Elítélte Magyarországot az Európai Bíróság az áfaszabályozás miatt

Az Európai Bíróság szerint az uniós joggal ellentétes, ahogy Magyarország visszatartotta a cégek által visszaigényelt áfát. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a döntés nem veszélyezteti a költségvetésihiány-célt, azt azonban közölték, hogy amennyiben szükség lenne rá, a Mol-csomag részleges értékesítésével érhetik el a kitűzött hiánycélt.

Az Európai Bíróság csütörtöki ítélete szerint Magyarország megsértette az áfaszabályokra vonatkozó előírást, vagyis jogtalanul halogatta a cégek áfavisszaigényléséről szóló döntéseket. A döntés következményeként romolhat a magyar államháztartás egyenlege, bár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az ítélet nem befolyásolja az idei vagy a jövő évi hiánycél teljesülését.

Amennyiben veszélybe kerülne a hiánycél, az állam a Mol-csomag részleges eladásával tömheti be a keletkező lyukat. A minisztérium kiemelte, hogy szerintük nem került veszélybe a hiánycél, vagyis a közlemény szerint a Mol-csomag esetleges értékesítésének nincs köze a bírósági ítélethez. Az NGM közleményben reagált az Európai Bíróság döntésére, amelyben azt írták: "a kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükség lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a Mol részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét."

Százmilliárdos lyukat üthet

A magyar áfaszabályozás azért jogsértő, mert a hatóság gyakorlatilag vég nélkül visszatarthatja a cégek által visszaigényelt áfát, holott halasztó tartalmú határozatot a közösségi előírások szerint legfeljebb egyszer hozhatna. (Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.) A bíróság a határozatban azt mondta ki, hogy az államnak joga van az adóvisszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztására, de csak úgy, hogy a cégek ésszerű határidőn belül megkapják a pénzt. A bíróság pedig megállapította, hogy a magyar gyakorlat ezzel ellentétes volt.

A döntésnek azért van nagy jelentősége, mert az áfa visszatartásával a gyakorlatban forráshoz jutott az állam - az [origo] korábbi információi szerint százmilliárdos nagyságrendben. Vagyis a szabály eltörlése körülbelül ekkora egyszeri forráscsökkenést jelentene az államnak, ezzel pedig veszélybe kerülhet az idei vagy jövő évi hiánycél (attól függően, hogy mikortól lép hatályba a bírósági döntés miatti szabályváltozás).

2007 óta folyik az eljárás

A minisztérium szerint az előző kormányok felelősek a helyzetért. A tárca közleménye szerint Magyarország 2004-es csatlakozása óta hivatalban lévő kormányok "nem tudták rendezni az áfa-visszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba állítását", pedig az Európai Bizottság már 2007 márciusában megindította eljárását Magyarország ellen. A 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kabinet "már csak az Európai Bizottság Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg" - olvasható az NGM közleményében.

A minisztérium a döntést tudomásul vette, és "megteszi a szükséges intézkedéseket". Emellett a tárca megvizsgálja, hogy a szabályozás átírása hogyan hat a magyar költségvetésre, ugyanakkor azt állították, hogy "az ítélet nem befolyásolja az idei és a jövő évi hiánycélt".