Coface: Még nem tetőzött a csődhullám Magyarországon

Vágólapra másolva!
Az idei év első negyedében 2010 hasonló időszakához képest 27 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos cégeljárások száma. A legkockázatosabb területnek az építőipar tekinthető, de a turisztikai cégeknél  is sok eljárás indult - derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.
Vágólapra másolva!

A vártnál több cég, közel tízezer került fizetésképtelen helyzetbe az idei első negyedévben a Coface Hungary adatai szerint az egy évvel korábbi mintegy 7800 után. A nemzetközi hitelbiztosító szerint ennek oka, hogy a hazai gazdaságban várt trendforduló az exportra termelő szektorokon kívül nem következett be.

A legkockázatosabb iparágaknak - tartósan - az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem tekinthető. Emellett az eljárás alá vont cégek között nagy számban jelennek meg az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások az idei első negyedévben.

A bejegyzett összes építőipari cég 13,05 százaléka, az ingatlangazdálkodók 13,98 százaléka ellen indult fizetésképtelenségi eljárás az első negyedévben. A nagykereskedelemben bejegyzett vállalkozások 7,98 százalékát, míg a turizmusban tevékenykedő vállalatoknak csak a 4,92 százalékát sújtotta csőd.

2011 első negyedévében a legtöbb eljárást a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták: az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több mint 40 százalékát. A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb, 3,86 százalék, majd Nógrád - 3,66 százalék - és Heves megye - 3,61 százalék - következik. A legnagyobb negatív eltérést az előző évhez képest Fejér megye produkálta: a csődhányad növekedése 26 százalékos volt.

Az idei év több kihívást is hordoz magában - az elemzők szerint - a kockázatvállalás szempontjából. Több szektort erőteljesen érint az alapanyag- és az üzemanyagárak emelkedése - így például a takarmány- és az élelmiszeripart vagy a fuvarozást -, kérdéses, hogy ezeket a terheket a piaci szereplők mennyire bírják elviselni. A hazai kisvállalkozások ugyanis többnyire alultőkésítettek és szinte kizárólag hitelből működnek, így könnyen magukkal ránthatnak erősebb, akár közepes méretű vállalkozásokat is - tartalmazza az elemzés.