Bevezetnék a balatoni koronát Veszprém térségében

Vágólapra másolva!
A soproni kékfrank és a rábaközi tallér után a balatoni korona lehet a harmadik bevezetett helyi pénz Magyarországon. A veszprémi polgármester szerint 2012 januárjától fizethetnek koronával a régióban. A jegybank egy korábbi tanulmányában már felhívta a figyelmet a helyi pénzek használatának veszélyeire.
Vágólapra másolva!

Helyi pénz bevezetését tervezik balatoni korona néven Veszprémben és térségében 2012-től - mondta Porga Gyula, Veszprém polgármestere hétfői sajtótájékoztatóján. A kezdeményezéshez csatlakozott Balatonfüred, Balatonalmádi, Várpalota és Nemesvámos község is, valamint a megyei kereskedelmi és iparkamara, így tehát kisrégiós fizetőeszközről van szó - tette hozzá a fideszes polgármester.

Tájékoztatása szerint a részletek kimunkálásán egy munkacsoport dolgozik, amelynek a vezetője Leitold László, a veszprémi székhelyű Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese, akinek "köze volt" az első helyi pénz, a soproni kékfrank létrehozásához is. Korábban más térségek is jelezték, hogy helyi pénz bevezetésén gondolkoznak.

A veszprémi városvezető szerint 2012 januárjában már lehetővé válik, hogy az érintett településeken a "balatoni koronával" is lehessen fizetni. A tervek szerint a bankjegy hatféle címlete megegyezik majd a forintéival. Porga Gyula elmondta: minimum 40 millió forintos kibocsátást terveznek. Úgy véli, hogy a szociális segélyek, egyes jutalmak, illetőleg tiszteletdíjak kifizetése történhet helyi pénzben. Leitold László szerint a helyi pénz fő funkciója az, hogy adott településen vagy kistérségben pluszforrást, -likviditást biztosítson a pénzforgalomban részt vevők számára. A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozáshoz kellő számú céget, önkormányzatot kell találni, s szintén kellő számú vállalkozást, amely ezt fizetőeszközként elfogadja - mondta a pénzügyi szakember.

Kockázatokra figyelmeztet a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank szerint Magyarországon szabályozatlan a helyi pénzek kibocsátása, és kockázatai is vannak a helyi pénzek hazsnálatának. Az utalványokhoz hasonlóan a helyi pénzekre vonatkozóan sincs olyan jogszabály, ami a kibocsátásukat, kezelésüket törvényi korlátok között tartaná és ezáltal biztosítaná, hogy az azt felhasználók ne szenvedhessenek kárt. A helyi pénzt kibocsátó szervezet voltaképpen kezeli a helyi pénzért befizetett forintot, de most csak a kibocsátó szervezet önmérséklete szab határt annak, hogy a visszaváltási jutalékot mennyire tornássza fel, milyen gyakran változtatja ezt a jutalékot, azt a helyi pénzt használók tudomására hozza-e idejében, megváltoztatja-e a forint és a helyi pénz arányát, kibocsát-e fedezet nélkül helyi pénzt, miben tartja a helyi pénzért befizetett forintot. Mivel ezekre vonatkozóan nincs jogszabály Magyarországon, az utalvány kibocsátója képes lehet visszaélni az ügyfelei kárára - írja a MNB egyik tanulmánya.

A helyi pénzként elterjedt fizetési eszközök lényege, hogy hagyományos pénzért cserébe kap valaki "helyi pénzt", azzal fizethet a helyi pénzt elfogadó üzletekben, az üzlettulajdonos pedig ugyanúgy fizethet vele egy másik, ugyanazt a helyi pénzt elfogadó vállalkozásnak. A körforgást meg lehet szakítani, ha a helyi pénzt vissza lehet váltani hagyományos pénzre, de ekkor általában már nem kap vissza annyi hagyományos pénzt a felhasználó, mint a helyi pénz névértéke. A soproni kékfranknál például 2 százalék plusz áfát vonnak le a visszaváltáskor, vagyis az 1000 forintért vásárolt 1000 soproni kékfrank visszaváltásakor 975 forintot kap a kékfrank beváltója.

A helyi pénzt megvásárlók vállalják annak a kockázatát is, hogy a kibocsátó esetleg csődbe megy vagy fedezetlenül bocsát ki helyi pénzt, így a befizetett forintösszegnél jóval kevesebbet kapnak majd vissza, ha vissza akarják váltani a helyi pénzt forintra. Ugyanez a veszély akkor, ha csődbe megy az a pénzintézet, ahol a kibocsátó a helyi pénzért kapott forintösszeget elhelyezi.Az MNB szakértői figyelmeztettek arra is, hogy minél inkább elterjed a helyi pénz, annál nagyobb a csábítás arra, hogy hamisítsák. A helyipénz-utalványok egy része a forintbankjegyeket is gyártó Pénzjegynyomdában készül, de a biztonsági elemek színvonala jóval alacsonyabb a forintbankjegyeknél alkalmazottaknál, így könnyebb is hamisítani a helyi pénzt.