"Magyarország visszaszerezte Oroszországtól" a Mol-részvénycsomagot - jelentette be Orbán Viktor egy rövid sajtónyilatkozatban. A legnagyobb magyar vállalat 21,22 százaléka 2009 márciusa óta volt az orosz Szurgutnyeftyegaz kezében. A Mol a kezdetektől fogva ellenségesnek minősítette az orosz bevásárlást, ami az orosz-magyar kapcsolatokat is jelentősen megterhelte.

Feltételezhetően magyar állami tulajdonba került az orosz Szurgutnyeftyegaztól a Mol 21,22 százalékos részvénypakettje. Orbán Viktor rövid sajtónyilatkozatában az [origo] tudósítója szerint úgy fogalmazott, hogy Magyarország visszaszerezte Oroszországtól a részvénycsomagot, részleteket azonban nem árult el sem az árról, sem a konstrukcióról, újságírói kérdésekre pedig nem volt lehetőség. A miniszterelnök beszédében "fontos lépésnek" nevezte a visszavásárlást. Ezzel az állam jelentős szerepet vállalt a legnagyobb magyar vállalatban (az eddigi tulajdoni szerkezetről részletek ebben a cikkben).

Orbán úgy fogalmazott, hogy ez több volt, mint vásárlás, ez egy nehéz küzdelem volt. A kormányfő azt mondta, "fontos lépést tettünk az erős Magyarország felé vezető úton", egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter délutáni sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a magyar állam a Nemzetközi Valutaalap korábbi hiteléből 1,88 milliárd euróért (500 milliárd forint) vásárolja meg a Mol-csomagot. Erről bővebben itt olvashat.

Fellegi az elmúlt hónapokban az olajtársaság orosz részesedéséről folytatott tárgyalásokat, miután a kormány korábban többször egyértelművé tette, hogy szeretné megvásárolni az orosz Szurgut olajvállalat által az osztrák OMV-től 2009 tavaszán megvásárolt 21,22 százalékos Mol-részvénycsomagot. Azt azonban eddig hivatalosan tagadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy Fellegi Tamás konkrétan ez ügyben tárgyalt volna a Szurgut képviselőivel.

A tárcavezető az elmúlt egy évben többször is járt Moszkvában, legutóbb két hónapja, az orosz-magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottság hatodik ülésén. Fellegi akkor azt mondta, a találkozón szó volt a vitás kérdésekről, így a Molban való orosz részesedésről is, de kijelentette, hogy a két vállalatnak kell megegyeznie. Az ügyben az jelent feszültséget, hogy a Szurgut nem tudja érvényesíteni szavazati jogát, mivel nem felel meg a Mol alapszabályában foglalt több feltételnek, mindenekelőtt a tulajdonosi szerkezetének átláthatósága nem megfelelő.

Fotó: Mudra László [origo]

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) korábban közölte: kedden délután negyed 2-től a nap hátralévő részére felfüggesztette a Mol-papírok kereskedését. Az indoklás szerint a Mol arról tájékoztatta a tőzsde vezetését, hogy várhatóan kedden olyan információ válik publikussá, amely az olajrészvények kereskedésére jelentős hatással bírhat, erre tekintettel kérte részvényei kereskedésének az információ nyilvánosságra hozataláig történő felfüggesztését. A felfüggesztéskor az olajpapír 23 310 forintnál tartott, ami több mint 4 százalékos pluszt jelent. Ekkora mértékű változás önmagában még nem indokolja a kereskedés felfüggesztését, így lehetett tudni, hogy más ok áll a háttérben.

A Budapesti Értéktőzsde statisztikái szerint 2000 májusa óta mindössze négyszer függesztették fel a Mol-papírok kereskedését.  Első alkalommal 2008. július 14-én, majd 2008. szeptember 1-jén, 2009-ben pedig január és március végén, valamennyi alkalommal azért, mert a rendkívüli, a Mol-részvény árfolyamát jelentősen befolyásoló hír bejelentése volt várható.