Vesztegetéssel vádolják a Mol vezérét Horvátországban egy horvát lap szerint

2011.06.21. 8:39

Tízmillió eurós vesztegetéssel vádolja Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját a horvát ügyészség - írja egy szerbiával foglalkozó blog a Vecernji list horvát napilapra hivatkozva.

A Vecernji list horvát napilap internetes oldala arról írt hétfő éjjel, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, akit az Interpol elfogatóparancsa alapján Ausztriában tartóztattak le még a télen, súlyos korrupciós vádak miatt. A Vecernji list napilap írásáról egy Szerbiával foglalkozó blog, a Serbia Insajd számolt be.

Hernádi Zsolt a horvát lap szerint tízmillió eurót adott Ivo Sanadernek, aminek ellentételezésként a Mol átvehette az irányítást a horvát olajtársaság, az INA felett. A Vecernji list napilap ausztriai forrásokra hivatkozva közölte a hírt. A lap szerint az ügyletben közreműködött Damir Polaneec volt horvát alelnök is.

A Mol visszautasította az őt, illetve a Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót ért gyanúsításokat, és "szigorú jogi eszközöket" helyezett kilátásba - derült ki a társaság közleményéből."A Mol leszögezi, hogy soha semmilyen kifizetés, vagy fizetségről való egyezség nem történt, sem közvetlenül, sem közvetetten, sem az INA privatizációja során, sem azt követően a horvát politikai élet egyetlen szereplőjével vagy döntéshozójával sem" - olvasható a közleményben.

A Vecernji list írása szerint Barbara Göth-Fleming, osztrák igazságügy-minisztériumi munkatárs megerősítette, hogy Ivo Sanader egy évvel ezelőtti, 2010 júniusi bűnlajstroma kiegészítést nyert a Mol-INA felvásárlás körüli megvesztegetési vádakkal, de az ügy részletes kommentálásától elzárkózott. Az üzlet része volt a lap szerint az is, hogy az INA gázüzletágának nyereséges része a Mol-hoz kerül, a veszteséges rész pedig a horvát állam felügyelete alá.

Mol-ellenes hangulat Horvátországban

Mint arról az [origo] korábban írt, Horvátországban volt már Mol-ellenes hangulat az előtt is, hogy az olajtársaság neve tavaly felbukkant a politikai színezetűnek tűnő Podravka-botrányban. Akkori forrásaink szerint a Mol sok érdeket sérthetett azzal, hogy 2009 júniusában átvette az INA operatív irányítását, és közel 80 fő leváltásával vagy áthelyezésével "lefejezte" az addigi vezetést. Egyik forrásunk úgy vélte, a horvát cég állami pénzszóróként működött mindaddig, amíg a Mol le nem állított több fölösleges költést, ami nem tette népszerűvé a magyar társaságot a rosszul érintett üzleti és politikai körökben.

Emlékezetes volt, amikor 2009 szeptemberében horvát pénzügyőrök vizsgálták az INA ügyleteit, hogy kiderítsék, pontosan mekkora összeggel tartozik a cég az államkasszának. A vizsgálatot közvetlenül az után indították, hogy az INA az augusztus eleji, 1 százalékos áfaemeléskor, majd két héttel később is jelentősen megemelte az üzemanyagok árát, ami nemcsak a közvéleményt, hanem a kormányt is meglepte.

Ebbe a sorba látszik illeszkedni, hogy a horvát tőkepiaci felügyelet (HANFA) nemrég felfüggesztette az INA kereskedését, és nyíltan tőzsdei manipulációval vádolta meg a Molt, mondván, a tavaly decemberi nyilvános vételi ajánlatával és a később a médián keresztül terjesztett információival "hamis és félrevezető" jelzéseket adott. A HANFA később büntetőeljárást is kezdeményezett a horvát államügyészségnél a Mol, illetve a társaság "felelős személyei" ellen. Eközben az INA felügyelőbizottságának elnöke, Davor Stern - korábbi miniszter - megtámadta a Mol 2009-ben kötött menedzsment-szerződését, amely garantálta, hogy a Mol 50 százalék alatti tulajdonrész birtokában is átveheti az INA irányítását.

A tőzsdefelügyelet által indított vizsgálatokról Szollár Domokos annyit mondott, hogy azt teljesen megalapozatlannak tartják.

"Ami történik, szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy közelednek a parlamenti választások, a kiírásuk időpontja már csak attól függ, hogy mikor sikerül lezárni az EU-csatlakozási tárgyalásokat" - mondta a tőkepiaci vizsgálatot kommentálva korábban megkeresésünkre Pandur József, a Political Capital intézet balkáni irodájának vezetője.

Megjósolta azt is, hogy a Mol később még keményebb támadásokra is számíthat, mert amint biztos lesz az ország uniós csatlakozása, nem lesz szükség többé a magyar támogatásra. Ráadásul a választások után szinte biztosan kormányváltás lesz, és aligha kétséges, hogy a szociáldemokraták sok olyan döntést felülvizsgálnak majd, amelyeket 2003 óta, a jobboldali HDZ által irányított kabinetek hoztak, annak ellenére, hogy az első privatizációs szerződést még ők írták alá a Mollal.

Egyebek között ilyen ügy lehet az INA-privatizációnak az első, 25 százalékos eladása utáni, további értékesítés. "A szocdemek ellenzékből sokszor támadták a HDZ-t a magánosítás és a Molnak átadott irányítás miatt, őket nem fogják kötni az esetleges korábban megkötött alkuk" - mondta akkor Pandur József.

KAPCSOLÓDÓ CIKK