Autópályákra panaszkodott a vendéglátók szervezete

Vágólapra másolva!
A vendéglátók érdekszervezete szerint több nehézséggel néz szembe az ágazat, így rosszul járhatnak a Széchenyi Pihenő Kártyával, a dohányzás betiltásával is, míg a nyári szezonban a megépült autópályák csábítják külföldre a vendégeket a hazai vendéglátósok elől. A nagy verseny miatt azonban javult a szolgáltatás minősége a Balatonon és a Tisza-tó környékén.
Vágólapra másolva!

"Az elkészült M6-os és M7-es út, amelyeken a tengerpart aránylag gyorsan elérhető, rendkívül kedvezőtlenül érinti a hazai kiskereskedelmi vállalkozókat" - mondta Kovács László, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) közgazdasági igazgatója.

Mint állította, több tízezer emberről van szó, akik a hazai nyaralás helyett a tengerpartot választják - írta a Gazdaság.hu üzleti hírügynökség. Az utak megléte jó pár magyar vállalkozást tett már tönkre. Elég csak végig menni a 70-es út mellett, ahol kereskedelmi egységek állnak üresen, gazdátlanul - vélte.

Eközben viszont Kovács László szerint érezhetően javul a színvonal a frekventált belföldi üdülő helyeken - például a Balaton vagy a Tisza-tó környékén -, nő a szolgáltatások és az ellátás minősége. Ennek oka, hogy a külföldi turisták egyre kevesebben vannak, a magyarokat pedig elárasztják az olcsónak mondható külföldi tengerparti nyaralásokkal, így éles verseny alakult ki a vendégekért - mondta.

A szakember szerint az elmúlt időszakban tovább nőtt a különbség Nyugat- és Közép-, valamint Kelet-Magyarország között a cégek bevételét tekintve. "Egyre inkább a nyugat-magyarországi térség javára tolódik el a jövedelemkoncentráció, ide települnek a multinacionális vállalatok. Egyes munkaerő-piaci területeken - elsősorban a magasan kvalifikált szakmunkások, mérnökök között - esetleges munkaerőhiány is jelentkezhet" - mutat rá Kovács László.

"A multinacionális cégek olyan településeken, apróbb városokban nyitnak kis- vagy közepes alapterű boltokat, üzleteket, amelyek eddig jellemzően magyar hálózatok és kisvállalkozások piaci területei voltak. Ezek a boltok a mindennapi életvitelhez szükséges termékeket kínálnak. Úgy véljük, hogy itt törvényi szabályozásra lenne szükség, akár pozitív diszkriminációra a hazai vállalkozások érdekében" - teszi hozzá a KISOSZ közgazdasági igazgatója.

Az adminisztrációs és jogszabályi terhek csökkentését vizsgáló munkabizottságban a KISOSZ is részt vesz. "Pozitívum, hogy a vendéglátást és a kereskedelmet érintő adminisztrációs kérdések is bekerültek az első körben meghozandó intézkedések közé, azt azonban továbbra is hiányoljuk, hogy a HACCP rendszer (az élelmiszerek minőségvizsgálatának rendszere) kivezetése nem történt meg és a termékdíj-fizetési kötelezettség és adminisztrációjának felülvizsgálata elmaradt.

A jelenleg a KISOSZ tagságának közel egyharmadát alkotó vendéglátó vállalkozások megállapították, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) bevezetése tovább rontja a hazai vendéglátás piacát és jövedelemszerző képességét - vélte az igazgató. A SZÉP-kártya ugyanis a jelenlegi elfogadóhelyek közül többeket kizárna, szinte csak a szállásadókra koncentrálva a vendégek forrásait. Kovács László szerint a válság mellett csökkentette a forgalmukat az is, hogy a lakosság a hideg- és meleg étkezési utalványokat újra a kereskedelmi hálózatokban használja fel.

Sokan lettek üdülési csekk elfogadóhelyek, de a Nemzeti Üdülési Alapítvány elzárkózott a hálózat további bővítése elől. Ezen túlmenően 15-20 százalékos visszaeséstől is tartunk a dohányzás tilalmának bevezetése miatt a vendéglátóhelyeken" - sorolja az elmúlt időszak kormányzati lépéseit és azok várható hatásait Kovács László.