A Szurgutnyeftyegaznak járó vételár átutalásával a magyar állam lett a Mol legnagyobb résztulajdonosa, a két évvel ezelőtt, éppen az orosz tulajdonszerzés miatt megalkotott szavazatkorlát miatt azonban nem nő meg drasztikusan a kormány befolyása a vállalatcsoportra. A piacon azt pletykálják, hogy a kormány fontolgatja a mozgásterét szűkítő szabály megszüntetését.

Pénteken közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy a magyar állam kifizette az orosz Szurgutnyeftyegaz energiaipari vállalatnak a Mol 21,22 százalékos részvénycsomagjáért a májusban bejelentett megállapodás alapján járó 1,88 milliárd eurót. Ezzel - bár a részvénykönyvbe való bejegyzés még hátra van - az állam lett a Mol legnagyobb tulajdonosa, a magán-nyugdíjpénztári vagyonból származó papírokkal együtt összesen 23,82 százalékban.

A változásnak abból a szempontból is lehet jelentősége, hogy elvileg megnő a kormány befolyása a legnagyobb magyarországi vállalatra. Egy 2009-es alapaszabály-módosítás miatt viszont nem 23,82 százalékos lesz az állami szavazatarány: a Szurgutnyeftyegaz két évvel ezelőtti részvényvásárlása után a Mol közgyűlése úgy határozott, hogy 10 százalékban maximált az egyes tulajdonosok szavazataránya.

Tízszázaléknyi szavazattal a közgyűlés többségének megnyerése nem könnyű, de nem is lehetetlen. Pletser Tamás, az ING olajipari elemzője érdeklődésünkre azt mondta, mivel a pénzügyi befektetők többsége a tapasztalatok szerint nem megy el a közgyűlésre, a gyakorlatban elég 40 százaléknyi szavazat egy határozat megszavazásához.

Nincs kőbe vésve a 10 százalékos korlát

A szavazatkorlátot természetesen el is lehet törölni. Eddig nem utalt arra a kormány, hogy ilyen szándéka lenne, de Pletser Tamás szerint "erős a pletyka" a piacon arról, hogy lehet számítani erre a lépésre. Mivel az ellenséges felvásárlás veszélye elmúlt, ezt akár a közgyűlés is megtehetné háromnegyedes többséggel - kérdés, hogy a menedzsment támogatná-e. A másik lehetőség, hogy a kormány törvényi úton törli el a szabályt, ami az [origo] által megkérdezett elemző szerint "nagyon negatív üzenetet" közvetítene.

Az államnak van egy darab "B" sorozatú, névre szóló, ezer forint névértékű részvénye is, mely meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosít. Tulajdonosának igen szavazata szükséges a közgyűlésben az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztásához, visszahívásához, valamint az alapszabály több pontjának módosításához, ha az adott határozati javaslatot az igazgatóság nem támogatja. Tehát bizonyos ügyekben és esetekben a kormánynak vétójoga van, de egymagában nem tud változtatásokat kikényszeríteni.

A részvényarány és szavazati arány eltérése

Részvényarány (%) Szavazati arány (%)*
Magyar Állam** 23,8 10
CEZ 7,3 8,8
OmanOil 7 8,4
OTP Bank 6,2

7,4

Magnolia Finance 5,7 6,8
ING Bank 5 6
Crescent Petroleum 3 3,6
Dana Gas 3 3,6
UniCredit 2,8 3,4
hazai befektetők 4 4,8
külföldi befektetők 26,7 32

* ha minden részvényes szavaz a közgyűlésen
** Szurgut-részvények + a nyugdíjvagyonban lévő 2,6 százaléknyi részvény
Forrás: Mol első negyedéves vezetői jelentése, [origo]-számítás


Ha a kormány, például, új elnök-vezérigazgatót akarna Hernádi Zsolt helyére annak akarata ellenére, a formális mozgástere meglehetősen szűk lenne. A Mol alapszabálya szerint a vezérigazgatói tisztségről az igazgatóság határoz, az elnököt is ez a testület választja, saját tagjai közül, és egyszerű szótöbbséggel bármikor vissza is hívhatja. Az öt évre megválasztott igazgatósági tagokat megbízatásuk lejárta előtt csak a közgyűlés hívhatja vissza (egyszerre egyet). Vagyis ha a kormány új vezetőt akarna, az igazgatósági tagokat kellene meggyőznie a váltás szükségességéről, és ha ez nem menne, akkor a közgyűlésben maga mellé állítania a többséget a tagok cseréjéhez.

Hernádi Zsolt mandátuma 2014-ig tart. A Mol igazgatóságában rajta kívül tag Csányi Sándor, az OTP vezére, Molnár József, a Slovnaft elnök-vezérigazgatója, Dobák Miklós, a Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének igazgatója, Horváth Gábor ügyvéd, az OTP felügyelőbizottságának alelnöke, Iain Paterson, az ITE Group igazgatója, Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és jegybankelnök, az MNB felügyelőbizottságának elnöke, Mulham Al Jarf, az OmanOil vezérigazgató-helyettese, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Martin Roman, a cseh CEZ elnök-vezérigazgatója és Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója. A többség Hernádihoz lojális, esetenként vele személyesen is jó viszonyban lévő tagként ismert.

A befektetők tartanak a kormány szándékaitól

Pletser Tamás szerint ezzel együtt az elnök-vezérigazgató lemondatása összességében nagyon negatív hír lenne. "Hernádi nyilván nem pótolhatatlan, de ha az utódja egyértelműen a kormány embere lenne, azt nagyon rosszul fogadná a piac. Jellemző, hogy a nagyobb befektetők ma nem annyira a horvát törekvésektől félnek, biztosak benne, hogy az erőfitogtatásnak hamarosan vége lesz, és a horvátok ki fognak egyezni. Sokkal inkább amiatt aggódnak, hogy mit akar a kormány: kell-e tartani attól, hogy el akarja torzítani a befektetési politikát" - magyarázta Pletser.

Kilenc évvel ezelőtt az első Orbán-kormánynak sikerült elérnie az akkori Mol-vezér, Csák János távozását. Az állami résztulajdon akkor is 25 százalék körül volt, a 10 százalékos szavazati korlát nélkül - de a kormánnyal a gázáron összekülönböző Csák lemondását nem kellett kikényszeríteni, magától állt fel. Csák János ettől függetlenül azóta is jó viszonyt ápol a Fidesszel, ő alapította a kormány szellemi hátországához tartozó Széll Kálmán Alapítványt, a tavalyi kormányváltás után rendkívüli és meghatalmazott londoni nagykövetnek nevezték ki.