A kormány döntene a minimálbérről 2012-től

2011.05.30. 17:34

Egy hétfőn benyújtott törvénytervezet szerint ezentúl nem a legfelsőbb érdekegyeztető fórum, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), hanem a kormány állapíthatja meg a minimálbért, illetve a szakmai garantált bérminimumot. Az új érdekegyeztetési rendszerben gazdasági kamarák, a civil társadalom és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői is tagjai lesznek a testületnek, amely azonban nem kap döntési jogokat, csak konzultálhat és tanácsot adhat. A kormány tervei szerint az érdekegyeztető fórum új formájában 2012-ben kezd el működni.

Megjelent a parlament honlapján az a törvényjavaslat, amely szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács váltja fel az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén elmondta, hogy a kormány tervei szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot 2012-ben "üzemelik be".

A legjelentősebb változás, hogy az új testület csak konzultációs, véleményezési és javaslattevési jogokat kap, vagyis a legfelsőbb érdekegyeztetési fórum elesik attól a jogától, hogy megállapítsa a minimálbért és az egyes szakmákra érvényes garantált bérminimumot. Ezzel párhuzamosan a benyújtott javaslat a kormány kezébe adja ezeket a jogokat.

A törvényjavaslat indoklása szerint a cél a sokszor párhuzamosan működő fórumok helyett, "a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre, amely javaslataival, állásfoglalásaival, elemzéseivel, véleményével segítené a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai döntések meghozatalát." Az indoklás nem tartalmaz érvelést arra vonatkozóan, hogy miért a kormány dönt ezután a minimálbérről, csupán megállapítja, hogy a "tanács állásfoglalásai, ajánlásai a kormányra nézve nem kötelezők".

A tanács tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői lesznek - mondta meghallgatásán Matolcsy. A második, vagyis ágazati érdekegyeztető szinten egy kétoldalú, a munkáltatók és munkaadók közötti egyeztető rendszer működik majd, itt az állam mint munkáltató vehet majd részt - mondta a tárcavezető. Matolcsy György kiemelte: Magyarország jó úton halad afelé, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus végére teljesüljön a 300 000 új munkahelyre vonatkozó vállalás, ehhez azonban új gazdaságpolitika, új közmunkaprogramok és új érdekegyeztetés szükségesek.

Egyes szakszervezetek az érdekegyeztetés átalakítása miatt máris szervezkedni kezdtek. Az OÉT megszüntetése miatt sztrájkbizottságot alakítottak a Paksi Atomerőmű Zrt.-nél működő szakszervezetek hétfőn. A sztrájkbizottság megalakításáról az Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén döntöttek, erről levélben tájékoztatták Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert. A Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ) felháborodással és megütközéssel fogadja az OÉT, a GSZT és a GEF megszüntetésének tervét - közölte a szervezet. "Érthetetlen a lépés, amely nem a továbbfejlesztés felé halad, hanem az újjászervezés ürügyén a nulláról indulás lehetőségét ajánlja fel a munkavállalóknak" - nyilatkozta Lázár András a PHDSZSZ elnöke.

A gazdasági tárca pénteken közölte, hogy a kormány az eddig egymással párhuzamosan működő érdekegyeztető fórumokat összevonja. A lépésre a nemzetgazdasági tárca szerint azért van szükség, mert az Országos Érdekegyeztető Tanács nem működött hatékonyan.