Harmincnégyezer munkahely, húszezer projekt az eredménye az első uniós fejlesztési tervnek

2011.07.27. 16:12

Magyarország szinte 99 százalékban fel tudta használni az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) közel 700 milliárd forintos fejlesztési keretét, de az mintegy 35 milliárd forintos hazai költségvetési többletkiadással járt - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) végrehajtásának ellenőrzése után.

Az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) felhasználásának vizsgálata során összesen 147 projektet, valamint a támogatást nyújtó intézményeket ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az ellenőrök megállapították, hogy Magyarország 99 százalékban fel tudta használni a közel 700 milliárd forintos fejlesztési keretet, de többletkiadásokat okoztak a tartalékprojektek és "szabálytalansági gyanú miatt" teljes mértékben hazai forrásból finanszírozott projektek.

A számvevőszék megállapítása szerint az ország felzárkózása az uniós átlaghoz az egy főre jutó GDP-ben mérve csekély mértékű volt, 2004-ről 2009-re egy százalékponttal növekedett. Hosszabb időszakot tekintve a közép-magyarországi régió erőteljesen növekedett, míg a többi hat régió helyzete nem változott lényegesen.

Az észak-magyarországi, az észak- és a dél-alföldi, valamint a dél-dunántúli régió felkerült az Európai Unió (EU) "legszegényebb 20 régiójának" listájára, ezért a jelentés szerint a régiók kiegyensúlyozott fejlesztése továbbra is kiemelt cél.

Az ÁSZ szerint a környezetvédelmi, az egészségügyi és egyes oktatási beruházásokkal, valamint a vidékfejlesztéssel Magyarország  közeledett az EU fejlettségi szintjéhez. Ezek a fejlesztések azonban rövidtávon nem vezettek gazdasági növekedéshez.

A számvevőszék rögzítette: Magyarország uniós csatlakozásával az első NFT keretében (a 2004-06-os költségvetési időszakra) az uniós strukturális alapokból közel 700 milliárd forint állt rendelkezésre hazai társfinanszírozással együtt. Ez az összeg például a 2010. évi társassági adóból származó bevétel kétszeresének, illetve a fejlesztési jellegű államháztartási kiadások 15 százalékának felelt meg.

Az NFT átfogó célkitűzése Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének közelítése, felzárkóztatása volt az EU szintjéhez. A közel 700 milliárd forintból mintegy húszezer projekt valósult meg. Az ÁSZ véleménye szerint az NFT végrehajtása elősegítette Magyarország uniós integrációját, de a társadalom számára a forrás-felhasználás hasznának maximalizálása elmaradt. Ehhez hozzájárult a főbb nemzetgazdasági célok összehangolásának hiányossága és egyes célok változása - állapította meg az ÁSZ.

Az új és a megőrzött munkahelyek száma együttesen 34 ezer körül alakult a programok zárójelentése szerint, de az ellenőrzési tapasztalatok szerint a programoknak inkább a munkahely-megőrzési hatása érvényesült. Az emberi erőforrás minőségi fejlesztése cél keretében mintegy 330 ezer embert képeztek széles körben. 

Az ÁSZ jelentése alapján az ellenőrzött projektek céljai a fejlesztések háromnegyedénél teljesültek, vagy túlteljesültek, de minden negyediknél volt bizonyos mértékű elmaradás a célok időarányos teljesítésében.

Az ellenőrzésre kiválasztott projektek közül négy szabálytalan volt, egy esetben bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a számvevőszék. Három projekt (Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő környezetbarát közlekedést szolgáló fejlesztése, egy önkormányzati IT modul, és a Fővárosi Önkormányzat zajtérképe alapján készített intézkedési terv) hasznosításában hiányosság mutatkozott.

KAPCSOLÓDÓ CIKK