Keményen támadja a Molt a horvát pénzügyi felügyelet, és a horvát kormány is barátságtalan lépéseket fontolgat a magyar olajtársasággal szemben. A Mol horvátországi pozícióit hosszúra nyúló politikai háború, néhány félresiklott ígéret és a horvát nemzeti büszkeség is rontja. Az [origo]-nak nyilatkozó, Mollal foglalkozó elemzők szerint azonban nem szabad megrettenni a háborús hangulattól, a háttérben kiegyensúlyozott a viszony, és az együttműködés mindkét fél érdeke.

A horvát pénzügyi felügyelet a múlt hét elején betiltotta egy hétre az Ina-részvények kereskedését, mert gyanúja szerint a Mol ciprusi cégeken és az ő megbízásukból vásárló New York-i Convergex brókerházon keresztül 50 százalék fölé akarta tornászni részesedését a horvát olajvállalatban. Miközben elindult az ügyészségi nyomozás az ügyben, a horvát miniszterelnök múlt csütörtökön bejelentette, a horvát kormány modósítani akarja a privatizációs törvényt, hogy senki se szerezhessen 49 százaléknál nagyobb tulajdoni hányadot a vállalatban.

A bejelentett jogszabály-változtatás a Molnak fájna a leginkább. A magyar olajtársaság 47,26 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az Inában, a horvát kormány a részvények valamivel kevesebb mint 45 százalékát birtokolja. A Mol szeretné megszerezni a részvények legalább felét: tavaly ősszel az akkori piaci árat 60 százalékkal meghaladó, 2800 kunás (1 kuna most 36,11 forint) nyilvános ajánlatot tett a részvényekre, de az akció nem volt sikeres, a magyar olajcég nem tudott az 50 százalékos tulajdoni hányad fölé menni, az addig az Ina-papírban fantáziát nem látó horvát nyugdíjalapok ugyanis elhappolták előle a megvételre felkínált részvénymennyiség nagy részét.

E hét hétfőn újabb egy héttel meghosszabbította a horvát pénzügyi felügyelet a részvénykereskedési tilalmat, mondván, több időre van szüksége az elmúlt hónapokban történt részvényfelvásárlások hátterének feltérképezésére.

Az [origo] megkeresésére a magyar olajcég azt közölte, hogy a horvát sajtóban az Ina-részvényekkel kapcsolatban megjelent manipulációs találgatásokra reagálva határozottan visszautasítanak minden piacbefolyásolásra vonatkozó gyanúsítást. Mint írták: "a Mol eddig is betartott és a jövőben is betart minden tőkepiaci szabályt és nemzetközi sztenderdet, beleértve a tőzsdei kereskedésre és az ezzel kapcsolatos közzétételi kötelezettségre vonatkozókat is. A mostanában tapasztalt kísérletek a Mol lejáratására teljeséggel alaptalanok és elfogadhatatlanok."

"A hattérben nyugodtabb párbeszéd zajlik"

A nyilvánosság előtt megy az adok-kapok, de a háttérben jóval nyugodtabb párbeszéd zajlik - állította az [origo]-nak Vágó Attila, a Concorde Molra specializálódott részvényelemzője. Vágó szerint erre utal, hogy a privatizációs törvényt mégsem módosította a horvát kormány, az indoklás szerint az esetleges lépéssel megvárják az ügyészségi vizsgálat eredményét.

A sajtóban tükröződőnél kiegyensúlyozottabb viszonyra utal az is, hogy bár a horvát kormány korábbi ígérete ellenére mégsem szervezték ki a veszteséges gázüzletágat az Inából, lehetővé tették a horvát hatóságok a Molnak, hogy emelje a gázárakat Horvátországban, így a gázüzletág már nem termel veszteséget.

Vágó szerint a Mol és az Ina viszonya azért került újra a nyilvánosság elé, mert ősszel parlamenti választásokat tartanak Horvátországban, az Ina pedig nemzeti szimbólum a horvátok számára, jelentős munkaadó, így a politikai kampányban óhatatlanul az egyik fő téma. Kacifántos a helyzet azért is, mert a Mol és az Ina közötti kapcsolat szorosabbra fűzéséről 2009 elején még egy másik, azóta korrupciós ügyeibe belebukott kormányfővel, Ivo Sanaderrel írt alá megállapodást a Mol. A mostani miniszterelnök, Jadranka Kosor pedig nemcsak elődjétől igyekszik magát megkülönböztetni, hanem a jelenlegi ellenzéki pártokkal is verseng az őszi választási diadal reményében.

Mindkét fél érdeke a jó kapcsolat

Ezeken kívül lehet még egy oka a két cég közötti vihar felerősödésének Kuti Ákos, az Equilor szintén Molra specializálódott részvényelemzője szerint. A sajtón keresztüli üzengetés nem új keletű a horvát kormány és a Mol viszonyában. 2009 elején szerződést kötött a két fél, s ennek értelmében bár nem volt a Molé az Ina legalább fele, de megkapta az irányítási jogokat. Ekkor szóba került a gázüzletág már említett kiszervezése az Inából, a horvát kormány pedig bizonyos stratégiai kérdésekben vétójogot kapott, ráadásul elővásárlási jog is megillette a horvátokat, amíg legalább 25 százalékos részvénypakett van a kezükben.

2009 végén aztán, amikor le kellett volna választani a veszteséges gázüzletágat az Ináról, de az mégsem történt meg, elkezdődött a nyilvánosság előtt zajló nyomásgyakorlás - mondta Kuti, aki szerint az üzengetés akkor erősödött föl a Mol és az Ina viszonyában, amikor egy előre rögzített menetrendhez nem tartotta magát valamelyik fél.

A horvát kormánynak és a Molnak is érdeke, hogy az Inában rendben menjenek a dolgok, hogy folytatódjon a nyolc évre visszatekintő együttműködés a horvátok és a Mol között - mondta Vágó. Az Inában fejlesztéseket kell végrehajtani, a finomítókat korszerűsíteni kell, erre nincs pénze a horvát államnak, tőkét és szakértelmet a Mol tud biztosítani. Egyúttal a horvát kormánynak sem mindegy, hogy az Ina termékeit mennyire keresik, mekkora az Ina-termékek piaca, hiszen ettől függ a horvát GDP nem elhanyagolható részét adó és a foglalkoztatottsághoz is jelentősen hozzájáruló cég sorsa. Vágó azt mondta, a mostani, nyilvános vitáktól terhelt viszony nem jó egyik félnek sem.