Nem tudja beleszámolni a reálkeresetekbe a családi adókedvezményt a KSH

A KSH gyorsjelentése szerint idén januárban 3,3 százalékkal volt magasabb a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A statisztikai hivatal azonban nem tudott pontos számot közölni a reálkeresetekről, ugyanis a családi adókedvezmény bevezetése óta még nem dolgozták ki a számításokhoz szükséges módszertant.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210,2 ezer forint volt januárban, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 213,8 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 204,6 ezer forintot tett ki - áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, pénteki gyorsjelentésében.

A KSH azonban nem közöl havi reálkereseti adatokat, mivel a nettó átlagkeresetek nem veszik figyelembe a családi adókedvezményt, és ezért az így számított adatok nem tükröznék a reálbért. A KSH külső szakértők bevonásával módszertani fejlesztésbe kezdett, és a sikeres tesztet követően negyedévente közöl majd a családi adókedvezmény hatását is figyelembe vevő reálkereseti adatokat.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók létszáma az idén januárban átlagosan 2 millió 621 ezer fő volt, ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 1,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 3,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A versenyszférában a bérnövekedés 8,4%-os volt, a rendszeres keresetek 4%-kal nőttek, ami megfelel annak a várakozásunknak, hogy a munkáltatók a tavaly év végi jutalmakat áthozták az idei évre az adóváltozások miatt - közölte az [origo]-val Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A költségvetési szervezeteknél azonban 12,5%-kal csökkentek a bérek az egy évvel ezelőtti magas bázis miatt, amit az okozott, hogy 2010. januárban került kifizetésre az eseti kereset-kiegészítés első részlete. 2011-ben átlagosan 4% körüli bérnövekedésre számítunk, ami 7%-os nettó keresetnövekedést jelenthet, így a reálbérek 3%-kal nőhetnek - közölte Suppan Gergely. A versenyszféra rendszeres keresete szintén 4%-os növekedést mutathat, mivel a munkáltatók feltehetően differenciáltan emelik a béreket: miközben az alacsonyabb jövedelműek esetében várhatóan némileg magasabb lesz a bérnövekedés, a magasabb jövedelműek mérsékeltebb bérnövekedésre számíthatnak.