Felhúzták az érdekvédőket a fideszes bérellenőrök

2011.03.22. 10:34

Nem járnak cégről cégre, nem büntetnek meg senkit, mégis több érdekvédő szervezetet felbosszantottak a kormánypártok által alapított bérmonitorig-bizottság tagjai. A bizottság feladata, hogy kiharcolja, hogy mindenhol megtörténjen a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői által kialkudott négy-hat százalékos béremelés. Az [origo]-nak nyilatkozók szerint azonban igazságtalan a cégeken behajtani az egykulcsos adórendszer bevezetésének árát.

"Heti egy-két alkalommal összeülünk Rogán Antal irodájában, és megvizsgáljuk az addig beérkezett statisztikai adatokat, megosztjuk egymással a személyes tapasztalatinkat, majd ezeket feldolgozzuk. A cél, hogy májusig nagyjából minden szektorban megtörténjen a bérkompenzáció" - mondta az [origo]-nak Balla Mihály fideszes képviselő, a február 16-án alakult bér- és adómonitoring-bizottság egyik tagja. A bizottság létrehozását a kormánypártok február eleji közös frakcióülésén jelentették be, célja, hogy a cégek érvényesítsék az OÉT-megállapodás alapján született négy-hat százalékos bruttó béremelést.

"Egyelőre folyik az anoním adatgyűjtés: online felmérés, emailek, személyes találkozások, hivatalos adatgyűjtések formájában. Volt olyan, hogy egy balassagyarmati vagy egyéb Nógrád megyei eseményen személyesen jöttek oda hozzám munkavállalók, hogy elmondják, mit tapasztaltak, hogyan alakult idén a tavalyi bérük. De ismerősök is elmondják, hogy ők milyen történeteket hallanak a baráti körükben, tehát személyesen is adatokhoz tudunk jutni. Próbálunk tehát típusproblémákat keresni, ennek alapján megfogalmazni a kormánynak benyújtott ajánlásainkat" - tette hozzá a képviselő, aki kijelentette azt is, hogy nem szállnak ki cégekhez, "mi csak ajánlásokat fogalmazunk meg, nem vagyunk bérkommandó".

Messze még a sumákoló cégeket büntető törvény

A Rogán vezette bizottság eddig a legnagyobb állami vállalatok vezetőivel egyeztetett március elején. A tárgyalás után Rogán Antal, a bizottság elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a legnagyobb állami vállalatok alacsony- és középkeresetű dolgozói többségénél megtörtént a bérkompenzáció. A bizottság elnöke elmondta, kivételes esetekben előfordulhat, hogy egy cég nem érvényesíti az OÉT által javasolt béremelést - olyan esetekben, ahol a cégek a létükért küzdenek, mint például a MÁV-hoz tartozó Záhony-Port, vagy BKV. Az ilyen cégeknél a bizottság nem fogja elvárni, hogy január 1-ig visszamenőleg emeljék a bruttó béreket, hanem további tárgyalásokon dől el, hogyan oldják meg a helyzetet.

Rogán Antal már több interjúban és sajtótájékoztatón is utalt arra, hogy azok a cégek, amelyek nem teljesítik az OÉT-megállapodásban foglalt négy-hat százalékos bruttó béremelést, azoktól esetleg megvonnák az uniós támogatásokat egy törvényjavaslat segítségével, amely májusra készülhet el. A lehetséges törvényjavaslatról Balla Mihály azt mondta, hogy ettől még nagyon messze vannak, egyelőre hétről hétre feldolgozzák az adatokat, majd ezután vizsgálják meg a lehetőségeket.

A következő körben a Kincstárhoz tartozó intézményekkel, majd a magánszféra cégeivel egyeztetnek a kamarákon keresztül - közölte Rogán. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz a következő egyeztetés a kincstárhoz, illetve a magánszektorhoz tartozó intézmények vezetőivel, Balla Mihály azt mondta, "az egyeztetések szervezését Rogán képviselő úr és szakmai stábunk végzi".

"Igazán barátságtalan"

"Ha életbe lépne egy ilyen bérszabályozás, akkor húsz évvel visszaforgatnánk az idő kerekét. Ha lesz jogszabály, az biztos, hogy mi minden jogi eszközt felhasználunk arra, hogy ezt megakadályozzuk. Ebbe beleértem azt is, hogy esetleg az Alkotmánybírósághoz fordulunk" - mondta az [origo]-nak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. "Mi, vállalkozók egyébként eddig mindenben partnerei voltunk a kormánynak: kényszerűen tudomásul vettük a különadókat, elfogadtuk a minimálbér-emelést, a szakmunkások bérének emelését, ezért a támogatások, kedvezmények megvonását előre jelző, jogszabállyal való fenyegetés igazán barátságtalan" - jelentette ki.

"A béremelési javaslatokat támogatjuk, de hogy törvénnyel kényszerítsenek cégeket a béremelésre, azzal kapcsolatban annyit mondok, jobb, ha a kormány nem avatkozik törvénnyel az ilyen bérügyekbe" - jelentette ki Gaskó István, a Liga Szakszervezetek és a VDSZSZ elnöke. A háromoldalú OÉT-megállapodásban - amelyet a foglalkoztatási államtitkár is aláírt a kormány képviseletében - az OÉT úgy javasolja a négy-hat százalékos bruttó keresetemelést, hogy az legyen tekintettel a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességére, kiemelt figyelemmel a foglalkoztatás biztonságára. "A munkabér nem kompenzáció tárgya. A munkabér piaci kategória, amely a gazdasági folyamatok alakulásának az eredménye. A munkabérrel a munkáltató teljesítményt ismer el: ösztönöz és differenciál" - mondta Dávid Ferenc.

"Illene figyelembe venni"

"Nem is tisztességes, amit csinálnak, hiszen az OÉT-ben nem voltak ilyen határozottak, ott nem mondták azt, hogy a megállapodás kötelező érvényű" - mondta Gaskó, aki szerint a bizottság felállítása alapvetően PR-fogás. Balla azt nem tudta megmondani, hogy a kormány képviselői miért nem az OÉT-ülésen jelezték, hogy az ott született megállapodást kötelezőnek tartják mindenkire nézve, mert - mint mondta - nem volt ott, de hozzátette, úgy gondolja, hogy az OÉT ajánlásait "illene figyelembe vennie minden cégnek."

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke februárban azt nyilatkozta a Kossuth Rádiónak, hogy a bruttó 290 ezer forint alatt kereső gyermektelenek rosszul jártak az új adórendszerrel, de súlyos hiba lenne a versenyszférában működő cégeket kompenzációra kényszeríteni. Balla szerint azonban mindenképpen olyan adórendszert kellett megvalósítani, amely támogatja a több munkát, és támogatja a gyermekes családokat. Arra a kérdésre, hogy akkor látták-e, hogy nem fog mindenki jól járni az új adórendszerrel, Balla Mihály elmondta, hogy a cégek részéről számtalan lehetőség van a bérkompenzációra, "van olyan cég, cégvezető ismerősöm elmondása alapján, ahol a teljesítményórabért emelték négy-öt százalékkal".

A márciusi sajtótájékoztatón az [origo] azon kérdésére, hogy az MTA Közgazdaságtudományi Intézete egyik kutatójának tanulmánya szerint egy gyermektelen, 220 ezer bruttót kereső munkavállalónak például nagyjából 13 százalékos béremelésre lenne szüksége ahhoz, hogy a reálbére ne csökkenjen tavalyhoz képest, Rogán azt mondta: ez a tanulmány egyelőre még nem jutott el hozzájuk, de a bizottság célkitűzése, hogy az alacsony és középkeresetűek nettó pozíciója ne romoljon. "Az adócsökkentéssel marad annyi plusz forrás a cégeknél, hogy tudnak olyan mértékben bért emelni, hogy a dolgozóik reálkeresete se csökkenjen tavalyhoz képest".