Vita a reálhozamról: a pénztárak szerint az állami rendszerben senki nem kapott volna

2011.07.22. 17:54

Selmeczi Gabriella hétfőn megismételte korábbi állítását, hogy számos magánnyugdíj-pénztári tag reálhozamát "eltőzsdézték" a pénztárak. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint többen kapnak reálhozamot, mint arra korábban számítottak, és mindig törvényes volt a működésük.

Az előzetesen vártnál több, 2 450 960 ember jut reálhozamhoz 2011. augusztus 31-ig, ami közel 7 százalékkal magasabb a pénztárak által korábban becsült adatnál. A magánnyugdíjpénztárak mindenkor a törvényi előírásoknak megfelelően, szigorú állami felügyelet mellett fektették be tagjaik nyugdíjcélú megtakarításait - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség.

Selmeczi: eltőzsdézett reálhozamok

A szervezet Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi megbízott péntek délelőtti nyilatkozatára reagált, amiben a politikus kifejtette: szükséges és helyes döntést hozott a kormány, amikor elindította a "nyugdíjvédelmi programot", mert több mint félmillió ember egy forintot sem kap reálhozamként. A nyugdíjügyi megbízott közölte, hogy - az állami nyugdíjrendszerbe - visszalépő tagok átlagosan 76 030 forintot kapnak, ami magában foglalja a tagdíj-kiegészítéseket is.

A sajtótájékoztatón Selmeczi azt is elmondta, hogy 3 020 778 egykori pénztártag közül 2 450 960-an kapnak reálhozamot, 569 818 volt tag azonban nemcsak kifizetésre nem számíthat, hanem még csökkent is a befizetéseik értéke. A nyugdíjügyi megbízott szerint nagyobb kár azonban nem érheti őket, a kormány ugyanis vállalta, hogy a befizetéseiket kipótolja. "Tehát mondhatjuk azt, hogy 569 818 fő reálhozamát eltőzsdézték" - jelentette ki Selmeczi Gabriella, aki szerint túlzóak voltak azok az előrejelzések, hogy a magánnyugdíjpénztárak több százezer forint értékben fognak kifizetni reálhozamot.

Pénztárak: az állami rendszerben ennyi reálhozam sem lett volna
A Stabilitás pénteki közleménye ismerteti: a pénztárszövetség előzetes becslése korábban azzal számolt, hogy a 3,1 millió tag 25 százaléka, mintegy 750 ezer ember nem számíthat reálhozamra. A végleges kormányzati adatok szerint ez a szám 569 818 fő lett. Negatív reálhozamokkal így a Stabilitás számításai szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok 18,9 százalékának kell számolnia, ami a legnagyobb számban a 2006-2008-ban belépő tagokat érinti.

A reálhozamokkal kapcsolatban Borza Gábor, a pénztárszövetség alelnöke a közleményben kiemelte: a magánpénztári rendszerrel minden tag jól járt, hiszen a rendszer nélkül most senki nem számíthatna semmilyen reálhozamra, lévén az állami rendszer csak a nyugdíjak reálértékének megőrzését biztosítja. Nem véletlen, hogy 1998-ban közel 2 millióan önként választották a belépést a magánpénztárakba - jegyezte meg. 

Mindig megfeleltek a törvényeknek
Az alelnök közölte azt is: a reálhozam, azaz a hozamgarantált tőke feletti összeg minden pénztártag esetében más és más, mivel sok tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: a tagsági jogviszony kezdete, a befizetett tagdíj nagysága, a tagdíjbefizetés rendszeressége, a pénztár- és portfólióváltások időpontja (az eltérő befektetési politikák, így hozamok miatt), az adott pénztári portfóliók teljesítménye, hozama az elszámolás fordulónapjáig, az infláció időbeli alakulása (a befizetések eltérő alakulása miatt az infláció hatása is más és más lesz). 

Borza Gábor a közleményben hangsúlyozta: a magánpénztárak mindenkor a szigorú állami előírásoknak megfelelően fektették be a tagdíjakat, s a választott vagyon- és letétkezelők munkáját szintén szigorú előírások szabályozzák.

Hosszú távra szólt a magán-nyugdíjpénztári rendszer
A Horn-kormány által 1997-1998-ban megalkotott magán-nyugdíjpénztári rendszer a tőkefedezeti logikán alapul, és hosszú távú megtakarítási forma. Ezt az jelenti, hogy a pénztártagok havonta a jövedelmük meghatározott arányában befizetnek egy meghatározott összeget a kasszába, a pénztár pedig a tagok által befizetett összeget fialtatja. (A munkáltató a döntése szerint kiegészítheti a megtakarítást.)

A havonta növekvő vagyonból a nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag az addig befizetett összeget és annak hozamait kaphatja meg több év vagy évtized múlva. Ennél a megtakarítási formánál egy-két éves megtakarítás után - főleg ha közben bekövetkezett egy, a pénz- és tőkepiacokon eladási hullámot generáló válság - nem feltétlenül képesek a pénztárak jelentős hozamot elérni, hosszú távon azonban elvileg az eséseket kompenzálja a rendszer.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK