Három és félezer lakás kaphatna jövőre állami tőketámogatást

Évi öt-tízezer bérlakás épülne, lehetővé tennék az euró alapú jelzáloghitelezést, enyhítenék a bankokra kivetett különadót, a korábbi szocpol helyét pedig egy egységes tőketámogatási program váltaná fel - derül ki abból a stratégiából, amit az otthonteremtés elősegítésére dolgozott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, és most internetes vitára bocsátott.

A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Otthonteremtési Tanácsadó Testület "Otthonteremtési stratégia" címmel szerdán tette közzé szakmai vitairatát. A javaslatok között szerepel az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének megteremtése a lakosság részére - írja a portfolio.hu üzleti lap. A javaslat indoklása szerint a "forint kamatkörnyezet jelenlegi szintje és a 2010-ben lezajló és 2011-ben is folytatódó hozamemelkedés hatására a piaci alapú forinthitelek hiteldíja a kezdeti kedvezményes kamatperiódusok után 10-11 százalék felé kerültek." A dokumentum szerint ezzel szemben egyszámjegyű hiteldíjak a kívánatosak, amit az euró alapú hitelek biztosíthatnának amellett, hogy a háztartások túlzott kockázatvállalását a vállalható hitelteherre és az euróhitelekre vonatkozó fedezeti szabályok elégséges módon korlátozzák - olvasható a lapban.

A stratégia másik fontos pontja, hogy újragondolnák a bankok különadó-fizetési kötelezettségének időbeni kiterjesztését úgy, hogy a szektor túladóztatása a lehető legrövidebb ideig álljon fenn, és módosítanák a hitelintézetek különadójának tartalmát aszerint, hogy az adó alapja olyan tételekkel is csökkenthető legyen, amik elősegítik a lakáscélú hitelezés meglévő problémáinak megoldását. Ilyennek tekinthető a lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére és felújítására nyújtott hitel- illetőleg lízingállomány. A szakmai terv szól arról is, hogy a lakástámogatásokon belül egy új, ötéves, forinthitel-kamattámogatási formát vezessenek be, ami számításaik szerint az első évben 3, a másodikban 11, a harmadikban pedig 21 milliárd forintos fiskális kiadással járna.

A fiatal családok tekintetében a testület kiemelt célnak tartja az energiahatékony, minőségi, és legális építések elősegítését, valamint a korábbi szocpol felváltását egy egységes tőketámogatási programmal. A tervek szerint bizonyos mértékű előtakarékosságot; meghatározott évek óta fennálló bejelentett jövedelmet a támogatások feltételéül szabnák, a támogatást csak magyar állampolgárok, önkormányzatok, bérlakásépítő nonprofit cégek kapnák meg. Az építések forrását a központi költségvetésből fedeznék. A program készítői az javasolják, hogy 2012-ben 3,5 ezer lakásépítés kapjon tőketámogatást, ami nagyjából 10,5 milliárd forintjába kerülne az államnak. Túljelentkezés esetén a kiválasztás gyermekszám, jövedelem, vagyoni szempontok alapján történne.

A stratégia kitér a bérlakás-fejlesztések szükségességére. A vitairat kiemeli, hogy a következő években évi 5-10 ezer bérlakás építése lenne kívánatos Magyarországon. Az építési modellek központi eleme, hogy "a keresetekhez mérten megfizethető bérleti díjjal," bruttó 1000 forintos havi négyzetméter áron kalkuláltak. Bérlakás-építési rendszer bevezetésére minta projekt indulna 500-1000 lakás felépítésével. A szakmai stratégia kiemeli, hogy komoly volumenű bérlakás-építéseket lehetne uniós pénzből finanszírozni, azonban az uniós források lakhatási célokra történő felhasználása csak nagyon korlátozott körben lehetséges. A dokumentum felveti a bérlakás profilú befektetési alapok létrehozását is. Az elképzelés szerint az alap elsődlegesen az önkormányzati igények kielégítése céljából lakásokat építene, amik a befektetési alap tulajdonába kerülnének. Az alapot az állam, illetve annak intézménye - például a Magyar Fejlesztési Bank - hozza létre, az alaphoz egyéb intézményi és magánbefektetők is csatlakozhatnak befektetési jegyek vásárlásával. Az alap által épített lakások lehetnének saját vagy közös fejlesztések (pl. önkormányzati telken épített épületek).