Rogán: 20 milliós határig segítene az állam a devizahiteleseknek

Vágólapra másolva!
Szociális alapon csak 15-20 millió forintos értékhatárig avatkozna be az állam a nehéz helyzetbe került devizahiteleseknél - mondta Rogán Antal a Magyar Nemzetnek. Az általa vezetett bérmonitoring bizottság egyik javaslata szerint szankcionálhatnák az elmaradt béremelést a cégeknél.
Vágólapra másolva!

Az államnak ügyelnie kell arra, hogy más megítélés alá esnek a kis értékű lakásokra, valamint a nagyobb értékű lakásokra felvett hitelek - mondta Rogán Antal a Magyar Nemzetnek, kiemelve, hogy szociális alapon csak 15-20 milliós határig akarnak beavatkozni. "Húszmillió forint fölötti lakásnál a szociális jogosultság az emberek előtt nehezen lenne magyarázható" - mondta.

A fideszes politikus szerint kiszámítható törlesztőrészlettel akarnak segíteni annak a 85 százaléknak is, amely eddig is rendesen fizette a részleteket. Az ő esetükben - cserébe az állami garanciáért - viszont garanciadíjat várnak a bankoktól, így a két összeg valahol ki fogja egyenlíteni egymást - tette hozzá. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének becslése szerint ezen felül a költségvetésnek 15-20 milliárd forint közötti terhe lesz, amelyet minden évben vállalnia kell.

Az általa vezetett bérmonitoring bizottság jelentéstervezetével kapcsolatban kitért arra: Terveik szerint az alacsony és közepes keresetűek esetében a béremelésre fordított összegnél a tb-járulékot a tárgyévben nem kellene az adott vállalkozásnak befizetnie. Ennek a költségvetési vonzata, számításai szerint 10 milliárd forint lenne, ami véleménye szerint megéri az államnak, mert ösztönzi a béremeléseket.

Az állam ugyanakkor szankcionálási jogot kapna, vagyis amelyik cég nem teszi meg azt, amiről az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megállapodás született, az nem kaphatna állami támogatást és megrendelést - mondta a kormánypárti politikus a lapnak.

Rogán Antal nyilatkozott arról is, hogy Tarlós Istvánnal konstruktív a viszonya, amibe a viták is beleférnek. Elmondta, hogy ő nem hisz olyan városmodellben, ahol a főpolgármester a kerületek főnöke, de az nem baj, ha a főpolgármesternek egyes területeken, például a stratégiai várostervezési kérdésekben vannak erős jogosítványai. Megfogalmazása szerint nem kerüli el a kihívást, de 2014-ben nem táplál főpolgármesteri ambíciót, "nem sietek sehova" - tette hozzá a Magyar Nemzetnek adott interjújában.