Elemzők szerint a horvát ügyek miatt estek 15 százalékkal a Mol-részvények

2011.07.06. 14:48

Felerősödtek a Mol elleni támadások az elmúlt hetekben, az időzítésnek pedig köze lehet ahhoz egy amerikai elemzőközpont szerint, hogy lejárt a magyar uniós elnökség, illetve, hogy Horvátország lezárta uniós csatlakozási tárgyalásait. Az elemzőház azt írta, hogy a horvát kormányon belül az orosz érdek kerekedett felül. A Mol és vezetője, Hernádi Zsolt elleni támadások jelentős nyomot hagytak a cég papírjainak árfolyamában, május óta 15 százalékot vesztett a cég, amit csak kis mértékben magyaráznak a piaci trendek.

Komoly hatása van az árfolyamra a Molt ért támadássorozatnak. A cég papírjainak értéke 15 százalékot esett május óta, a Hernádi Zsolt kiadatásáról szóló - a később cáfolt - hír pedig 4 százalékkal tette olcsóbbá a részvényeket. A horvát kormány még június elején kezdeményezte annak a megállapodásnak az újratárgyalását, amely a magyar olajtársaság irányítása alá helyezte az INA horvát olajipari céget annak ellenére, hogy a Molnak csak 47 százaléka van a társaságban. Május végén pedig a horvát tőzsdefelügyelet kezdeményezett büntetőeljárást a Mol vezetői ellen.

A Mol elleni támadásokban új fejezetet nyitott, amikor június 21-én egy horvát lap arról írt, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója 10 millió euró kenőpénzzel intézte el az előző, Ivo Sanader által vezetett kormánynál a Mol irányítói pozícióját. A Mol tagadta, hogy bármilyen pénz jutott volna a cégtől a volt horvát kormányhoz, és az INA modernizációjának ellenérdekeltjeit gyanúsította az indulatok szításával. Ezek az indulatok pedig jelentős veszteséget okoztak: Sarkadi Szabó Kornél független részvényelemző szerint a Mol árfolyamesését szinte teljes mértékben a botrány és annak előzményei okozták, mert attól félnek az intézményi befektetők, hogy a Mol elveszítheti az INA irányítását.

Kedden négy százalékot esett a Mol-részvények árfolyama arra hírre, hogy a horvát hatóságok kezdeményezték Hernádi Zsolt kiadatását. Az Equilor elemzése szerint a cáfolat után 20 000 forintról visszapattant az árfolyam, de a pénzügyi tanácsadó elemzői szerint nagy árfolyammozgásokra lehet számítani a következő napokban. Söre Balázs, a Buda-Cash brókerház részvénykereskedője szerint ront a helyzeten a bizonytalanság is, amely miatt szélsőségesebb árfolyammozgások várhatók, és a hírek határozzák meg rövid távon az árfolyamszinteket.

A Mol elleni politikai támadások őszig, a horvát parlamenti választásokig is kitarthatnak, de már az elmúlt hetek hatása is látszik a cég részvényeinek árfolyamán. A Mol papírok május óta körülbelül 15 százalékot estek, míg az összehasonlításul szolgáló iparági index és a budapesti tőzsde mozgását jelző BUX-index is csak 2-3 százalékot - mondta Vágó Attila, a Concorde részvényelemzője. Mivel a Mol piaci helyzetében nem történt érdemi változás, ezért valószínűsíthető, hogy a horvát kampány kockázata jelent meg a Mol-papírok esésében. (Szerdán a Mol 19 900 forinton, 1,24 százalékos gyengüléssel zárt, ez azonban megfelel az átlagnak, mivel a Budapesti Értéktőzsde fő indexe, a BUX 1,17 százalékos mínusszal zárt.)

Vágó Attila szerint a Hernádi Zsoltot ért személyes támadások is befolyásolhatják a piaci megítélést, akkor is, ha nem igaz a vesztegetési gyanú, mivel ez egyrészt eltereli a cégvezető erejét az üzletviteltől, másrészt megmérgezheti az üzleti kapcsolatokat is - vélte.

Jamestown: orosz érdekeket szolgálnak a Mol elleni horvát támadások

Orosz érdekeknek felelne meg, ha a magyar Mol elvesztené az INA, horvát olajtársaság feletti irányítást - ez már a Jamestown Foundation amerikai elemzőközpont megállapítása (a július 1-i elemzés angol nyelven itt érhető el). A folyamatokat elsősorban az Egyesült Államok globális érdekeit szempontjából elemző, de nem kormányzati intézet szerint a horvát kormány energiaszektort érintő "nem stratégiai, rövid távú" politikájában az orosz érdek kerekedett felül, szemben az előző kormány Közép-Európára fókuszáló politikájával.

Oroszország azért igyekszik aláaknázni a Mol pozícióit Horvátországban, mert ellenzi, hogy a közép-európai országok energiafolyosót építsenek ki az Adria felé. Ehelyett orosz cégek számára nyitnának teret a régióban.

Az elemzőház szerint Mol elleni politikai támadások azután erősödtek fel, hogy az Európai Bizottság lényegében egyértelművé tette júniusban, hogy áldását adja Horvátország uniós csatlakozásához. Összefügghet azzal is, hogy július 1-jével Magyarország átadta az uniós elnökséget Lengyelországnak - olvasható az elemzésben.

A "nemzetközi tiszteletnek örvendő" Hernádit ért támadást újnak és hallatlannak nevezte az elemzés, miközben a horvát média gyanúsító spekulálását szélsőségesen erőltetettnek és könnyelműnek, amely félrevezeti a horvát közvéleményt és torzítja a politikai hangulatot.

Az elemzés szerint a horvát kormány politikájának megváltozásában kulcsszerepe van Davor Sternnek, aki jelenleg Jadranka Kosor miniszterelnök energetikai tanácsadója. Stern az INA felügyelőbizottságában is ül, mint kormánydelegált és tagja annak a küldöttségnek, akik a Mollal tárgyalnak az irányításról szóló szerződés módosításáról.

Davor Stern korábban az INA moszkvai képviselője volt, majd dolgozott az orosz olajmágnások kezében lévő TNK-BP olajtársaságnál is - tette hozzá az elemzés. A tanácsadó az orosz energiaprojektekbe (például a Déli Áramlat) való bekapcsolódást sürgette, és kritizálta a Sanader-kormányt amiatt, hogy elutasította ezeket. Jadranka Kosor 2009-es kormányfővé válásakor Sternt nevezte ki tanácsadójának energetikai kérdésekben.