Hátat fordított a "magyaros dacnak" a milliárdos csirkegyáros

2011.07.26. 10:18

Naponta százezer csirkét vágnak le a Master Good kisvárdai üzemében, amelyet egy integrált baromfifeldolgozó vállalat üzemeltet. A takarmánnyal, keltetéssel és feldolgozással is foglalkozó magyar családi vállalkozást 23 év alatt építette fel Bárány László, aki szerint cége "azon kevés vállalkozás egyike, amelyek nem utálják a vevőiket". A konkurense által rámenős, céltudatos emberként leírt Bárány a Baromfi Tanács elnöke is egyben, és cégét úgy építette fel, hogy két fia könnyen át tudja venni az irányítását. A Master Good tavaly 800 milliós profitot ért el, sikere annak köszönhető, hogy a "magyaros dac" helyett elfogadta a multik jelentette árprést, és így a Tesco, az Aldi és közvetve a McDonald's beszállítója is lett. Az örökmozgó Bárány László és fiai a következő években újabb fejlesztéseket terveznek.

Épp a madárinfluenza indította el egy csirkéket tenyésztő és feldolgozó hazai vállalkozás, a Master Good sikerét. A csirkés üzletet a padlóra küldő válság, majd a 2008-as általános gazdasági krízis kényszerítette ki a Bárány-család kezében lévő cégcsoporttól azt a gondolkodásmódbeli változást, amellyel a többek közt a Tescónak, Sparnak, Aldinak és McDonald's-nak csirketermékeket szállító vállalkozás gyors fejlődésnek indult. Mára félmillió baromfit tudnak feldolgozni hetente, amellyel a magyar csirkevágások negyedét végzik el. A sikert a konkurencia által is elismerően emlegetett idősebb Bárány László alapozta meg, aki összegyűjtött pénzét kockázatva és a szocializmusban neki munkát adó baromfi-óriás tsz-től is tanulva építette fel a multinacionális kereskedőknek beszállító és világpiacra lépő vállalkozását.

A keltetők üzemeltetésével indult vállalkozás a csirketenyésztési ágazat széles integrációját valósította meg, majd nagynevű ügyfeleket szereztek, és rajtuk keresztül az európai és az ázsiai piacra léptek. A családi vállalkozásban az elmúlt években kezdődött meg a generációváltás, az alapító idősebbik fia három éve, a fiatalabbik januártól vette át a csoport egy-egy cégének irányítását, és elkezdték átalakítani, modernizálni a vállalkozást. A cég irányításából fokozatosan kivonuló apa közben elfoglalta a Baromfi Terméktanács elnöki székét.

"A magyaros dac csak rombolja az ember hitét"

Az elmúlt évek sikerei mögött a 2006-tól 2008-ig tartó évek válságokkal teli időszaka áll. Az ifjabbik Bárány László szerint 2008-as válságos év előtt rájuk is jellemző volt az a vállalkozói gondolkodás, hogy a költségekhez alakítják az árakat, de ez gyakran konfliktust okozott az ügyfelekkel, például az áruházláncokkal. A nagy áruházak gyakran a csirketermékekkel csalogatják be a vevőket, vagyis elvárják a beszállítóktól, hogy alacsony árat adjanak, ami nehéz helyzetbe hozza a csirkés vállalkozókat. A Bárány-család tagjai azt mondják, korábban az áruházláncokra dühös termelők közé tartoztak ők is, de 2008-tól elkezdtek úgy gondolkodni, hogy "ha valaki nálunk alacsonyabb árat tud kínálni, akkor a probléma nálunk van", vagyis az árviták helyett a folyamatos hatékonyságjavításra koncentrálnak azóta. Ma "azon kevés vállalkozás egyike vagyunk Magyarországon, amelyek nem utálják a vevőiket" - jelentette ki az idősebb Bárány László, hozzátéve "a sóhajtozás, a düh, a magyaros dac csak rombolja az ember hitét, és elvonja a figyelmét a munkáról".

Előre kellett menekülni

Bár a hatékonyságra koncentráló szemléletváltás 2008-ra tehető, annak felvezetője ifjabb Bárány László szerint a 2006-os madárinfluenza-pánik volt, amely során a legsúlyosabb három hónap alatt 25 százalékos forgalomcsökkenést kellett elkönyvelni a visszaeső baromfifogyasztás miatt. Az ekkor felhalmozódott készleteket 7-8 hónap alatt tudták csak leépíteni súlyos veszteségekkel. Az egész ágazatot érintő válság után pedig a sok beragadt termék leszorította az árakat, késleltetve ezzel a fellendülést. A 2008-ban vezető pozícióba kerülő fiatalabb Bárány László szerint "földhöz vágta" őket a madárinfluenza, és felvezette a későbbi gondolkodást. "Ha a mai hatékonyságunkkal dolgoztunk volna, szinte meg sem éreztük volna a madárinfluenzát" - állította.

 

Így bontják a csirkét a kisvárdai üzemben

 

Az előremenekülést a madárinfluenza és a veszteséges 2008-as év mellett a mezőgazdasági áremelkedés is kikényszerítette. 2007-ben kezdődött az árrobbanás, amely a 65 százalékban búzából és kukoricából álló takarmányon keresztül emelte meg a költségeket. Idősebb Bárány László magyarázata szerint az addig tonnánként harmincezer forintos gabonát 55-57 ezer forintért lehetett megvenni, és ez 50-55 ezer tonnánál jóval több mint egymilliárd forintos többletkiadást jelentett volna, miközben a vevőikkel legfeljebb harmincszázalékos emelést tudtak elfogadtatni el a végső fogyasztói árakban. A maradék hetven százalékot hatékonyságjavítással kellett elérni, amelyhez pedig elengedhetetlennek bizonyult, hogy növeljék a forgalmukat. "A magyar piac nem tesz lehetővé komoly fejlődést, fejlesztést" - mondta Bárány László.

Az elmúlt évek sikereiben szintén fontos szerepet játszó belső átalakítás külső nyomásra kezdődött el 2008-ban, miután az egyik legjelentősebb vásárló "gyakorlatilag ultimátumot adott" a szervezetfejlesztésre, amely a cég vezetői jókora részének elküldését is jelentette. Az amerikai hátterű OSI Food Solutions Kft., amely a McDonald's húsipari beszállítója, 2006 óta partnere a Master Goodnak, és tavaly már hatmilliárdos forgalmat bonyolított egymás között a két cég. Az OSI kérte a Master Good szervezetfejlesztését, és az ajánlásokat Bárány László szerint "szinte kötelező jelleggel végre kellett hajtani". Hozzátette viszont, hogy amikor pénzügyi nehézség merült fel az átalakítás miatt, 1,5 millió eurós kölcsönnel támogatták a céget, hogy befejezhesse a modernizálási folyamatot.

803 millió forint profit

A Master Good 2008-ban jelentős veszteséget, közel 400 millió forint mínuszt halmozott fel, többek közt a gabonaár-emelkedés és a válság miatt megdráguló hitelköltségek miatt. A veszteséget hamar leküzdötték, és már 2009-ben nyereségesre tudták fordítani a működést.

A két cégből álló csoport anyavállalata, a Baromfi-Coop tavaly 14,8 milliárd forintos árbevételt ért el 803 millió forintos nyereség mellett. Ez némileg visszaesésnek számít, mivel egy évvel korábban 16,3 milliárdos árbevételt és 851 milliós nyereséget értek el, viszont a megtorpanást nagyrészt az magyarázza, hogy közben a baromfiágazat fogyasztói árai csökkentek. Az újabb növekedés beindulását a következő évekre várják a cég vezetői, mivel idén fejezték be a kisvárdai baromfi-feldolgozó fejlesztését, amellyel jelentősen növelhetik értékesítésüket.



Egyre fontosabb a külpiac

Az OSI mellett a legnagyobb vevők között van a Tesco, amely 2,4 milliárd forintért vásárolt tavaly a Master Goodtól. Az együttműködést a jövőben bővítenék, a cég jelenleg is tárgyal a Tescóval a kelet-európai szállítói lehetőségekről. A nagyobb vevők közt van még az Aldi és a Spar üzletlánc is. Az exportbevétel egyre nagyobb szerepet tölt be a cég eredményében, 2006-ban még a teljes bevétel 25-30 százalékát tette ki, mára már 47 százalékra növekedett a cég belső adatai szerint. Bár Kínában 4-5 éve van jelen a Master Good, a dél-koreai piac meghódítása pedig jelenleg is zajlik, az exportnak kevesebb mint 5 százaléka származik az EU-n kívüli piacokról.

Az óriás ügyfelek kiszolgálását támogatja a kibővített kisvárdai üzem. A másfél milliárdos bővítési beruházást májusban zárták le, a kisvárdai feldolgozóüzem kapacitását óránként hatezer darabról tízezer darabra növelték. Ezáltal a saját adataik szerint a magyar piacon már az összes csirkevágás negyedét végzik a heti félmilliós darabszámmal. A következő fejlesztés az a 4,4 milliárd forintos beruházás, amelyet az agrárterület javítására fordítanak, többek közt egy évi negyvenmillió tojást nevelő keltető építésével. Az előremenekülés jelenségére családi mondásuk is van: "akkor kidobom a bőröndöt". Idősebb Bárány László édesapjával történt meg évtizedekkel ezelőtt, hogy munkából hazafelé tartva elaludt a vonaton, a következő megálló már Romániában lett volna, így az állomáson a már mozgó járműből kellett kidobnia bőröndjét, amely után - nem volt mit tenni - ugrani kellett.

Kicsiből indult

A Bárány-család tagjai régóta a baromfitenyésztés területén dolgoztak. A nagyszülők sikeres baromfitenyésztők voltak a két világháború között, az apa pedig ismert szakértő volt az ágazatban - mondta el felmenőiről a Master Good Kft.-t alapító idősebb Bárány László.

Bárány László az ágazati integráció előnyeit a tizenhárom termelőszövetkezetből és egy állami gazdaságból álló szocialista közös vállalatban, a Hunnia Coopban ismerte meg, ahol hamar vezető pozíciót szerzett, a vállalatnál töltött utolsó négy évében termelési főmérnök volt, majd 1988-ban átlépve a tsz "feszes keretein" vállalkozni kezdett.

A két kisebb keltetőt működtető vállalkozás az 1990-es évek közepén a szektort sújtó válságot tudta a maga javára fordítani és tőkét felhalmozni a következő időszak bővüléséhez. "Az ország harmadából, negyedéből eltűnt a korszerű és nagyüzemi keltetőkapacitás" - magyarázta Bárány László, hogyan értékelődött fel a kis keltető vállalkozása. Eközben az uniós csatlakozásig védővámok is segítették a baromfiágazatot, vagyis az üzleti környezet alkalmas volt a megerősödésre.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Csirkével csábítanak az áruházak

A kezdeti időkben 9-10 millió forintot tudott felhalmozni Bárány László, ami elég kezdőtőke volt ahhoz, hogy a széthulló nagyvállalatok darabjaiból vásárolhasson. 1994-ben Nyírkércsen vásárolt keltetőtelephelyet 3,8 millió forintért, amelybe egy leálló dunántúli üzemből vett gépeket 1,2 millió forintért, felújította, majd a maradék pénzéből forgóeszközt vásárolt. 1995-ben elindította az új keltetőt, amely már évi 8,5 millió csirke felnevelésére adott lehetőséget az egyéni vállalkozása korábbi néhány százezres kapacitásához képest. A következő évben pedig már céget alapított a vállalkozásához, ekkor indult a Baromfi-Coop, amely a mai cégcsoportban az anyavállalat és az agrártevékenységek gyűjtőcége szerepét egyszerre látja el (bár ez a cég az anyavállalat, a Master Good nevét használja a cégcsoport, mert ez az ismertebb, a vásárlók is inkább ezzel találkozhatnak az üzletekben).

Magyar József, a csirkeágazatban egyik legnagyobb konkurensnek számító Hungerit tulajdonosa szerint Bárány László azzal tudta elérni az eredményeit, hogy "mert kockáztatni". "Agilis, rámenős, amit kitűz maga elé, azt el is éri" - így látja a közel harminc éve ismert versenytársát Magyar József.

Nagyok romjaiból építkezve

Az évek során újabb tevékenységekkel és társaságokkal bővült a portfólió, ezek a "Baromfi-Coop köpenyéből bújtak elő". A cégalapítások mellett vásárolt is a vállalkozás, amihez az ágazat teljes átrendeződése adott lehetőséget. Bankhitel segítségével megvásárolták a 2004-ben csődbe jutott baromfifeldolgozó Hajdú-Bét csirkeüzletágát (takarmánykeverő üzem, vágóüzem). Az eredeti terv szerint a Bábolna Zrt. vásárolta volna meg a kisvárdai feldolgozó üzemet, de a vállalat összeomlásával végül a Master Good lépett elő egyedüli vásárlóvá.

Bárány László a cégcsoport erősségének tartja, hogy az alapanyagoktól a félkész ételek elkészítéséig integrálni tudták a folyamatokat. A 2000-es évek második felében Bárány László már jobbnak látta beolvasztani a kisebb cégeket, így mára két nagy vállalkozás maradt, az agrártevékenységeket (takarmány, csirkekeltetés, -nevelés) összefogó Baromfi-Coop és az élelmiszeripari tevékenységeket (feldolgozás, félkész ételek gyártása) gyűjtő Master Good. A hatékonysági, irányítási, pénzügyi és adózási szempontok mellett bevallottan azért is két cégre csökkentették a csoportot, mert így Bárány László két fia egy-egy cég irányítását vehette át.

Átvették a fiúk

Ifjabb Bárány László három éve vezeti a Master Goodot, öccse, Bárány Péter pedig januárban kezdte a Baromfi-Coop irányítását - mindketten 45-45 százalékos részesedéssel bírnak az anyavállalatban (szüleik 5-5 százalékkal). Az 58 éves idősebb Bárány László nem kíván teljesen kivonulni a cég életéből, fiaitól azt kérte, hogy hagyjanak neki egy "homokozót".

Jelenlegi feladata a fejlesztendő mezőgazdasági terület (gabonatermeltetés, beszerzés, áralkuk, kereskedelmi viták), az évi 20-22 ezer tonna szerves hulladékkal való gazdálkodás, illetve a beruházások banki háttere. Mindezeket úgy kívánja végezni, hogy közben fiatalabb fiát is edzi a cégvezetésre. "Olyan vagyok, mint a cápa, amely akkor érzi jól magát, ha úszik" - beszélt a visszavonulás nehézségeiről az alapító.

A Master Goodnak beszállító UBM takarmánycég ügyvezetője, Varga Ákos az ágazat legmeghatározóbb társaságcsoportjának nevezte a Master Goodot. Szerinte az apa emblematikus szereplője a baromfitenyésztésnek, a fiúk pedig tudatosan modernizálják a vállalkozást. "Az öreg Bárány nem tudta volna megcsinálni" - vélte Varga Ákos, és hozzátette, hogy szerinte a cég jól ötvözi a tradíciót és a modern szemléletet.

A cégvezetést a fiaira bízó Bárány László tudatosan készítette elő a generációváltást. László fia 2004-ben már a kisvárdai üzemhez került, hogy mint tulajdonos felügyelje a folyamatokat, ugyanis úgy tartották, hogy a költségekkel és bevétellel járó tevékenység nyomon követéséhez személyes jelenlétre van szükség. A két fiú a felsőfokú tanulmányok mellett élőben követhette nyomon a cég működését, ráadásul nyugati útjaik során külföldi ügyfeleiknél a fejlett gazdaságok legújabb módszereit, technológiáit, ágazati eljárásait is elleshették. Az új módszerek meghonosításához a vásárlások után megörökölt vezetői réteg szinte egészét lecserélték. A Master Goodnál ezt a folyamatot már ifjabb Bárány László vezette le 2008-tól, aki az alsóbb szintekről is emelt feljebb vezetőket, illetve külsősöket is hozott a céghez.

Harmincmillió csirke eltűnik

Bárány László, akinek családi vállalkozása a Napi Gazdaság rangsora szerint Magyarország 48. legnagyobb becsült vagyonával rendelkezik, befolyásos szereplője a hazai mezőgazdaságnak. Négy éve a Baromfi Terméktanács elnöki posztját is ellátja, az egyik célja a mezőgazdaságot érintő áfacsalások felszámolása. Szerinte a magyar piacon azért nem zajlott le a baromfiágazatra világszerte jellemző vállalati koncentráció, mert erős a szürke- és feketegazdaság, amelyben egyébként versenyképtelen cégek is megkapaszkodhatnak. Szerinte Magyarországon százötvenmillió naposcsibét keltetnek ki, amelyből legfeljebb tízmillió hullik el természetes módon. A terméktanács statisztikái azonban eddig soha nem mértek 105-106 milliónál több vágást, vagyis 34-35 millió csirke egyszerűen eltűnik a papírokról. Magyarázata szerinte ezek számla nélkül kerülnek forgalomba, a 25 százalékos áfát pedig a szállító és a vevő elosztja egymás közt.

"A 25 százalék áfát ellopni guszta falat, ami profitnak is csodálatos" - mondta, és hozzátette, hogy Nagy-Britanniában 0, Németországban 7 százalék egyes élelmiszereken az áfakulcs, és ezek az adószintek Magyarországot is segítenék a piac tisztulásában. A Baromfi Terméktanács 2006-ban együttműködést ajánlott az adóhatóságnak, és munkaanyagokkal látták el a hivatalt, hogy hatékonyan szűrhesse ki az adócsaló cégeket. Bárány László azt mondja, számára fontos küzdelem az ágazat megtisztítása, amit jelez, hogy akkor felajánlotta az APEH-nak, hogy az első ellenőrzés a Master Good csoportnál történjen. Magyar József, akinek a cége szintén képviselteti magát a tanács elnökségében, azt állította, hogy a Baromfi Terméktanács egységes az áfacsökkentés kérdésében, nyíltan legalábbis senki nem ellenezte.



KAPCSOLÓDÓ CIKK