Már számolják a jövő évi adócsomag terveit

Korábban már tényként kezelte a kormány, hogy a szuperbruttót kivezetik az adórendszerből, most mégis újraszámolják a modelleket. Egy alternatíva szerint inkább csak az adójóváírás összegéhez nyúlnának. Az előbbi minden munkavállalónak kedvez, az utóbbi a szegényebbeket terheli. A modellek heteken belül elkészülnek, utána politikai döntés születik.

Mégsem lehet arra mérget venni, hogy jövőre lefeleződik a személyi jövedelemadónál a szuperbruttó szorzótényező - ezt az üzenetet közvetíti, hogy az [origo] minisztériumi forrásoktól származó információi szerint az adócsomagért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumban az apparátusnak számításokat kell végeznie arra, hogy milyen költségvetési hatásokkal járna és az adózók helyzetét jövedelmüktől függően hogyan befolyásolná a szuperbruttó szorzótényező változatlanul hagyása.

A mai rendszerben a bruttó bért megnövelik a 27 százalékos munkáltatói tb-járulékkal, vagyis a szuperbruttó szorzóval, és ebből a magasabb adóalapból vonják le a 16 százalékos szja-t. Legutóbb a konvergenciaprogramban tett hitet (pdf-formátumban olvasható, 36. oldal) a kormány amellett, hogy ezt a szorzótényezőt 2012-ben a felére vágja és 2013-tól eltörli. A tárcánál folyó munkák azonban arra engednek következtetni, ez a menetrend nincs kőbe vésve.

Az adókulcs mellett - ami fix, 16 százalék - három paraméter határozza meg azt, hogy jövőre a munkavállalóknak hogyan változnak a jövedelmi viszonyaik: a szuperbruttó szorzótényező, az adójóváírás és az, hogy mennyivel nő a bruttó bérük. Értesülésünk szerint az NGM stábja azért több változatot is készít attól függően, hogy ez a három paraméter hogyan alakul. A kalkulációk kiterjednek arra is, ha a szuperbruttó kivezetése megakad. Értesülésünkről megkérdeztük az NGM-et, a tárca válaszára várunk.

Ki hogyan jár, mi fér bele a költségvetésbe

Míg a szuperbruttó szorzótényező csökkentése minden munkavállalónak kedvez (hiszen az adóalapot és így a fizetendő adót mindenkinél mérsékli), addig az adójóváírás szintjének a csökkentése csak az alacsonyabb és közepes keresetűeket érinti, az ő adóterhüket növeli, ezért jelentős, hogy miként dönt a kormány. Ha nincs költségvetési mozgástér a kormányzati célként meghatározott adókiengedésre, akkor a magas keresetűek adókönnyítésének a rosszabbul keresők teremthetik meg a fedezetet. Ez történt idén is, a 16 százalékos, egykulcsos adóra való áttéréssel ugyan becslések szerint 500 milliárd forint körüli összeget hagyott ott a munkavállalóknál a kormány, de ez a felső jövedelemi kategóriákra összpontosult, több százezer alacsony keresetű alkalmazott kevesebb pénzt visz haza, mint tavaly. (Ezért is állt fel év elején a Rogán Antal-vezette bérmonitoring-bizottság, mert a kormány érzékelte, hogy sokan a bőrükön érezték, a kabinet szólamával szemben nem mindenki járt jól az idei adótáblával.) A bérskála alján levőkön ilyen esetben a bruttó bérük emelése segíthet, ám egy nagymértékű, az adóváltozásokon elért kárt kompenzáló növelés a munkáltatók versenyképességét rontaná, akik ezt leépítésekkel védenék ki.

Pár hónapja sokáig jutott a javaslat

Információink szerint a hatásvizsgálat eredményeit hamarosan a döntéshozók elé tárják. Egy a kérdésre rálátó, de a döntéshozatalban részt nem vevő forrásunk szerint a kérdés még május vége előtt eldőlhet.

A szuperbruttó kivezetési menetrendjének felülvizsgálata rövid időn belül másodszor merül fel. Kormányzati forrásainktól származó információink szerint a március elején bemutatott Széll Kálmán-terv előkészületeinél is bejött a képbe a lépés a költségvetési kényszerhelyzet miatt, és több kört is túlélt a javaslat, majd az utolsó fordulók egyikén, politikai szinten szavazták le azt, és került be helyette a Széll Kálmán-tervbe a társasági adó 2013-ra ígért csökkentésének visszavonása.

Új társasági formán is dolgoznak

Az NGM-ben nem kizárólagosan a szuperbruttó kérdéskörével foglalkoznak adófronton, információink szerint hozzáláttak a jövő évi adócsomag előkészületeihez, jelenleg az ötleteket gyűjtik. Minisztériumi forrásunk szerint az ingatlanbefektetési társaság (REIT, real estate investment trust) meghonosodását lehetővé tevő szabályozás kialakításán dolgozik az NGM. A REIT lényege dióhéjban, hogy az ingatlanhasznosítással és -értékesítéssel foglalkozó, tőzsdén jegyzett cégek az elért nyereségük legalább 90 százalékát ki kell hogy fizessék osztalékként a tulajdonosoknak, és csak az osztalék vagy a tulajdonrészen elért nyereség után kellene adózni, maga a REIT-társaság mentesülne a társasági adó megfizetése alól. Ez a konstrukció versenyképes lenne az offshore-holdingokkal, lendületet adhatna az ingatlanpiacnak, benne a bérlakáspiacnak, és milliárdos nagyságrendű adóbevétel gazdagítaná az államkasszát.

A kalapba, amiből majd az adócsomag véglegesítésénél merít a szaktárca, információink szerint belekerült az üzleti szféra több kívánalma is. Ilyen például a kutatás-fejlesztési adókedvezmény és az innovációs járulék szabályainak átalakítása, a szakképzési hozzájárulás eltörlése, és a bonyolult adminisztrációval járó, idén, év elejétől új alapokra került cafeteria-szabályok lényeges egyszerűsítése. Az ötletbörzébe az adóhatóság is beszáll, az intézmény május vége felé szokta elkészíteni javaslatait a törvényelőkészítő tárcának, hogy ellenőrzési tapasztalatai alapján milyen kiskaput lenne érdemes bezárni.