegybankokat kezeljék". Orbán Viktor február elején azt nyilatkozta, hogy a mostani monetáris politika káros a gazdaságra, ezért "újra meg kell nyitni" a tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát Surányi György korábbi és Simor András jelenlegi jegybankelnök között. Orbán Viktor szerint a monetáris politikához nyugodtság kell, mert "a lassú mozgású sportok közé tartozik".

A nyilatkozatokkal összecseng, hogy a jegybank decemberi és januári kamatemelése után a nemzetgazdasági tárca bírálta a monetáris szigorításokat. Először a jegybank decemberi kamatemelése után bírálta a monetáris szigorítást a szaktárca, a januári emelést követően pedig azt közölte a minisztérium, hogy szakmailag semmi sem indokolta az alapkamat hat százalékra való növelését. A szaktárca úgy vélte, a jegybank döntése szembe megy a kormány gazdaságpolitikájával, mert a beruházási források kamatszintjének emelkedése fékezi a növekedést és a foglalkoztatás bővülését.

Fizetéseket is drasztikusan csökkentette a kormány

A kormány a monetáris politikát érintő bírálatok mellett másik vonalon is támadta a jegybankárokat. A kormány a közszférában dolgozók esetében bevezette a havi kétmillió forintos bérplafont, a lépés eredményeként Simor András bruttó fizetése több mint 6 millióval csökkent. Simor András jegybank elnök a kormány bértervére úgy reagált: a fizetésemhez nem, a függetlenséghez viszont ragaszkodom. Egy független jegybank "maga választja meg munkatársait és a javadalmazásukat", ez Simor szerint "a jegybanki függetlenség alappillére".


KAPCSOLÓDÓ CIKKEK