Egyre nehezebben jutnak hitelhez a cégek, ettől is ilyen lanyha a gazdasági kilábalás

A bankok már nem csak hogy kevésbé hajlandók hitelt adni a vállalatoknak, de több egyre kevésbé lenne képes rá, ez a két tényező fogja vissza a hitelezésen keresztül a gazdasági kilábalást - derül ki az MNB felméréséből. Év végére a vállalati hitelek 30 százalékánál várható, hogy nem tudják pontosan törleszteni, a jelzáloghitelek egytizedénél volt már ilyen gond.

Már nem csak azért pang a hitelezés, mert a bankok vonakodnak attól, hogy kölcsönt nyújtsanak, hanem azért is, mert újabban a bankok hitelezési képessége romlik, ez pedig visszafogja a hitelezést - ez olvasható ki a bankok megkérdezésével készült jegybanki felmérés eredményeiből. Ez a jelenség elsősorban a vállalati hitelezésben figyelhető meg, aminek egyenes következménye, hogy a gazdasági növekedést sem tudja támogatni a banki tevékenység, a kilábalás erőtlen lehet. Ez tükröződik vissza az első negyedéves GDP-ütemben is, amely csak lassan magára találó gazdaságról árulkodik.

A bankok jövedelmezősége - részben a bankadó miatt - jelentősen romlott, ez pedig rontja a bankok tőkevonzó képességét, magyarán, a külföldi anyabankok kevesebb új forrást adnak a magyarországi leányaiknak, inkább a régió más országaiban működő hitelintézetek kapják meg a forrásokat. A külföldi devizaforrások nemcsak szűkülnek, de drágulnak is, erre úgy reagálnak a magyar bankok, hogy szigorítják a vállalati hitelek feltételeit. A kilátások sem biztatók, az elmúlt negyedévihez hasonlóan több bank is szigorítani tervez a vállalati kölcsönök kondícióin. Ez már tendencia, mert 2007 óta egy féléves periódust leszámítva folyamatosan szigorítanak a bankok a vállalati szegmensben.

A vállalatok ugyanakkor szívesen vennének fel hitelt, főként rövid lejáratú hitelek iránt élénk a kereslet. Az úgyszintén a lanyha gazdasági növekedésre utal, hogy a beruházási hitelek iránt viszont nem tolonganak a cégek.

Az eurózónában és a Magyarországgal szomszédos uniós országokban eközben már egy ideje emelkedik a vállalatihitel-állomány.

A lakáshitel nem igazán kell a lakosságnak

A lakossági hiteleknél valamivel kedvezőbb a kép. A lakáshitelezésnél a kondíciók nem lettek szigorúbbak, a fogyasztási hiteleknél viszont igen, és ebben csak minimális javulás várható a következő fél évben.

A lakáshitelek iránti kedv megcsappant, ebben vélhetően szerepe lehet a devizahitelek ellehetetlenítésének. A fogyasztási hiteleket viszont keresik az emberek, abból főként a szabad felhasználású jelzáloghiteleket igényelné a lakosság.

A magyar hitelezési folyamatok eltérnek az eurózónában tapasztalt folyamatoktól, mivel ott már 2009 óta emelkedik a hitelállomány - állapítja meg az MNB az elemzésében. Az igaz, hogy ott is a bankok egy része még szigorítani akar a hitelezési feltételeken, de ott ez egy bővülő piacon megy végbe, szemben a magyarországi zsugorodó hitelállománnyal.

Egyre csak duzzad az ástrukturált hitelállomány

A jegybanki jelentés kitér az átstrukturált hitelekre is. A jelzáloghitelek több mint egytizedét már át kellett strukturálni (nem fizették rendesen a törlesztőrészletet az adósok, ilyenkor átmeneti törlesztőrészlet-könnyítéssel, illetve futamidő-hosszabbítással próbálják meg a bankok megőrizni a hitelfelvevő fizetőképességét). Ezzel a veszteségek azonnali realizálása helyett a probléma későbbi megoldását választják a bankok. Mivel az átstrukturált jelzáloghitelek kétharmadának még nem járt le a könnyített törlesztőrészlettel járó türelmi időszaka, ezért az átstrukturálás sikerességét még nem lehet megítélni - fogalmaz az MNB.

Ennél rosszabb a helyzet a kereskedelmi hiteleknél: ott már az állomány csaknem egyötöde volt átstrukturálva az első negyedév végén, és az év végére ez az arány felkúszhat a kimagasló 30 százalékos szintre.