Az uniós agrártámogatásoknál kirívóan sokat hibázik Magyarország

Az Európai Parlament ellenőrző bizottságának tagjai szerint a mezőgazdaságra fordított uniós támogatásoknál Magyarországon 4,6 százalékos a hibaarány, az EU átlagában feleennyi sincs a hibahányad.

Nem haladja meg a huszonhetek átlagát az uniós források felhasználásában a hibás kifizetések aránya Magyarországon, a mezőgazdaság területén viszont jóval az átlag feletti a hibaarány - hangzott el az Európai Parlament (EP) Költségvetés-ellenőrzési Bizottságának (CONT) sajtótájékoztatóján.

A parlamentben tartott tájékoztatón Jens Geier, a bizottság német szociáldemokrata tagja elmondta: a testület küldöttsége kedvező tapasztalatokat szerzett magyarországi látogatásán, a mezőgazdaságra fordított uniós források felhasználásával azonban nem elégedett. Ezen a területen a hibás kifizetések aránya 4,6 százalék, míg az uniós átlag alig haladja meg a 2 százalékot. A CONT küldöttsége úgy találta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumnál "tanácstalanság uralkodik" azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a hibás kifizetések arányát csökkenteni - mondta Jens Geier.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a hibázás nem egyenlő a csalással. A probléma például úgy keletkezik, hogy az úgynevezett területalapú támogatásnál rosszul határozzák meg az érintett terület méretét, a hibás számítás következtében pedig jogosultság nélkül teljesítenek kifizetéseket, ami azért is gond, mert a nemzeti hatóságok saját forrásból fizetnek, majd elszámolnak Brüsszellel, ahonnan pedig a hibásan, kellő jogalap nélkül kifizetett összegeket nem kapják meg, így aztán a hibás kifizetések végül a nemzeti költségvetést terhelik.

A politikus ugyanakkor igen kedvezőnek nevezte az uniós költségvetés második legnagyobb tételét jelentő regionális fejlesztési alapokból teljesített kifizetések hibaarányát. Mint mondta, az uniós átlag meghaladja az 5 százalékot, Magyarországon viszont minden 100 kifizetésből csupán 2-nél akadnak hiányosságok.

Jan Mulder holland liberális EP-képviselő hangsúlyozta: nehezíti az egyes tagállamok közötti összehasonlíthatóságot, hogy az országokban gyakran eltérő ellenőrző rendszereket alkalmaznak. A cél az, hogy a tagállamok és az Unió hasonló módszertant használjanak. A képviselő arra is kitért, hogy frakciója álláspontja szerint a tagállamoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk az uniós források felhasználásában.

Ingeborg Grassle is azt emelte ki, hogy sok tagállamban a nemzeti források felhasználását szigorúbban ellenőrzik, mint az uniósokét, mintha az utóbbiakat "ajándék pénzeknek" tekintenék. Az országok hatékonyabban is felhasználhatnák az uniós támogatásokat, fordíthatnák például a kis- és közepes vállalkozások segítésére vagy munkahelyteremtésre. A német képviselő szerint fontos, hogy az uniós forrásokat kezelő közigazgatási struktúra stabil és állandó legyen, politikamentesen végezze a munkáját, és ne legyen hajlamos a korrupcióra.

A négyes metrót is megnézték

Az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottságának (CONT) delegációja szerdán érkezett háromnapos látogatásra Magyarországra azzal a céllal, hogy megvizsgálják az uniós támogatások felhasználását és ellenőrzését, továbbá megismerkedjenek az ország uniós csatlakozása óta összegyűlt tapasztalatokkal. A delegációt Ingeborg Grassle vezeti, tagjai Jens Geieren és Jan Mulderen kívül Monika Hohlmeier és Deutsch Tamás (Fidesz) néppárti EP-képviselők.

A hivatalos program keretében a delegáció találkozott mások mellett Kovács Tamás Ivánnal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárával, Domonkos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Nyikos Lászlóval, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának elnökével, Búsi Lajossal, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárával és Homolya Róberttel, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettesével.

A hivatalos találkozókon túl a delegáció az EU által társfinanszírozott projektekhez, így az épülő 4-es metróhoz és a csepeli szennyvíztisztítóhoz is ellátogatott. A 4-es metróval kapcsolatban Ingeborg Grassle megjegyezte: ez egy jó projekt, amely fellendíti Budapest gazdasági életét.