Az EU főnökének keménykedése kellett a válságalaphoz

Megállapodtak az Európai Unió pénzügyminiszterei, és létrejött az Európai Stabilitási Mechanizmus, az EU új gazdasági válságkezelő alapja. Korábban Németország és Finnország is megpróbálta puhítani a csomagot, az alap elfogadását lassító alkudozásnak végül az vetett véget, hogy az Európai Tanács elnöke ráparancsolt az eurózóna pénzügyminisztereire.

Csütörtökön még úgy tűnt, hogy nem sikerül megállapodni az állandósított Európai Stabilitási Mechanizmus nevű válságkezelő alap befizetéseiről, azonban péntekre virradóra az eurócsoport pénzügyminiszterei megegyeztek - írja az Euractiv, az EU-politika életét bemutató magyar oldal.

Az eurócsoport pénzügyminisztereinek hétfői megállapodása ellenére úgy tűnt, hogy Németország és Finnország kihátrál az Európai Stabilitási Mechanizmus mögül, azonban az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy kötelezte az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsadóit, hogy találjanak megoldást az ESM befizetéseinek ügyében, hogy már pénteken be lehessen jelenteni az ESM megalakulását.

Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) nevű intézmény az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) váltja fel, és két részből fog állni. Az ESM egyrészt rögzíti, hogy a finanszírozási nehézségekbe került tagállamoknak milyen intézkedéseket kell tenniük, illetve hogyan kell együttműködniük az EU-val és a pénzügyi válságkezelésben jártasabb IMF-fel. Másrészt az ESM tartalmaz egy állandó válságalapot, amelynek egy részét alaptőkeként, egy részét garantáltan a tagállamoktól lehívható pénzügyi kötelezettségként a bajba jutott tagállamok hitelezésére lehet fordítani. Az EFSF már sikeresen kihúzta az államcsődből Görögországot és Írországot is.

Németországban népszerűtlen az ESM

Március 22-én az eurózóna pénzügyminiszterei egy olyan tervet vázoltak fel, ami szerint az alaptőkét három részletben kellett volna befizetni. Németországra összesen 22 milliárd euró jutna, de szerdán a német pénzügyminiszter közölte, hogy ezt a kötelezettséget csak öt részletben tudja az ESM részére rendelkezésre bocsátani. Merkel azért próbált egy kis haladékot szerezni, mert az ESM német feltőkésítésének ötlete nagyon népszerűtlen hazájában, és a kereszténydemokraták legalább annak a látszatát szerették volna fenntartani, hogy valamit sikerült a német érdekből megmenteni.

Az EU szakértői azonban úgy gondolták, hogy az elhúzódó befizetések miatti alacsonyabb kezdő alaptőke miatt annak a lényegi értelme veszne el. Az ESM ugyanis úgy lett megtervezve, hogy a maximális hatásfokkal működjön - vagyis az AAA besorolású tagállamok garanciája a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljön az ESM-en keresztül is, és így a rossz hitelminősítésű adósok, például Portugália, egy AAA minőségű "kezessel" javíthassák saját hitelképességüket. Németország azt akarta elérni, hogy a nem AAA minősítésű tagállamok tegyenek be több pénzt az alapba.

Van Rompuy az Európaktumról is beszélt

Az elvileg csak az eurózóna számára kötelező, a maastrichti kritériumokat kiegészítő Európaktumot sikerült majdnem teljes európai egyezménnyé szélesítenie azzal, hogy az eurózóna 17 tagállama mellé sikerült felsorakoztatni további hat országot - lényegében csak a tárgyalásokból való kihagyottság miatt sértett csehek, a kollektív béralkuikat féltő svédek és az adórendszerét féltő Magyarország maradt ki - írja az Euractiv. Éjjeli sajtótájékoztatóján Van Rompuy kijelentette, hogy a kint maradók "később csatlakozhatnak".