Hogyan lehet adóparadicsomot csinálni Magyarországon?

Rövid időn belül három nehéz helyzetben lévő kistelepülés is nagyot kaszált azzal, hogy elengedte az iparűzési adót, amire egymás után kezdtek helyben letelepedni vállalkozások. Az önkormányzatok között erős a verseny, hogy magukhoz csábítsák a cégeket, az országot mégsem fogják ellepni a falusi adóparadicsomok. A vállalkozásoknak ugyanis komoly szervezést jelent a váltás, de a települések is bukhatnak a rossz ütemben bedobott kedvezményekkel.

A Pest megyei Újlengyel, a zempléni Komlóska és a legújabb sikersztori, a dunántúli Tápszentmiklós: három olyan kistelepülés, amelyek egy merész húzással meggazdagodtak, és magyarországi adóparadicsomként lettek híresek. A recept mindhárom településen az volt, hogy a helyi önkormányzat elhatározta, nem szed be iparűzési adót a vállalkozásoktól vagy elengedi az építményadót. A vállalkozások tódultak a településekre, a helyi önkormányzat kasszáját pedig a gépjárműadó gazdagította.

"Az önkormányzatok többsége folyamatosan keresi a lehetőségeket, hogyan lehetne ellensúlyozni a forráscsökkenést, a puszta megélhetés érdekében van erre szükség. Ez az ötlet nem a mi agyunkból pattant ki, de láttuk, hogy olyan törvényes módszer, amely működőképesnek tűnik. Különösen úgy, hogy kommunális és építményadó sincs a településen" - mondta érdeklődésünkre Kovács József, Tápszentmiklós polgármestere.

A polgármester azt mondta, február közepe óta eddig 30 vállalkozás települt be Tápszentmiklósra, és miután egyre érkeznek az érdeklődők, az önkormányzat még egyszer ennyit vár az év végéig. A cégek fele a megyéből jön, de akad Budapestről, sőt Bács-Kiskun megyéből érkező is."Jövőre legalább 15-20 millió forintos pluszbevételre számítunk. Remélhetőleg a munkahelykínálatban is látszik majd a változás, bár Győr közelsége miatt nálunk most sem magas a munkanélküliség" - tette hozzá.

Az önkormányzatok így versengenek a vállalkozások kegyeiért

A konstrukció a vállalkozások számára azért előnyös, mert azt a gépjárműadót, amelyet áttelepülésük előtt a korábbi helyhatóságnak fizettek, ezentúl az őket váró település számlájára utalták, eközben pedig megspórolták a korábbi helyükön rájuk kivetett, az árbevételük akár 2 százalékát is elvivő iparűzési adót. Az őket befogadó új település nem veszített sokat azzal, hogy lemondott a helyi iparűzési adóról, mert amúgy sem nagyon volt vállalkozás a településen, így nem volt kitől szedni azt, az új helyzetben pedig a megszaporodó vállalkozások autói után többletbevételre tett szert. Az akció vesztesei azok az önkormányzatok lettek, amelyektől elvándoroltak a cégek.

Így működik a települések közötti versengés, az önkormányzatok a maguk eszközeivel vetélkednek a befektetőkért, az új munkahelyekkel és pluszbevétellel kecsegtető cégekért - értékeli a jelenséget Erdős Gabriella, a PriceWaterhouseCoopers cégtársa. A verseny egyik fő terepe pedig a vállalkozások számára olykor komoly terhet jelentő, egyben a helyhatóságok adó jellegű bevételeinek zömét kitevő iparűzési adó. A helyi adókról szóló törvény csak a helyi iparűzési adó maximumát határozza meg, abban szabad kezet ad a településeknek, hogy az alatt hol húzzák meg az adó mértékét, ha egyáltalán kivetik a sarcot - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az [origo] megkeresésére.

Egy postaláda meg cégér nem elég

A helyi iparűzési adó azt az önkormányzatot illeti, ahol a vállalkozás a bevételszerző tevékenységét folytatja, és ha ezt több helyen teszi (mert például két településen van két üzlete), akkor a helyi iparűzési adót meg kell osztani a települések között. Az egyes önkormányzatok adóbevétele attól függ, hogy az ott lévő telephelyen, székhelyen mennyien dolgoznak, mekkora összegű bért kapnak, illetve ott mekkora értékű tárgyi eszközök vannak - közölte az NGM.

Ez a számítási módszer éppen arra szolgál, hogy kivédje az ügyeskedést. Hiába volt nagy hírverés a három "helyiadó-paradicsom" körül, mégsem indult elsöprő erejű, országos szinten is mérhető letelepedési hullám ezekben a községekben, nem szaporodnak gombamód a kis helyiadó-paradicsomok. Ha egy vállalkozás az adóelkerülés érdekében egy iparűzésiadó-mentes településre jelentkezik be, de csak papíron van ott jelen, a bevételszerző tevékenységét máshol folytatja, nem ér el semmit, mert a helyi iparűzési adó alapja szinte teljes mértékben a tényleges működés helyszínére jut. "Az nem elég, hogy a cég kitesz egy cégtáblát az iparűzésiadó-mentességet kínáló település valamelyik épületére, és a helyiséget egy bejárónő kitakarítja" - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő.

Volt korábban is ilyen, csak most egy kicsit jobban érzékelhető

Nem új jelenség, hogy az iparűzési adó elengedésével versengenek a cégek kegyeiért a kisebb települések, mondja Vámosi-Nagy Szabolcs. A folyamat azonban valamelyest felerősödött az elmúlt pár évben, amit egyrészt annak tud be az adószakértő, hogy a létükért küzdő vállalkozások minden lehetőséget igyekeznek megragadni, és még azt is bevállalják, hogy átköltöztetik a tevékenységet más önkormányzat területére. A jelenség azért is kerülhetett reflektorfénybe, mert több, a válsággal még nehezebb helyzetbe került helyhatóság exponálta magát, hírverést csapott maga körül, hogy így kerüljön a vállalkozások látókörébe.

Nem véletlen, hogy a három sikersztorit író településre zömével fuvarozó vállalkozások tették be lábukat. A fuvarszerzést végző egység rendszerint kevés emberből áll, egy irodát könnyű bérelni egy kis településen is, a tehergépkocsik pedig járják az országot és a világot, nekik majdhogynem mindegy, hogy az eddigi kiindulási helyüktől ötven-száz kilométerrel távolabbról kell indulniuk.

Ettől függetlenül a fuvarozó üzletágnál is figyelni kell a valós tevékenység helyszínére. Ha az autók az iparűzésiadó-mentes településről indulnak, ott parkolnak, ott javítják őket, vagyis minden jel szerint ténylegesen is ott folyik a vállalkozási tevékenység, nemcsak a telefonokat veszik fel az irodisták, akkor az adóalapot arra a településre kell kimutatni, a nullaszázalékos kulcs miatt pedig nem kell fizetni adót. A helyiadó-paradicsomok éppen ezért a viszonylag mobilis iparágakat szólíthatják meg. Ilyen lehet a fuvarozás mellett például a könyvelés, az ügynöki hálózat működtetése vagy a tanácsadás - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Adóparadicsom csak kistelepülésből lehet

Az is szembetűnő, hogy kis- vagy nagyvárosok nem vetik be az iparűzésiadó-mentességet, csak kistelepülésekről terjedt el, hogy adóparadicsomokká váltak. Ennek magyarázata a települések költségvetési támogatási rendszerében és az úgynevezett adóerő-számításban keresendő, amely többek között az iparűzési adó lététől teszi függővé az önkormányzatok állami támogatását - állítják egybehangzóan az adószakértők. Amelyik önkormányzat nem vet ki iparűzési adót, az az adóerő-számításból fakadóan kockáztat, hiszen ezzel együtt lemond a fiktív iparűzésiadó-bevételnek megfelelő állami támogatásról.

Egy kis település kicsit kockáztat, mert amúgy sem burjánzanak a kistelepüléseken a vállalkozások. Nagyobb településeken ellenben több cég is működik, így egy iparűzésiadó-csökkentést vállaló nagyobb önkormányzat komoly bevételről mondana le, annak kimenetele pedig bizonytalan, hogy más helyi adóból be ellensúlyozni tudja-e a bevételkiesést. A kisebb települések ebben nagyobb eséllyel járnak sikerrel, a tapasztalatok is ezt mutatják, a gépjárműadóból származó bevételek lökést adhatnak a településnek.

"Négymillió forintnyi iparűzési adót kockáztatunk, ez a százmilliós költségvetésünkben nem jelentéktelen összeg, de arra számítunk, hogy 2012-től bőven kompenzálni fogja a befolyó gépjárműadó. Mivel a döntést februárban hoztuk meg, az idén még kevesebb lesz ez a fajta bevétel, csak az újautó-vásárlások vagy új cégek alapítása hozhat valamit. Bejön viszont pénz autót nem is használó cégnek kiadott iroda bérleti díjából" - közölte a polgármester.