Elutasították a munkaadók a kötelező kamarai tagságot

2011.03.11. 11:59

Bár a kamarai regisztráció bevezetését támogatják, nem tennék kötelezővé a kamarai tagságot a vállalkozások számára az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói. Az ötletért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kardoskodott, a Demján Sándor által elnökölt VOSZ azonban nem támogatta.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala támogatja a kötelező kamarai regisztráció gyakorlatának bevezetését egyszeri, jelképes összegű regisztrációs díj mellett, de ellenzi a kötelező kamarai tagság intézményének újraélesztését és a kötelező tagságból eredő, adószerű tagdíj kivetését.

A kötelező kamarai tagság visszaállításáért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lobbizott, s a szervezet elnöke megvalósíthatónak tartotta a tervet. "Jó esély van arra, hogy a parlament által tavasszal megtárgyalandó törvénymódosítás megerősítse a hazai gazdasági kamarák szerepét, és újra bevezesse a vállalkozások számára kötelező kamarai tagságot" - mondta az [origo]-nak Parragh László elnök.

Egy másik tekintélyes munkaadói szervezet, a Vállalkozások és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ, elnöke Demján Sándor), ellenben tavaly ősszel már elutasította a kötelező tagságot - s most ez az álláspont kerekedett felül az OÉT munkaadói oldalán.

A munkaadók közleménye szerint a gazdasági kamarák kibővült közfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet döntő többségben az állami költségvetésből kell biztosítani. A munkaadói oldal támogatja azt az elképzelést, amelynek értelmében a gazdaság szereplőinek nyújtott többletszolgáltatások ellenértékéből származó bevételek kiegészíthetik az állami költségvetésből biztosított forrásokat.

Ugyanakkor az új kamarai rendszerben nem tartják indokoltnak a területi kamarák önálló jogi személyiséggel való felruházását, kiemelt jelentőséget tulajdonítanak viszont a szakképzés fejlesztésének és a korábbiaknál hatékonyabb, a munkaadói érdekképviselet folyamatos részvételével történő felügyeletének.

A közlemény szerint a köztestületi kamara nem rendelkezhet érdekképviseleti jogosítványokkal, nem vehet részt a társadalmi párbeszéd intézményrendszerének munkájában.

Az oldal állásfoglalása alapján az új törvénynek rögzítenie kell, hogy a kamara a vállalkozások nevében nem köthet bérmegállapodást, nem lehet résztvevője az országos, a középszintű és a vállalati szintű béralkunak, nem köthet több vállalkozásra kiterjedő regionális, szakmai, ágazati kollektív megállapodásokat. A kamara tagjait nem kötelezheti, és nem orientálhatja ezek elfogadására.

A közlemény szerint az oldal a köztestületi gazdasági kamara szerepét a jövőben kizárólag a gazdaság fejlesztésében, koordinálásában, a piacvédelemben és a szakképzésben tartja elfogadhatónak, mivel az államtól átvett feladatok nem teszik lehetővé számára, hogy érdekvita esetén érdekképviseleti, érdekérvényesítő, érdekvédelmi szerepkörben tevékenységet folytasson a végrehajtó hatalommal szemben.