A magas hiányt ezentúl komolyabban szankcionálja az EU

2011.03.16. 11:23

Az EU pénzügyminisztereinek tanácsa kedden jóváhagyta azt a hat jogszabályból álló tervezetet, amely megerősíti az Európai Unión belüli költségvetési politikai felügyeletet. A Herman Van Rompuy állandó elnök által elindított folyamat azonban még nem ér véget, az Európai Parlament kétezer módosító indítvánnyal várja a csomagot. Ha hamarabb elfogadják a csomagot, Magyarországon valószínűleg megmaradnak a magánnyugdíjpénztárak.

Kilenc hónapos vita után az EU pénzügyminiszterei kedden "történelminek" nevezték döntésüket az EU-tagállamok egyensúlytalanságainak és adósságállományának kezeléséről kezdeményezett jogszabályokról. Az európai gazdasági és monetáris ügyekért (Ecofin) felelős biztos, hogy Olli Rehn "kvantumlépésnek" nevezte a pénzügyminiszterek tanácsa által jóváhagyott gazdasági megfigyelési rendszert.

Az EurActiv jelentése szerint azonban az ülésnek kevés tétje volt az után, hogy az eurózóna kormányfői a politikai alkut a zónán kívüli tagállamok (így Magyarország) kihagyásával a pénteki informális csúcstalálkozón már megkötötték.

Az Ecofin keddi ülése egy újabb lépés volt a bonyolult egyeztetési sorozatban, hiszen a javaslatok nagy részét az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, itt 2000 módosító indítvánnyal várják a csomagot. Ha a parlamenttel nem lesz hosszú egyeztetés, akkor a legfontosabb elemet a munkaprogramján ki is pipálhatja a magyar elnökség. A csomag elfogadása a magyar EU-elnökségi program egyik fő célkitűzése volt.

A hatból négy javaslat a stabilitási és növekedési paktum reformjával foglalkozik, és az eddigi legmélyrehatóbb változásokat eredményezi az euró 1999-es bevezetése óta. A másik két javaslat az EU-n belüli makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére irányul. Négy jogszabály ügyében az uniós parlamentnek együttdöntési joga van, kettő esetében a Tanácsnak konzultálnia kell a képviselő-testülettel.

Tiltanák az egyszeri, hirtelen bevételek elköltését

Az új csomagnak két újdonsága is van. Az egyik megtiltaná az egyszeri, hirtelen bevételek elköltését. A magyar kormány már majdnem elköltötte az ez évi kereteit, és az év hátralevő részében nagyrészt az államosított nyugdíjvagyont fogja felhasználni - írja az EurActiv, hozzátéve, hogy ha a jogszabály már hatályba lépett volna, akkor Magyarország ezt nem tehetné meg, ehelyett az államadósság törlesztésére kellene fordítania a pénzt.

A jogszabály kedvezően venné figyelembe az előtakarékossági (magán-) nyugdíjpénztárak hatását az állami nyugdíjrendszerekre és a költségvetésre. Így a jelentés szerint elképzelhető, hogy megmaradtak volna a magánpénztárak, hiszen az ilyen rendszereket működtető tagok előnyben lesznek azokkal szemben, akik csak állami nyugdíjrendszert tartanak fenn.

Az államadósság továbbra is a legfeljebb a GDP 60 százaléka lehet. Ennek megsértését azonban eddig nem büntették, egyes tagállamok messze túllépték a 100 százalékot is. A 3 százalékos folyó költségvetési hiánycél is megmarad. Az újítás az lesz, hogy annak a tagállamnak, amelyik az eurózónán belül megszegi a szabályt, a GDP 0,2 százalékát egy nem kamatozó letéti számlán kell elhelyeznie, és ha nem javítja ki a költségvetését, akkor a befizetését végső soron az európai válságalapban lehet felhasználni.

Ha Magyarország már korábban bevezette volna az eurót, és a mostanihoz hasonló politikát folytatna, évente körülbelül 600 milliárd forint letétet, és ennek a felére rúgó bírságot fizetne - írja az EurActiv.

KAPCSOLÓDÓ CIKK