Elveszítheti exportkedvezményét a Szurgut

A dráguló olaj miatt elveszítheti a Szurgutnyeftyegaz az exportkedvezményét. Egy orosz lap szerint az illetékes minisztérium elkezdte megvizsgálni, hogy érdemes-e tovább támogatni az olajipart az exportkedvezménnyel.

A Rosneft kelet-szibériai lelőhelyein kitermelt olajra szóló kiviteli vámkedvezményének megvonása után a Szurgutnyeftyegaz és a TNK-BP is elveszítheti hasonló kedvezményeit, mert az olajárak emelkedése a pénzügyminisztérium értékelése szerint lehetővé teszi e kedvezmények visszavonását - jelentette a Vedmosztyi című orosz lap szerdán.

A lap értesülése szerint a kormány bízta meg az illetékes minisztériumokat a kelet-szibériai lelőhelyeket érintő kérdés vizsgálatával, s ehhez május 1-i határidőt szabott.

A hírek szerint a Rosnyefty állami társaság igazságtalannak ítélte, hogy csak rá vonatkozik egy márciusi döntés, amely 2,1 milliárd dollártól fosztja meg, és felhívta a figyelmet a két másik nagy kelet-szibériai lelőhelyre, amelyeken a Szurgut, illetve a TNK-BP folytat kitermelést.

Szakértők figyelmeztettek, hogy a kedvezmény megvonásával csökken majd a kitermelés a lelőhelyeken: a Rosneft Vankor lelőhelyén például idén 17 millió tonna kőolajat terveztek kitermelni, de most már erre az évre csak 14,8 millió tonnáról van szó.

A nyilatkozók szerint előbb a TNK-BP kerül sorra, mert annak Verhnyecsonszk lelőhelyén a 30 százalék felett van a haszon, így az illetékesek szerint semmi szükség a kedvezményre. Utána következik a Szurgut Talakan lelőhelye. Az utóbbi két konszern szakértők szerint a kedvezmény megvonásával egyenként 500-550 millió dollárt veszít.

A Szurgutnyeftyegaz egyébként éppen a talakani kőolaj-lelőhelynél megépíteni készül Oroszország első magán le- és felszállópályáját, amely Boeing 737, Airbus és Tu-154 típusú repülőgépeket is tud majd fogadni. A konszern négymilliárd rubelt fektet ebbe, s már meg is állapodott a jakutföldi kormánnyal. Szakértők szerint az ilyen befektetések megtérülése akár száz évet is igénybe vehet, ezért ezen a területen mindeddig az állam volt az egyetlen befektető.

A Szurgutnyeftyegaz illetékese elmondta: a konszern hatalmas összegeket költ a talakani lelőhely kiépítésére. A Jutair légitársaság több száz jakutszki járatot csakis ezért üzemeltet. A megfelelő repülőtér megjelenése a nagy lelőhelyek mellett - a Gazpromnak és a TNK-nak is vannak ott lelőhelyei - megoldja a problémát, amelyet a munkások helikoptereken való költséges és kockázatos helyszínre juttatása jelent, ezért a költségek minden bizonnyal a feltételezettnél sokkal hamarabb megtérülnek.

A Szurgutnyeftyegaz Oroszország legzárkózottabb cége, tulajdonosi struktúráját az érvényes szabályok ellenére nem tárta fel eddig, noha az ország egyik leggazdagabb, vagy talán leggazdagabb vállalata. Tevékenységéről is igen kevés számot ad közre. Adózott nyeresége 2010-ben hivatalos közlés szerint 128,391 milliárd rubelt tett ki, ami 2009-hez képest 12,75 százalékos növekedést jelent.

A Szurgutnyeftyegaz a Mol legnagyobb tulajdonosa, a magyar olajcég papírjainak több mint 21 százalékát birtokolja. A cégről szóló híreket itt tekintheti meg.