Matolcsynak "súlyos aggályai" vannak az uniós országértékeléssel szemben

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője sajtótájékoztatót tartott a megszorításokról tartott a megszorításokról
Vágólapra másolva!
Válaszolt Matolcsy György az Európai Bizottság kedden kiadott országértékelésére, a nemzetgazdasági miniszter szerint több ponton is hamis benyomást kelthet az EB állásfoglalása a nemzeti reformprogramról és a konvergenciaprogramról. Matolcsy szerint a bizottság nem számolt olyan elemekkel, mint a reálhozam kifizetése vagy a kockázati felárak csökkenése miatt elérhető olcsóbb hitelezés.
Vágólapra másolva!

Levélben válaszolt az Európai Bizottság keddi kritikáira Matolcsy György - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleményében csütörtökön. A nemzetgazdasági miniszter Andor László foglalkoztatásért és Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosoknak írt háromoldalas levelében fejezte ki "súlyos aggályait" az Európai Bizottság magyar gazdasági programról készített értékelésének tartalmi elemeivel kapcsolatban.

Matolcsy György szerint a kritikákkal szemben nem egyszeri kiigazításra, hanem hosszú távú strukturális problémák orvoslására irányul a kormány gazdaságpolitikája. A bizottság azt vetette fel korábban, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának egyszeri bevételével szemben a strukturális költségvetési hiány tovább romlott. Matolcsy szerint a nyugdíjreform célja "a magánpillér negatív hatásai halmozódásának elkerülése" volt, vagyis, hogy a rendszer ne növelje tovább az államadósságot. A miniszter levelében hozzátette, hogy a "sokrétű, hosszú távú intézkedések (...) egyre erősebben fejtik ki jótékony hatásukat és hozzájárulnak majd a rendszer fenntarthatóságához."

Az Európai Bizottság azon kritikájára, hogy Magyarország a nyugdíjvagyonnal és a válságadókkal hozta helyre a költségvetést, Matolcsy György azt válaszolta, hogy Brüsszel figyelmen kívül hagyta a minisztériumoknál végrehajtott kiadáscsökkentést. A miniszter hozzátette, hogy az egyensúly elérését szolgáló Széll Kálmán-terv 2013-ig tartó programja a bizottsági kritika ellenére nem nevezhető "az időszak végére ütemezettnek".

Matolcsy György leveléből kiderül, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány azért számolt másként a hazai fogyasztásról, mert a bizottság nem vett figyelembe néhány, várakozása szerint fogyasztást növelő hatást. Ilyennek tartja Matolcsy a bajba jutott devizahitelesek kimentését, amely szerinte az elkölthető jövedelmek növekedése miatt növeli a belső keresletet, és ezt eredményezi a nyugdíjvagyonból származó reálhozamok kifizetése is.

Felrótta a miniszter azt is, hogy a hazai beruházások előrejelzésénél Brüsszel nem vette figyelembe, hogy az államadósság csökkenése a kockázati felárakon keresztül olcsóbb hitelekhez fog vezetni, és ez a beruházásokra is kedvezően hat.

Az Európai Bizottság kritizálta az egykulcsos adórendszert, mert a kis- és középjövedelműeknél jövedelemcsökkenést eredményezett, míg a nagy jövedelműek és a sokgyerekesek jól jártak. Szerintük ezt a hatást ki kellene egyenlíteni. Matolcsy György szerint azonban "a reform elengedhetetlen volt" a magas munkaterhek miatt, amely leginkább az átlagos és afeletti jövedelműeket sújtotta.

A bizottság negatívan értékelte a Költségvetési Tanács Titkárságának megszüntetését. Matolcsy György ezzel szembe azt az érvet állította, hogy a tanács hatásköre kibővült, miközben támaszkodhat az Állami Számvevőszék és a jegybank teljes szakértelmére.

Kedden öt pontban kapott kritikát a magyar gazdaságpolitika az Európai Bizottságtól, amely az úgynevezett Európai Szemeszter keretében először adott ki országértékeléseket. Az Európai Bizottság többek között kifogásolta a korábbi Költségvetési Tanács megszüntetését, valamint felhívta a figyelmet a strukturális reformok hiányára, de emlékeztetett arra is, hogy a Széll Kálmán-terv ambiciózus vállalásait valóra is kell váltani.