Járai: Magyarország hihetetlen átalakuláson ment keresztül

2011.05.26. 10:25

A kormány munkáját dicsérte egy konferencián Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke. A volt jegybankelnök szerint a kormány lépései megfelelő irányba terelik a gazdaságot, a továbbiakban szükség lesz a korrupció visszaszorítására és az oktatás hatékonyságának javítására. Simor András jegybankelnök pedig többek között arról beszélt, hogy csak lassú béremelkedésre lehet számítani és a foglalkoztatás javításához az szerinte az ösztönzés mellett aktív programokra lenne szükség.

"Jó irányba halad a magyar gazdaság, az út, amin elindultunk, jó" - mondta  Állami Számvevőszék (ÁSZ) hírportálja szerint Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke az ÁSZ által szervezett, a jövő évi költségvetésről szóló tudományos konferencián csütörtökön és hozzátette: Sok a tennivaló, de érdemes áttekinteni, hogy mit értünk el.

"Úgy tűnik, hogy a válság valószínűsége kisebb, mint egy évvel ezelőtt" - mondta Járai, aki szerint a magyar gazdasággal szemben megnőtt a bizalom az elmúlt esztendőben. "Beindult a növekedés, heroikus munkát végzett a magyar kormány"- tette hozzá. A Költségvetési Tanács elnöke szerint hihetetlen átalakuláson ment keresztül Magyarország, teljesen más filozófia irányítja a gazdaságpolitikát, mint korábban. "A költségvetés rendbetétele folyamatban van, egyszeri és tartós lépések is történtek. Az adórendszer egyszerűbbé tétele, az államadósság csökkentése elkezdődött, és a bürokrácia csökkentése is jó úton halad" - mondta Járai, aki szerint az oktatást hatékonyabbá kell tenni, a korrupciót pedig vissza kell szorítani.

Járai szerint az egyik legfontosabb teendő a bizalom erősítése és a tőkevonzás erősítése, munkahelyeket ugyanis csak beruházásokkal lehet teremteni, ehhez pedig tőke kell. "Ebből a szempontból több negatív lépés is történt, ilyenen voltak például a különadók, miközben a költségvetés stabilizálása pozitívumnak tekinthető" - közölte a KT elnöke és hozzáfűzte: kellenek komoly fiskális szabályok, így üdvözlendő, hogy ezek bekerültek az alkotmányba. "Szeretném eloszlatni azt a félreértést, hogy a tanács csinálja a költségvetést. Nem a tanács felelőssége, hogy milyen lesz a költségvetés. Jó költségvetéshez jó kormányzás szükséges. Ha a kormány és a parlament nem érti meg a jó költségvetés fontosságát, akkor a költségvetési tanács sem tud segíteni, ezt mutatta az előző tanács tapasztalata is" - mondta a testület elnöke.

Lassú béremelkedésre lehet számítani Simor szerint

Járai Zsigmond után Simor András, a Költségvetési Tanács másik tagja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta, hogy rendkívül erős jogosítványai vannak a költségvetési tanácsnak, ennél erősebbeket nehéz elképzelni. (A Költségvetési Tanács jogosítványairól itt olvashat részletesen.) Simor szerint a függetlenség nem csak az egyéb állami szervektől való függetlenséget jelenti, hanem a tanács tagjai közötti függetlenséget is. "Ez a helyzet nem áll fenn, az ÁSZ ellenőrzi az MNB-t, a tanács elnöke az jegybank felügyelőbizottságának elnöke, aki szintén ellenőrzi a jegybankot. Az ÁSZ ezen felül az MNB felügyelőbizottságát is jogosult ellenőrizni. Ez nem a legjobb nemzetközi gyakorlat, de ettől a tanács még tud jól működni" - fogalmazott a jegybank elnöke.

A jegybankelnök közölte: Csak lassan javulnak a növekedési kilátások. "Jövőre és idén 3 százalék körül növekedés várható. A nettó export mellett megjelenik a fogyasztás és a beruházás is, de a belső kereslet pozitív alakulását a hitelezés visszaesése különösen fájdalmasan érinti" - fogalmazott Simor és hozzátette, a növekedés beindulásához többek között javuló jövedelmi kilátásokra és a bankszektor fellendülésére van szükség. Szerinte a következő két évben 10 százalék fölötti munkanélküliségre és a reálbér visszafogott növekedésére lehet számítani.

Simor közölte azt is, hogy az idei költségvetés 2,5 százalékos többlettel zárhat a nyugdíjvagyon átcsoportosításának köszönhetően. "Ha a kormány mindent megcsinál, ami a Széll Kálmán tervben szerepel, akkor előrejelzésünk szerint jövőre 3,6 százalékos hiányt jelent majd" - tette hozzá. Simor szerint a Széll Kálmán-tervnek is vannak kockázatai, ugyanis nem egyértelmű, hogy sikerül-e teljesíteni a kitűzött célokat, a vártnak megfelelőek lesznek-e a bevételek, illetve lesznek-e pótlólagos kiadások. "A rokkantnyugdíjasok 40 százaléka legfeljebb 8 általános végzett, így nem elég ösztönözni, aktív munkaerő-piaci programokra lenne szükség, ami pedig költségvetési forrásokat igényel" - fejtette ki Simor.