Orbán: Közép-Európával megint számolni kell

2011.06.25. 16:32

Évtizedek óta nem hordozott annyi ígéretet a kelet-közép-európai régió, mint most - többek között ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MTA-n tartott szombati konferencián. Orbán közölte, hogy Magyarország hamarosan régiós befektetési fórumot alapít, kínai kollégája, Ven Csia-pao pedig megerősítette, hogy Kína nagy gazdasági perspektívát lát Kelet-Közép-Európában.

A magyar kormány Budapesten létrehozza a Nyugat-Balkáni Befektetési Fórumot, hogy összehangolja a térség fejlesztési terveit, és összegyűjtse az ezekhez szükséges forrásokat - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kína és a közép-európai országok gazdasági együttműködésének lehetőségeivel foglalkozó szombati konferencián, melyen előadást tartott a kétnapos látogatásra Magyarországra érkezett Ven Csia-pao kínai kormányfő is.

Orbán a beszédében azt fejtegette, hogy a gazdasági válság és visszaesés miatt új világ jött létre, az erősekből gyengék, a gyengékből erősek lettek, és hamarosan eldől, kik kerültek az átalakulás győztes és vesztes oldalára. Ehhez szerinte meg kell érteni, milyen szabályok szerint fog működni az új világ.

"Kínát minden mérvadó gazdasági elemzés első helyen említi az új bajnokok között" - idézte fel Orbán, majd feltette a kérdést: vajon mit tudnak ők jobban, mint a többiek? Elegendő válasz-e, hogy sokan vannak, ezért nagy a belső piacuk?

Kína és az elvek

"Innen úgy tűnik, inkább az kellett ehhez, hogy Kína hű maradt néhány olyan elvhez, amelynek mi, a Nyugat, hátat fordítottunk. Olyan elvekről van szó, hogy nem fogyaszthatunk többet, mint amennyit megtermelünk, illetve hogy a gazdaság alapja a munka által megtermelt érték" - mondta a magyar kormányfő. Megjegyezte, valaha a Nyugat is tudta mindezt.

Orbán kijelentette, Közép-Európa képes az új szabályok megértésére, mert "a történelmi viharok minket megtanítottak arra, hogy ha kell, habozás nélkül változtassunk". Szerinte a régióval ismét számolni kell, évtizedek óta nem hordozott annyi ígéretet, mint most. Egész Európa gazdasági növekedésének legjelentősebb tartalékai itt találhatók, az emberek ugyanis a Balti-tengertől az Adriáig tudják, hogy senkitől sem fogják ajándékba megkapni a szabadságot és a jólétet - hangoztatta.

A miniszterelnök úgy vélte, Magyarország nagy reményekkel vágott bele a megújulásba a rendszerváltás után, de többször is utat tévesztett: "velünk is elhitették, hogy létezik gyarapodás munka nélkül", ezért pedig "drága árat fizettünk".

Most már értjük, mit kell tenni

"Most már nyugodt szívvel kijelenthetem, a magyar emberek értik az új világ szabályait, rég látták ilyen világosan, mi a boldogulás útja" - mondta Orbán Viktor. Az lehet sikeres, aki alacsonyan tartja a költségvetési hiányt és az állam adósságszintjét, erős, de olcsó államot működtet, saját gazdaságpolitikát követ, a külső forrásokat diverzifikálja, erős és versenyképes ipart épít - sorolta.

Orbán szerint a világ már elismeri, hogy jó irányt választottunk, sőt kijelentette, hogy Magyarország Közép-Európa legstabilabb országa, amely arra törekszik, hogy újra a régió "erős emeltyűje" legyen, és ehhez minden eddiginél fontosabbak a jó és erős szövetségek. Az európai válságkezelés sikeréhez való jelentős hozzájárulásként értékelte Magyarország június végén befejeződő uniós elnökségét.

"Magyarország mindig is elismerte, és ma is elismeri az egy Kína elvet. Készen áll arra, hogy pénzügyi és logisztikai hídfőállást képezzen Kína számára" - jelentette ki.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánybiztos és Jang Csie-cse kínai külügyminiszter dokumentumokat írnak alá az Országház Delegációs termében

A bizalom töretlen

Ven Csia-pao a beszédében azt emelte ki, hogy noha Kínában és Magyarországon is nagyon sok minden megváltozott az elmúlt évtizedekben, a kölcsönös barátság, tisztelet és bizalom megmaradt. Örvendetesnek nevezte, hogy gyorsan fejlődik a kétoldalú kereskedelem nemcsak Magyarországgal, hanem a térség többi államával is, 2010-ben a mértéke már elérte a 40 milliárd dollárt. (Ennek csaknem a negyede Magyarországgal bonyolódik le.)

A kínai politikus szerint a hagyományos együttműködési területek folyamatosan bővülnek, például a pénzüggyel, a jogi szolgáltatásokkal és turizmussal, és erős az együttműködési szándék a vállalatok között is, amelyek szerinte "gazdaságilag kiegészítik egymást".

Azt mondta, tekintve, hogy a régió országainak többségében folyamatosan javulnak a befektetési körülmények, Kína bízik Kelet-Közép-Európa gazdasági kilátásaiban, komoly fejlődési perspektívát lát egyebek mellett az autóipar, a repülőgépipar, a gyógyszeripar, a szennyvízkezelés területén. A régió hídfő szerepének megerősítésével igazi win-win együttműködés kialakítására van esély, de megjegyezte, hogy ehhez szükség van kölcsönös piaci nyitásra, a kétoldalú befektetések erősítésére.

Eddig nem tapasztalt lendület

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter azt mondta, Ven Csia-pao kínai kormányfő látogatása a régió többi országa számára is előrevetíti a kínai kapcsolatok erősítését, elsősorban a kutatás-fejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés és a technológiai innováció területén.

Emlékeztetett rá, hogy az előrejelzések szerint Kína már az évtized vége előtt a világ vezető gazdasági hatalma lesz, mivel a legmodernebb technológiát a megfelelő finanszírozással képes ötvözni. Éppen ezért a kínai kapcsolat eddig nem tapasztalt lendületet adhat a magyar gazdaságnak, történelmi lehetőség a kínai-magyar kapcsolatok új pályára állítása - jelentette ki a tárcavezető.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK