Újra 220 forint fölé mehet a svájci frank árfolyama

2011.05.24. 12:23

A magyar devizahitelesek szempontjából legfontosabb svájci frank árfolyama az utóbbi napokban jelentősen erősödött a forinttal szemben, és az [origo] által megkérdezett devizakereskdők szerint a rövid távú kilátások sem túl kedvezőek.

Májusban a Bloomberg amerikai hírügynökség által figyelt húsz feltörekvő piaci deviza közül a forint szerepelt a legrosszabbul, 2,2 százalékkal gyengült az euróval és 5,5 százalékkal a svájci frankkal szemben. A frank május első kereskedési napján 205 forintnál járt, sőt április elején még a 200 forintos lélektani szint alatt is megfordult a jegyzés.

"A jelenlegi hangulat további forint-leértékelődésre utal. A technikai elemzés szerint 272,5, 273,8 és 275 forint lehet a következő lépcső a forint euróhoz mért árfolyamában" - derül ki a Raiffeisen kedden reggel kiadott devizapiaci elemzéséből, amely szerint nem valószínű, hogy a 275 forintos szint fölé kerül az euró. A Commerzbank keddi piaci kommentárja pedig azt írja a svájci frank árfolyamárol, hogy "ha ma is gyengülne a forint, reális esély lenne a 220-as szint eléréséhez". "Ha nem jön kedvező hír az eurózóna adósságproblémáiról, akkor a következő napokban, simán 220 forint fölé mehet a frank" - értett egyet Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője a kedden megjelent banki elemzésekben foglaltakkal.

Külföldön dől el a forint sorsa

A forint gyengülése elsősorban külföldi folyamatokkal magyarázható. Az elmúlt hetekben ismét fókuszba kerültek a nemzetközi piacon az eurózónába tartozó országok, köztük Görögország adósságproblémái. A Nemzetközi Valutaalap görögországi megbízottja, Poul Thomsen a múlt héten nyíltan nem mondta ki, de utalt arra, hogy "a görög kormány jelenlegi adósságcsökkentő programja le fog térni a kijelölt pályáról". EU pénzügyekért felelős tisztségviselői már pénteken elismerték, hogy a görög adósság átstrukturálása (ez lényegében egyet jelent a csőddel) reális lehetőség. 

Szintén rontotta az eurózóna megítélését, hogy a Standard & Poor's hitelminősítő negatív kilátással látta el Olaszország hitelminősítését, ami a leminősítést valószínűsíti, hétfőn pedig egy másik eurózónabeli ország, Belgium kapott hasonló figyelemztetést a Fitch hitelminősítőtől. Az  eurózóna országainak adósságproblémái miatt az eurót bizonytalan befektetési célpontnak tekintik a befektetők, és más, biztonságosnak mondott eszközöket keresnek. Ilyen a befektetők szemében a svájci frank vagy éppen a dollár. Ennek a piaci folyamatnak köszönhető a svájci frank árfolyamának szárnyalása, a svájci gazdaság teljesítménye önmagában nem indokolná a jelentős erősödést. A dollárt pedig annak ellenére tartják biztonságos befektetésnek, hogy az Egyesült Államok költségvetési adóssága óriási. Ilyen nemzetközi helyzetben hiába működik jól egy gazdaság, ha olyan kis országról van szó, mint Magyarország, akkor a saját deviza mozgásában ez mellékes szempont .

Azt, hogy nem elsősorban Magyarországgal van a probléma jelzi, hogy az Államadósság Kezelő Központ keddi aukciója jól sikerült, a befektetőknek felkínált 50 milliárd forint értékű három hónapos kincstárjegyekre 160 milliárd forint értékben érkeztek vételi ajánlatok, ami jelentős érdeklődést jelez. Ráadásul.a Financial Times mértékadó üzleti lap keddi cikkében elismerően nyilatkozik Magyarországról, a cikk megemlíti, hogy jelentősen javult a magyar piac megítélése az idén. Ugyanakkor a lap a kockázatok között említi, hogy az eurózóna adósságválsága begyűrűzhet a kelet-európai kötvénypiacokra. Egy esetleges eladási hullám a kelet-európai kötvénypiacokon a forint gyengüléséhez vezethet. 

Fekete vagy piros

Bár a múlt héten a devizahitelek törlesztőrészletének 160 forinton történő fixálásáról szóló hír megjelenése után ugyan gyengült a forint, de a devizakereskedők szerint a várható intézkedéscsomag a következő időszakban nem fogja jelentősen gyengíteni a magyar devizát. Reseterits József , a Raiffeisen szakértője szerint a bejelentés utáni forintgyengülés azzal magyarázható, hogy akkor nem volt más esemény a piacon és a befektetők ezt negatív hírnek találták és forinteladásokba kezdtek. Hasonlóan vélekedik Kolba Miklós is, aki szerint önmagában az árfolyamrögzítés nem küldi lejtőre a forintot. "Sokkal fontosabbak az áttételes kockázatok" - mondta Kolba. Szerinte a külföldi befektetők jelenleg rövid távon gondolkodnak, azt látják, hogy a nyugdíjpénzekből származó ezermilliárdok biztosítják Magyarország fizetőképességét és javul a gazdaság, de a devizahitelek árfolyamrögzítéséből adódó, hosszabb távú kockázatokkal nem foglalkoznak. "Pedig komoly rizikója van annak, hogy az árfolyamrögzítés megszüntetésekor, ami a jelenlegi hírek szerint 3-4 év múlva várható, mennyibe fog kerülni a frank. Ennél nagyobb kockázatot pedig nehéz elképzelni. Persze az adósok és a kormány is abban bízik, hogy addig lejjebb megy az árfolyam" - tette hozzá Kolba.

Márpedig szinte lehetetlen megjósolni akár fél évre vagy több évre előre, hogy mennyiben fog kerülni a frank vagy éppen az euró. "Az elemzők azért kapják a fizetésüket, hogy előrejelzéseket gyártsanak, ezzel nincs is semmi probléma, a devizák esetében borzasztóan nehéz megbecsülni a későbbi értékeket. Egy ilyen képlékeny masszában megmondani, hogy mennyibe kerül majd a forint vagy a svájci frank fél év múlva, gyakorlatilag szerencsejáték. Mintha a ruletten a feketére vagy a pirosra tenne az ember" - mondta Kolba Miklós, aki közel húsz éve dolgozik devizakereskedőként. A hosszabb távra szóló elemzéseket tehát óvatosan kell kezelni, mert nem biztos, hogy bejönnek. Beszédes példa az is, hogy május elején neves külföldi nagybankok egymásnak ellentmondó elemzéseket tettek közzé a forintról.