Hangulatfüggő befektetésekből gazdagodhatunk - Mik azok a CPPI alapok?

Az elmúlt években több alap is csalódást okozott a kisbefektetőknek, ezért a piaci fejlődés életre hívta az esés ellen védekező, de az állampapíroknál kockázatosabb, a magasabb hozamot ígérő részvénypiaci emelkedést meglovagoló konstrukciókat, az angol rövidítés szerint CPPI alapokat. Ez a befektetés sem kockázatmentes természetesen: a részvénypiaci stagnálás és az alacsony likviditás jelenti a legfőbb rizikót.

"Első hallásra valóban bonyolultnak hangzik a konstans hányadú portfólióbiztosítási stratégián alapuló befektetési konstrukció, az angol rövidítés alapján CPPI alap, melynek továbbfejlesztett változatát mi egyszerűbben csak dinamikus eszközallokációs stratégiának nevezünk" - mondta az [origo]-nak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.

Az alap legfontosabb tulajdonsága, hogy az aktuális befektetési trendnek megfelelően változnak a benne lévő befektetési termékek. Ha a befektetési piacokon negatív a hangulat, akkor a biztonságos eszközök kerülnek túlsúlyba, ezzel garantálják a befektetés védelmét. Áremelkedés esetén pedig az alap kezelője az előbbi eszközöknél nagyobb profitot ígérő célpontok, elsősorban részvények felé fordul. A CPPI alapok egyúttal garantálják, hogy a befektetési jegyek árfolyama nem csökken egy előre meghatározott szint alá.

Hangulatfüggő konstrukció

Vasas Norbert, a Budapest Alapkezelő termékmenedzsere az alappiac új termékeiről azt mondta: 1 százalékos részvényárfolyam-csökkenésnél az adott részvény súlyát 5 százalékkal csökkenti az alap, és a befolyó összeget betétre cseréli. Más alapokkal, például az abszolút hozamú termékekkel szemben a CPPI alapok jóval átláthatóbbak. Előbbiek fekete dobozok, utóbbiak pedig nyitott dobozok. Ez azt jelenti, hogy pontosan lehet tudni, hogy miképp működik az alap, mekkora lehet benne a részvények vagy kockázatosabbnak tartott, ezáltal viszont nagyobb nyereséget ígérő eszközök súlya, és még azt is tudni lehet nagyjából, hogy milyen papírokba fektet. A biztonságot az adja a kisbefektetők részére, hogy a befektetési alap jegyeinek árfolyamát az alap működési mechanizmusa védi, hogy az ne essen egy virtuális padlószint - például a legmagasabb árfolyam 90 százaléka - alá. Felső korlát azonban a legtöbb alapnál nincs, vagyis emelkedés esetén fokozatosan nőhet a hozam.

Hasonlóan fogalmazott Forián Szabó Gergely, aki azt mondta: a szóban forgó alapokra vonatkozó szabály meghatározza, mekkora összeg lehet kockázatos eszközökben, elsősorban részvényekben, így garantálják a tőke védelmét. "A hozam az aktuális piaci trendtől függ, ha negatív a hangulat, akkor az alap a biztonságos eszközökből, elsősorban államkötvényekből vásárol, a kedvező piaci széljárásban azonban növeli a részvények súlyát. A részvénypiaci emelkedés esetén a hozam felülmúlja az állampapírokon elérhető nyereséget. Leegyszerűsítve azt is lehet mondani, hogy a negatív hangulat korlátozott hatással van a befektetésre, azaz védve van az eséstől, a vásárlási hullámot viszont ki tudja használni" - mondta a befektetési igazgató.

Az oldalazás az alap halála

Arra a kérdésünkre, ha ez ilyen jó termék, akkor miért nem jelent meg korábban, a szakemberek azt mondták, hogy a piaci fejlődés hívta életre ezeket az alapokat. Forián Szabó Gergely közölte: az ügyfelek részéről a válság időszakában erősödött fel az igény arra, hogy az eséstől védve legyenek, de az erősödésből részesüljenek. "Erre a korábban a piacon megtalálható alapok csak részben voltak alkalmasak, az úgynevezett abszolút hozamú alapok, amelyek folyamatos nyereségre törekedtek, nem tudtak minden esetben megóvni a veszteségektől, a hagyományos tőkegarantált alapok pedig az utóbbi években nagyon visszafogott eredményeket produkáltak" - fogalmazott a Pioneer Alapkezelő szakértője. Vasas Norbert pedig hozzátette: a hazai befektetők kevésbé kockázatkedvelők, ugyanakkor szeretnének részesedni a részvénypiacok hozamából. "A vegyes alapok és az abszolút hozamra törekvő alapok többnyire túl kockázatosak, míg a garantált alapoknál ugyan biztosított a tőke visszafizetése, ám az elérhető hozam mértéke jellemzően korlátozott. Ezért olyan terméket kerestek az ügyfelek, amely ugyan elérhetővé teszi az államkötvényeknél magasabb hozamal kecsegtető részvénypiacokat, ám azok zuhanásakor csak minimális veszteség keletkezzen" - mondta a Budapest Alapkezelő szakértője.

A konstrukció kockázatait firtató kérdésünkre a befektetési igazgató azt mondta, minden befektetésnek van kockázata, így ennek is. "Mivel a trendszerű mozgásokra van kitalálva a termék, ezért az oldalazó, szűk sávban mozgó árfolyamok jelenthetik a legfőbb rizikót. Ugyanakkor ilyen környezetben is biztos alapot ad a portfólióban lévő tekintélyes állampapír-állomány, ami a viszonylag magas hazai kamatszint révén is képes lehet infláció feletti hozamot produkálni" - tette hozzá Forián Szabó. Vasas Norbert ezt azzal egészítette ki, hogy a befektetés előtt érdemes megvizsgálni, hogy milyen piacokon milyen részvényekre fókuszál az adott alap. Az árfolyamok csökkenésére gyorsan kell reagálni, azaz eladni a papírokat, ezért fontos, hogy olyan piacokon legyen jelen az alap, ahol megfelelő a likviditás, annak érdekében, hogy a befektető adott esetben minél előbb meg tudjon szabadulni a részvényektől. "A kisebb forgalmú papírokat vagy nyersanyagokat vásárló CPPI alapokkal érdemes óvatosan bánni, mert ott az árfolyamvédelem nagyobb valószínűséggel sérülhet a likviditás hiánya miatt" - tette hozzá Vasas Norbert.

"Már létezik olyan CPPI alap is, ami a részvényárfolyamok trendszerű csökkenéséből is képes profitálni. A többlethozamot biztosító portfóliórész elsősorban a részvénypiacokra fókuszál, de van olyan alap is, amely korlátozott mértékben árupiaci eszközöket is tarthat" - mondta a befektetési igazgató, aki egyetértett Vasas Norberttel abban, hogy ezeknek az alapoknak a piaca az ügyféligényekre adott megfelelő válaszok miatt jó eséllyel bővülni fog Magyarországon és külföldön egyaránt.

Féléves trend szakadt meg

Az idei év meglehetősen visszafogottan indult a befektetési alapok piacán. A piaci szereplők döntő többségét, 28 alapkezelőt tömörítő Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetségének (Bamosz) első negyedéves jelentése szerint az első három hónapban az alapok összvagyona 1,6 százalékkal emelkedett, de ez elsősorban egy új szereplő belépésének köszönhető; ezt a hatás kiszűrve az Bamosz-tagok összvagyona a negyedév során 0,9 százalékkal, 3823 milliárd forintra csökkent, összesen 34 milliárd forint távozott az alapokból. A jelentés alátámasztja az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek véleményét, amely szerint az emberek az alacsony kockázatú befektetéseket kedvelik: évek óta tapasztalt tendencia a lakossági befektetők körében a hagyományosnak tekinthető kötvény-, illetve pénzpiaci alapokat új, alacsony kockázatúnak tekintett alapokkal helyettesíteni.

Részben ezzel magyarázható, hogy az alapok összes eszközét tekintve magas a biztonságos bankbetétek és a diszkont kincstárjegyek aránya. Az összes befektetési alapot nézve az első negyedévben a vagyon 43 százaléka volt bankbetétben, 14 százaléka kincstárjegyben, 8 százaléka pedig magyar állampapírokban, vagyis a teljes vagyon kétharmada volt biztonságos befektetésekben, a Bamosz jelentése szerint. A gyenge első negyedév után azonban áprilisban javult az alappiac teljesítménye, a szövetség beszámolója szerint a múlt hónapban fél év után ismét több pénzt hoztak a lakossági befektetők, mint amennyit visszaváltottak, és az intézményi befektetők esetében is megállt a márciusban tapasztalt visszaváltás. Összességében öt és fél milliárd forint érkezett az alapokba áprilisban, elsősorban lakossági forrásból - derül ki a szervezet statisztikáiból. Temmel András, a Bamosz főtitkára az áprilisi adatokról elmondta: a javulás az alapok iránt visszatérő bizalom, a megújuló tőkebeáramlás eredménye volt.