A bankkártyát utáljuk, a 20 ezreseket viszont nagyon szeretjük

Túl sok készpénzt használunk, ami évi 100 milliárd forintba kerül az országnak a jegybank elnöke szerint. Magyarországon kezdetleges az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások használata, a nyugat-európai és a hozzánk hasonló országokhoz képest is elmaradottak vagyunk ebben, a nagy készpénzcímleteket viszont szeretjük. Az [origo]-nak nyilatkozók többsége azt mondta, lassítja a fizetést a bankkártya, és nehezebb takarékoskodni vele, mert csak úgy lehúzzák róla a pénzt.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy csütörtöki konferencián kikelt a készpénzes fizetés ellen. A jegybankelnök szerint nagyon magas a magyar gazdaság készpénzigénye: a forgalomban lévő készpénz állománya meghaladja a GDP 8 százalékát, ez jelentős társadalmi költséget okoz, a lakosság a GDP mintegy 1,5 százalékát fordítja az egymás közötti fizetési műveletekre. Simor szerint, ha a korszerű fizetési módokat, például az elektronikus fizetéseket sikerülne nagyobb mértékben elterjeszteni, akár évi 100 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország. Simor András szerint az elektronikus fizetési eszközök fokozottabb használata a rejtett gazdaság visszaszorulását is segítené.

A jegybankelnök megállapításait több, az elmúlt években publikált jegybanki tanulmány támasztja alá. Az MNB-szemle tavaly márciusi számában megjelent Bódi-Schubert Anikó elemzése, amelyből kiderül, hogy a GDP-hez mérve a hazai készpénzállomány nemcsak a nyugat-európai országok állományához, hanem a hozzánk hasonló fejlettségi államokéhez képest is kiemelkedően magas. A tanulmány szerint a helyzetet rontja a nagy címletek (10 és 20 ezer forintosok) készpénzállományon belüli jelentős részesedése.

A két nagy címletű bankjegyeket az emberek vagyonfelhalmozási eszköznek tekintik, erre utal, hogy a szóban forgó bankjegyekkel jóval kevesebb tranzakció történik, mint a kisebb címletűekkel. Az elemzés szerint a nagy címletek használatának alacsony szintjében szerepet játszhat a vagyonfelhalmozás mellett a rejtett gazdaság is. Odorán Rita-Sisak Balázs jegybaki szakértők 2008-ban publikált elemzésükben azt írták, hogy a rejtett gazdaságban a kifizetések vélhetőleg készpénzzel történnek, mert a készpénzhasználatot az anonimitása, illetve az a tulajdonsága, hogy nehezen vagy egyáltalán nem lehet nyomon követni, vonzóvá teheti a rejtett gazdaságban végbemenő tranzakciók lebonyolítására és a jövedelmek elrejtésére.

A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi mintákhoz képest jelentős mértékű hazai készpénzhasználatot maga az állam is intenzíven ösztönzi. Az illetékeket, bírságokat, a különböző eljárási díjakat jellemzően készpénzben - sárga csekkek útján - lehet befizetni, az elektornikus fizetés nem terjedt el az állami hivatalokban. A készpénzforgalmat kedvezőtlenül befolyásolja az is, hogy az elemzés szerint a nyugdíjaknak csak a 42 százaléka kerül átutalással bankszámlára, és a szociális juttatásokat is jellemzően készpénzben kapják meg az érintettek. A jegybanki szakértő szerint a készpénzforgalom visszaszorítása olyan fontos közérdeket szolgál, amely akár az állami beavatkozást is szükségessé teheti.

Az [origo] által megkérdezettek többsége is a készpénzes fizetésben bízik.

Simor a csütörtöki konferencián közölte, javasolni fogja a kormányzatnak, hogy az állam tulajdonában lévő Magyar Posta pénzforgalmában csökkentsék a készpénz használatát, mert a magyar lakosság által a fizetési műveletekre fordított összeg legnagyobb része, 65 százaléka a sárga csekkek használatában testesül meg. Az MNB egyik, 2009 októberében megjelent, Turján Anikó szakértő által készített tanulmánya szerint a hazai lakosság több mint harmadának-negyedének egyáltalán nincsen bankszámlája (bankkapcsolata), és ők nem tudják máshogy lebonyolítani a pénzforgalmukat, kifizetni a számláikat, felvenni a nyugdíjukat vagy szociális juttatásukat, mint postai pénzforgalmi szolgáltatással.

2008-ban egy magyar háztartás átlagosan 74 készpénz-átutalási megbízást adott fel összesen 811 ezer forint értékben (ami havonta 6,2 készpénz-átutalási megbízást és közel 74 ezer forint jelent). Az elemzés szerint a csoportos beszedési megbízások teljesítése mind mennyiségében, mind értékében messze elmarad a készpénz-átutalási megbízásokétól. 2008-ban a teljesített csoportos beszedési megbízások a mennyiséget tekintve a készpénz-átutalási megbízások 11, míg az értéket tekintve 9 százalékát tették ki.

A Magyar Posta legjelentősebb pénzforgalmi terméke a készpénz-átutalási megbízás - sárga csekk -, amit a lakosság sokkal nagyobb arányban használ számlái kifizetésére, mint a készpénz-helyettesítő fizetési módokat, amiben szerepet játszhat, hogy a lakosság elhalaszthatja a számlák ellenőrzését a befizetés időpontjáig, sőt akár magát a befizetést is a szolgáltató által tolerált befizetési határidőig.