Simor a Széll Kálmán-terv több pontját is biztatónak tartja

2011.03.08. 9:17

Rossz előjeleket lát a következő hónapokra nézve a kormány és a nemzeti bank közti viszonyban Simor András, aki azonban továbbra sem mond le posztjáról. A jegybank elnöke az optimisták táborába sorolja magát a kormány új csomagját illetően, azonban úgy véli, hogy nem lehet a nem fizető adósokról úgy gondoskodni, hogy azzal a rendben fizetők terheit növelik tovább - erről az MNB elnöke a Népszabadságnak adott interjújában beszélt.

A monetáris tanács tagjai megválasztásukkor az alkotmányra, illetve a jegybanktörvényre tesznek esküt, ezért Simor András nehezen tudja elképzelni, hogy a tagok ne eszerint cselekedjenek - erről a jegybankelnök a Népszabadságnak adott interjújában beszélt arra reagálva, hogy hétfőn két új taggal bővült a monetáris tanács. "Most könnyebbséget jelent, hogy két olyan emberről van szó, akik már dolgoztak a jegybankban, ismerik annak működését. A monetáris politika új terület a számukra, de tisztában vannak az MNB íratlan törvényeivel, elveivel is" - tette hozzá.

Simor az interjúban azt mondta, hogy  néhány héttel ezelőtt egy - közelebbről meg nem nevezett - magasrangú kormánytisztviselővel beszélt, aki megkérdezte tőle, hogy az új tagok megválasztása után lemond-e. "Természetesen nemmel válaszoltam" - mondta Simor, aki azt a választ kapta: "akkor kemény harc lesz". A jegybankelnök megismételte azt, amit már korábban is többször elmondott, hogy alelnökeivel 2013-ig akarják szolgálni az országot.

MNB-jelentés, Költségvetési Tanács

Járai Zsigmond, a jegybank felügyelőbizottságának elnöke múlt pénteken jelentette be, hogy a Magyar Nemzeti Bank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzeti bankoktól elvárható magatartásnak, a vezetői fizetések túl magasak. Simor erre reagálva elmondta, hogy a vizsgálatokat előrehozták, elsiették, így az egyes vizsgálatokra nem tudtak időben reagálni. "Ez felveti annak a kockázatát, hogy megalapozatlan határozatok születnek" - mondta.

Az MNB elnöke beszélt arról is, hogy nagy várakozással tekint az átalakított Költségvetési Tanácsban folyó munka elé, ahol Járai Zsigmonddal is együtt kell majd működnie. Szerinte a tanácsnak érdemi kérdésekkel is sürgősen foglalkoznia kellene, így például a 250 milliárdos költségvetési módosító csomaggal is, amire - mint azt elmondta - a törvény szövege explicit módon nem tér ki, de a szöveg értelmezése alapján "erre a következtetésre lehet csak jutni".

Javulhat Magyarország kockázati megítélése

Simor András a Széll Kálmán Terv több pontját is biztatónak tartja a költségvetés fenntarthatóságával összefüggésben. Ilyennek tartja a rokkantnyugdíjazást, általában a nyugdíjrendszert, illetve a munkaerőpiacot, a gyógyszerkiadásokat érintő terveket. "Ha a tőlük várt megtakarítás valóra válik, annak pozitív kihatásai lesznek Magyarország kockázati megítélésére, az államháztartás fenntarthatóságára" - mondta. Hiányérzete van azonban azért, mert egyelőre nem tudni, hogy a kormány pontosan milyen intézkedésekkel fogja mindezt megvalósítani. A csomag negatív elemének tartja továbbá a bankadó meghosszabbítását, mert az még jobban visszavetheti a banki hitelezést. "De én inkább az optimisták táborába tartozom a csomag általánosabb, hosszabb távú makrogazdasági hatásait illetően" - mondta.

A devizahiteleket érintő problémákkal összefüggésben elmondta, hogy a kormány terveiben szereplő intézkedésekre a nem a bankrendszer stabilitása miatt lehet szükség, hanem a valóban meglévő szociális problémák kezelésére. Ezért felhívta a figyelmet arra, hogy a kilakoltatási moratóriumnak az is a következménye, hogy akik rendben fizetik a hitelüket, rosszabb feltételekkel kénytelenek szembesülni, mert a bankrendszer képtelen megtisztítani a portfólióját a nála lévő nem fizető állománytól. "A moratórium tehát könnyebbséget jelent a szerencsétlen helyzetben lévőknek, viszont pluszköltséget azoknak, akik rendben törlesztik adósságukat, illetve azoknak, akik most szeretnének új hitelhez jutni" - magyarázta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK