Az árfolyamrögzítés a veszteségek átcsoportosítását jelenti londoni elemzők szerint

A devizahitelekre vonatkozó árfolyamrögzítés ugyan első látásra nagy üzlet lenne a háztartásoknak, de kockázatai is vannak, mert növelheti Magyarország sebezhetőségét és gyengítheti a forintot - vélik londoni elemzők.

A magyarországi devizahitelek problémájára nincs könnyű megoldás, többek között azért, mert a felmerülő különböző megoldások pusztán a gazdaság egyik területéről egy másikra csoportosítanák át a devizahiteleken keletkező veszteségeket - derül ki az egyik legjelentősebb londoni tanácsadó cég, a Capital Economics elemzéséből, amelyben a társaság kommentálta azt a szerdán kiszivárogtatott javaslatot, amely szerint a svájcifrankalapú hitelek törlesztésekor a frankot 160 forintos árfolyamon rögzítenék. (A szóban forgó javaslat hatásairól itt olvashat részletesen.)

A Capital Economics szakértői szerint 2005 és 2008 között Magyarországon hatalmas robbanásként duzzadt fel a devizaalapú hitelállomány, és 2009 elejére a folyósított teljes hitelérték kétharmada volt devizaalapú; ez a GDP-érték valamivel több mint 40 százalékának felelt meg. A térségben nem csak Magyarországon halmozódtak fel a devizahitelek az elmúlt évtizedben, ám a magyarországi folyamat egyedi volt abban az értelemben, hogy a háztartások által felvett hitelek óriási hányada - csaknem 90 százaléka - svájcifrankalapú volt, miközben máshol inkább az euró dominált - derül ki az elemzésből.

A Capital Economics londoni elemzői közölték: a nagy devizahitel-teher nem csupán árfolyamkockázatot jelent, de visszás pénzügypolitikai intézkedéseket is kikényszerített. Az elemzés szerint ugyanis miközben a térség más jegybankjai enyhítették kamatpolitikájukat a pénzügyi válság hatására, az MNB a problémák kicsúcsosodása idején 3 százalékpontos emelést hajtott végre, hiábavaló kísérletként a forint védelmére. Ráadásul ez a lépés azt az egyharmadnyi adóst sújtotta, aki forintban vett fel hitelt. "A jelentős devizahitel-állomány gyengíti a jegybank ellenőrző szerepét is, hiszen a folyósított hitelek zömének kamatszintjét jelenleg egy másik ország határozza meg" - áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében, amelyben a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a svájci frank árfolyamának 160 forintos rögzítése első látásra nagy üzlet lenne a háztartásoknak, de kockázatai is vannak, mert növelheti Magyarország sebezhetőségét.

Az amerikai központú nagybank, a Morgan Stanley londoni elemzői csütörtöki elemzésükben pedig azt írták, hogy a devizaalapú lakáshitelek törlesztése nyomást gyakorolhat a forintra. Szerintük ez a fordítottja lesz annak, mint amikor a devizaalapú hitelek kiáramlása forinterősítő hatással járt. A Morgan Stanley szakértői azonban úgy vélik, hogy a magyar folyómérleg-pozíció elég szilárdnak tűnik ahhoz, hogy a forint ennek a fordulatnak képes legyen ellenállni, másrészt a svájcifrankalapú hitelállomány lejárata tíz éven túli, vagyis a törlesztési folyamat fokozatos lesz. A Morgan Stanley elemzői azt is hozzátették, hogy az euróalapú hitelezés esetleges idei újraindulása részben ellensúlyozhatja a törlesztés forintgyengítő hatását.