"Olyan hadsereg, amelynek csak atombombája van" - erősre sikerült a Költségvetési Tanács vétójoga

2011.03.28. 7:29

Veszélyes fegyvert kapnak a kezükbe a Költségvetési Tanács tagjai, ha a parlament jelenlegi formájában elfogadja az új alkotmány tervezetét. A tervezet ugyanis vétójogot ad a tanácsnak, ha a kormány olyan költségvetést tervez, amely növeli az államadósságot. Az [origo]-nak nyilatkozó szakértők szerint problémát okozhat, hogy a tervezet nem pontosan írja elő, milyen esetekben kell lépnie a tanácsnak, és az is, hogy hátteret nem kaptak a fajsúlyos döntések előkészítéséhez.

A három kinevezett személyből álló Költségvetési Tanácsnak lehetősége lenne arra, hogy megbuktassa a mindenkori kormányt, még ha a kabinetet a parlamenti választásokon elért győzelem is jogosítja fel a kormányzásra. Az alkotmány kormánypártok által készített tervezete (pdf-formátumban itt olvasható) kikötné, hogy csak olyan költségvetést fogadhatna el a parlament, amely nem növeli az államadósságot. Amíg azonban az államadósság a GDP 50 százaléka felett van - és most ez a helyzet, tavaly év végén 80 százalék körül állt a mutató -, addig a költségvetésnek az államadósság mérséklődését kell biztosítania.

A tervezet szerint a Költségvetési Tanácsnak meg kell vizsgálnia a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatot, hogy az teljesíti-e az államadósságra vonatkozó feltételt. Ha a KT nem látja biztosítottnak, hogy az adósság csökken vagy legalábbis nem emelkedik, akkor megvétózhatja a költségvetést, mivel azt nem lehetne elfogadni a KT hozzájárulása nélkül. Ha pedig március 31-éig nincs elfogadott költségvetése az országnak, akkor a tervezet szerint a köztársasági elnök feloszlathatja az országgyűlést, és új választásokat írhat ki, aminek végén új kormány alakulhat. Az államfőnek nem kötelező feloszlatnia a parlamentet, de lehetősége van rá.

Schmitt, Járai, Domokos, Simor és aki Simor után jön

A januárban újjáalakult KT-t a Schmitt Pál államfő által felkért Járai Zsigmond vezeti, aki az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, és 2001-től jegybankelnök is volt. Rajta kívül a KT tagja a Fidesz által az Állami Számvevőszék elnökének jelölt és a kormánypárti képviselők kétharmados többségével megválasztott, kinevezéséig fideszes országgyűlési képviselő Domokos László és a kormány által többször bírált Simor András jegybankelnök alkotják. A testület döntéseit egyszerű többséggel hozza.

Ráadásul 2013 tavaszán lejár Simor MNB-elnöki mandátuma, helyére a miniszterelnök jelölhet új személyt, aki nagy eséllyel nem lesz ellenséges az Orbán-kormánnyal, így a KT-t három a kormánypártokhoz kötődő személy alkothatja majd.

Túlterjeszkedik a szabály

A demokrácia hatalmi rendje szempontjából rendkívül aggályos, hogy egy kinevezettekből álló testületnek igen komoly eszköze legyen egy közvetlenül választott testülettel, a parlamenttel szemben - jelentette ki az [origo]-nak Romhányi Balázs, a 2008-ban felállt Költségvetési Tanácsot is magában foglaló közpénzügyi szabályrendszer egyik kidolgozója, tavaly év végi megszüntetéséig a KT elemzői stábjának vezetője. Szerinte vétójognak van létjogosultsága, amennyiben a költségvetési szabály érvényesülését kényszeríti ki, de az új alkotmánytervben biztosított jogosítvány ezen már "túlterjeszkedik".

Romhányi szerint a parlament esetleges feloszlatásával járó fenyegetés nélkül is biztosítható a költségvetési keretek betartása, ha például előírják, hogy az államadósságra vonatkozó kritérium megsértése esetén a kormánynak fűnyíróelvszerűen le kell vágnia a felülről nem nyitott költségvetési kiadásokból annyit, hogy az adósságfeltételt már betartsa a költségvetés. Az új KT teljes ellentéte a tavaly év végéig működött intézménynek: saját, önálló elemzői stáb nélkül, kizárólag a költségvetési törvényjavaslat véleményezésére szorítkozva az átláthatóságot nyilvánvalóan nem biztosíthatja, de úgy tűnik, ez nem is cél - mondta Romhányi. Leginkább egy olyan hadsereghez hasonlítható az új KT, amelynek semmi más fegyvere nincs, csak az atombomba - érzékeltette Romhányi.

László Csaba, a KPMG adópartnere, korábbi pénzügyminiszter azt hiányolja, hogy nincs egy szabály arra, hogy mit és hogyan kell korrigálni, ha nem teljesülnek az elfogadott költségvetés számai, azaz a hiány túllépi az alkotmánynak megfelelően tervezett mértéket, az államadósság emelkedik. László szerint a tervezet még egy helyen hiányos: amikor kiköti, hogy az államadósság mértékét nem növelő büdzsét lehet csak elfogadni, de nem rögzíti a szöveg, mit is kell államadósság mértékén érteni. Noha a kormányzati tisztviselők az adósságkorlátokat általában a GDP arányában mért államadósságra értik, de ezt a megszövegezett verzió, sőt a 36. cikkhez fűzött indoklás sem mondja ki.

Romhányi szerint egy jogász úgy is értheti az alaptörvényt, hogy csak olyan költségvetés felel meg az alkotmánynak, amely a forintban kifejezett államadósságot nem növeli, vagyis az alkotmány tiltaná a deficitet. Ez pedig azt eredményezi, hogy a GDP-arányos adósságráta hosszú távon a nullához fog közelíteni, holott a kormány alaptörvény-koncepciójából is kiolvasható szándéka az 50 százalékos küszöbérték alatt tartani az államadósságot. További csökkentés gazdaságpolitikai szempontból sem feltétlenül kívánatos, ezt a mindenkori makrogazdasági feltételrendszer tükrében lehet csak megítélni - mondta László Csaba.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK