Az év eleji személyijövedelemadó-változások hatására keletkező többletjövedelmeket, amennyiben van ilyen, a legtöbben félretenni szeretnék - derül ki a Gfk kutatásából. A felmérés szerint a magyarok harmada feléli a plusz pénzt, új hitelt pedig már csak alig négy százalékuk venne fel.

Azok a magyarok, akiknél az év eleji személyijövedelemadó-változások többletjövedelmet eredményeztek, a plusz pénzt leginkább valamilyen megtakarításba fektetnék - derül ki a Gfk kutatóintézet reprezentatív felmérésből, melyet az OTP Bank megbízásából készített.

A felmérés szerint a minimum 500 ezer forint megtakarítással rendelkező megkérdezettek negyedének nőtt a január 1-jei adóváltozások révén a jövedelme, 76 százalékuknak 50 ezer forintnál kisebb mértékben, a többieknél ennél nagyobb mértékben.

A kutatás szerint a plusz pénz felhasználásának módja elsősorban a többletjövedelem nagyságával áll összefüggésben. A megkérdezettek közel fele azt a választ adta, hogy a magasabb bevételből többet tesz félre, mint korábban. A válaszadók 33 százaléka döntő részt feléli a többletkeresetet, jellemzően azok, akiknek 20 ezer forint alatti mértékben nőtt a jövedelmük, az ennél magasabb növekményből már rendszerint félre is tesznek.

A válaszadók csaknem negyede fordítja többletjövedelmét adósságainak rendezésére, és erről közel azonosan gondolkodik minden megkérdezett, a plusz jövedelem nagyságától függetlenül. Nagyobb kiadásra fordítja a többletet az összes érintett 18 százaléka. Új hitel felvételére, és annak törlesztésére viszont csak 4 százalékuk fordítaná a növekményt, ez is a magasabb többletjövedelemmel rendelkezőkre jellemző inkább.