Másfél héttel a benyújtása után szerdán várhatóan már szavaz is a parlament arról a törvényjavaslatról, amely a kedvezményes, 5 százalékos áfakörbe sorol bizonyos élőzenei szolgáltatásokat. Az [origo] kormányzati forrásoktól és egy neve elhallgatását kérő kormánypárti képviselőtől úgy tudja, az áfacsökkentést a cigányzenészek járták ki, akik már két évvel ezelőtt is győzködték Orbán Viktor miniszterelnököt.

Másfél hete nyújtotta be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlamentnek azt a törvényjavaslatot (pdf-formátumban), amely az előadóművész személyes közreműködésével nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatások egy körét a mostani 25 százalékos helyett az 5 százalékos áfakulcs alá sorolná. Csak azokra az élőzenei előadásokra terjedne ki a jogszabály, amelyeket vagy vendéglátás keretében, üzletben adnak elő, vagy nem nyilvánosan meghirdetett családi eseményen, baráti rendezvényen, zárt körben hangzanak el, vagy pedig olyan közösségi rendezvényen szórakoztatja a megjelenteket az előadóművész, ahol nem szednek belépődíjat.

Egy belépődíjas művészeti fesztiválon, hangszeres színházi esten vagy szintén belépővel látogatható koncerten továbbra is 25 százalékos áfával állítják ki a számlát az előadóművészek, tehát például zenei fesztiválok esetében nem okoz majd költségcsökkenést a javaslat. A minimális, 5 százalékos áfát számíthatják fel művészek például olyan esetekben, amikor egy étteremben ebéd vagy vacsora alatt zenélnek, vagy ha meghívják őket egy családi esküvőre-lakodalomra, vagy szűkebb körű baráti összejövetelen kell a jó hangulatot biztosítaniuk.

"Nagy hagyományai vannak az élőzenének"

A törvénymódosítást a parlamenti vita során Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azzal indokolta, hogy "Magyarországon nagy hagyományai vannak az élőzenei szolgáltatásoknak", a kormány pedig ezt a maga módján támogatni kívánja. Az [origo] kormányzati forrásoktól úgy tudja, hogy a szuperkedvezményes áfakörbe való átsorolást a cigányzenészek járták ki a kormánynál.

Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar főtitkára az [origo]-nak azt mondta, őket nem értesítették a készülő törvényjavaslatról, így nem is tudtak a tervezett változtatásról. Beke Farkas üdvözölte a törvényjavaslatot, mondván, az élő cigányzene a vendéglátóegységekből a rendszerváltástól kezdődően fokozatosan eltűnt, sok étteremtulajdonos az olcsóbb gépi zenével igyekszik pótolni a minőségi élőzenét, ezt a tendenciát pedig talán vissza tudná fordítani a szóban forgó törvénymódosítás, ezért érdemes kipróbálni.

Két éve vetették fel Orbánnak

Az [origo] egy neve elhallgatását kérő fideszes országgyűlési képviselőtől úgy tudja, hogy a törvényjavaslat mögött nem valamilyen szervezet vagy egyesület áll. Egy két évvel ezelőtti, a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián több cigányzenész felvetette a rendezvényen részt vevő Orbán Viktornak, hogy az éttermi élőzene presztízsét, elterjedtségét növelni kellene, Orbán pedig jónak tartotta az ötletet. Lapunk megpróbált több, a cigányzene területét ismerő kormánypárti és ellenzéki politikust megszólaltatni a témában, de a fent név nélkül nyilatkozó képviselő kivételével a többiek nem tudtak az elfogadás előtt álló jogszabályról, és volt olyan kormányzati szereplő, akit nem sikerült elérnünk.

Ha a javaslatból törvényt alkot az Országgyűlés, akkor nem csak a cigányzenészek járhatnak jól. A családi eseményeken haknizó, kisebb összejövetelekre meghívott zenészek is profitálhatnak az alacsonyabb áfakulcsból, már ha egyáltalán az előadásért kért teljes díj után felszámítanak általános forgalmi adót.

A javaslatról várhatóan szerdai ülésén szavaz az Országgyűlés.