"Most vagyunk a huszonnegyedik órában" - rádőlhetnek a devizahitelek az önkormányzatokra

2011.08.05. 14:10

Tömegesen jövőre kell megkezdeniük devizahiteleik törlesztését magyarországi önkormányzatoknak, ami a rekord erősségű svájci frank miatt komoly gondokat okozhat. Az önkormányzati vezetők állítják: a hitelek az uniós pályázatok önrészéhez kellettek és egy átmeneti segítség után már tudnák fizetni őket. Egy költségvetési szakértő szerint viszont az lenne előnyös, ha minden önkormányzat maga tárgyalna bankjával.

A lakáshitelesek mellett egyre nagyobb aggodalommal figyelik az elmúlt két nap tőzsdei zuhanásával együtt járó svájci frank erősödését az önkormányzatok is: szeptember végén, illetve október közepén ugyanis esedékessé válnak a jelentős részben svájci frankban felvett hitelek negyed- és féléves törlesztései. A svájci frank árfolyamának elszabadulása mellett ez is közrejátszott abban, hogy Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke megkongatta a vészharangot, és egy év türelmi időt kért a devizakötvények törlesztésére. (Gémesi nyilatkozatára londoni elemzőcégek is felfigyeltek, erről az [origo] interjút készített a polgármesterrel.)

Súlyos gondnak érzi a svájci frank erősödését Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere is, de ő nem a törlesztés elhalasztásában, hanem - a lakossági devizahitelekhez hasonlóan - az árfolyam ideiglenes rögzítésében látja a megoldást. Szita úgy véli: az önkormányzatok feladatainak tervbe vett átrendezése miatt három év múlva már stabilizálódhat az anyagi helyzetük.

Régóta halmozódó adósság

A svájci frank folyamatos erősödése már korábban is jelentős terheket rótt a településekre: a PricewaterhouseCoopers (PWC) tanácsadó cég áprilisi adatai szerint az önkormányzatok által kibocsátott kötvények 611 milliárd forintos állományából 180 milliárd az árfolyam változása miatt keletkezett, pedig akkor még csak 210 forint körül mozgott az árfolyam, a pénteki 250-es szinthez képest. A Barclays Capital befektetési bankcsoport csütörtöki becslése szerint az árfolyamváltozás idén eddig 200 milliárd pluszterhet rótt az önkormányzatokra.

Az önkormányzatok eladósodottsága nem új keletű probléma, annak veszélyeire már több mint egy éve figyelmeztetett például a PWC is. Figyelmeztető jel lehetett az is, hogy a 2010-es államháztartási hiánycél éppen az önkormányzatok miatt nem teljesült: a központi költségvetés ugyan a GDP 3,3 százalékára hozta a hiányt, de az önkormányzatok adatainak feldolgozása után a teljes államháztartási hiány 4 százalék fölé került.

Az adósságállomány mértékére különböző számítások léteznek: az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) statisztikája szerint az önkormányzatok teljes konszolidált adóssága 2010 utolsó negyedévében 1169 milliárd forint volt, az idén év végére pedig meghaladja az 1200 milliárd forintot. A PWC számításai szerint viszont már az idén tavasszal 1462 milliárd forintra rúgott, és év végére megközelíti a 2000 milliárdot (a különbség a cég szerint az eltérő számítási módszerből adódik).

Volt türelmi idő

Vas György, a PWC közszolgálati üzletágának szakértője szerint az önkormányzatok eladósodottságának egyik oka, hogy azokat folyamatosan alulfinanszírozta a költségvetés, saját bevételeikből kellett kiegészíteniük az állami normatívákat, hogy működtetni tudják az intézményeiket. Másrészt 2007-től "őrült hajsza" indult az uniós forrásokért, amihez viszont önrészre volt szükség. Az uniós pályázatokhoz szükséges önrésszel magyarázza az [origo]-nak a svájcifrank-kötvények kibocsátását Gémesi is, aki szerint 2007-ben az alacsony kamat miatt még nagyon kedvezőnek tűnt a valuta.

Teljes adósságállomány

Törlesztés 2011

Törlesztés 2012

Pécs

33,5 milliárd

2,9 milliárd

3,1 milliárd

Szolnok

26,4 milliárd

897 millió

1,3 milliárd

Debrecen

24,5 milliárd

2,2 milliárd

2,1 milliárd

Hódmezővásárhely

23,2 milliárd

2 milliárd

1,8 milliárd

Győr

n.a.

773 millió

2,2 milliárd

Néhány város adóssága (január 1-jei állapot), illetve törlesztési terhei. Forrás: helyi költségvetések

"Nyilvánvalóan voltak olyan önkormányzatok, amelyek szándékosan úgy bocsátották ki kötvényt, hogy a türelmi idő a választások után járjon le, mert arra számítottak, hogy az új kormány majd kisegíti őket" - mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője. Szerinte a hitelfelvételeknek és kötvénykibocsátásoknak már eddig sem az önkormányzati eladósodásra törvényben meghatározott plafon, hanem a bankok belső hitelezési szabályozása szabott határt.

A kötvények sajátossága, hogy az azokat megvásárló bankok három-négy év türelmi időt hagytak a tőke törlesztésére (tehát addig csak a kamatokat kell fizetni). A türelmi idők tavaly kezdtek lejárni, az igazán tömegesen pedig jövőre kell megkezdeni a tőketörlesztést, ami az erős frank miatt komoly nehézségeket okozhat: a győri önkormányzat költségvetésében például az idei évre 773 millió forint hosszú távú hitel törlesztése szerepel, 2012-re viszont már 2,2 milliárd. Debrecennek pedig 2013-ban kell megkezdenie egy 2008-ban felvett kölcsön tőketörlesztését, évente majdnem 600 millió forinttal.

Az önkormányzati kötvények többségét a bevételekhez igazodva évente kétszer, április 15-én és október 15-én kell törleszteni - mondta Vas György, aki szerint az októberi határidőhöz közeledve egyre nagyobb figyelmet fog kapni ez a téma. Romhányi Balázs szerint "a kormánynak és a kormánypártnak rendkívül nehéz lesz ellenállnia a kísértésnek", hogy az elszámolási szabályok miatt 2011-ben még bőségesen rendelkezésre álló nyugdíjvagyon egy részét az eladósodott önkormányzatok megsegítésére fordítsák.

Egyelőre egy év türelmi időt kérnek

Gémesi György egyelőre nem beszélt arról, hogy pénzt vagy garanciákat várnának a kormánytól, csupán azt szeretnék, ha egy évvel meghosszabbítanák a türelmi időt. Ez a polgármester szerint 30 milliárd forint könnyítést jelentene, de ezt a pénzt a későbbi években visszafizetnék. Gémesi szerint az önkormányzatok ugyan egyenként is egyeztethetnek a saját bankjukkal, de ő inkább "ugyanazt a hátszelet" szeretné, amit a lakossági devizahitelek kaptak, vagyis hogy a kormány tárgyaljon a Bankszövetséggel.

A polgármester szerint a kormány belépésére azért is szükség van, hogy az önkormányzati hitelállomány kezelése összhangban legyen a kabinet államadósság-csökkentő terveivel, illetve a készülő új önkormányzati törvénnyel. Gémesi szerint egyelőre a kormányzat részéről senki nem reagált a felvetésére. Az [origo] megkereste Tállai Andrást, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárát, de ő nem kívánta kommentálni a polgármester elképzelését.

Romhányi nem tartja jó ötletnek a kormány bevonását, szerinte szükség esetén minden egyes önkormányzatnak magának kell megállapodnia a bankjával. Nem szabad az egész önkormányzati szektort egy egységként kezelni, összemosva az átmeneti problémával szembesülő önkormányzatokat azokkal, akik reális forgatókönyvek szerint sosem lesznek képesek hiteleiket teljes egészében törleszteni.. Romhányi szerint fontos tény, hogy Magyarországon az állam nem vállal garanciát az önkormányzati adósságokra, sőt külön törvény szabályozza az önkormányzati csőd intézményét, viszont ezt a lehetőséget használni is kellene.

Az elemző szerint azonban nagy lesz a kísértés a beavatkozásra, ha olyan nagyvárosok kerülnek a csőd közelébe, mint például az egyik leginkább eladósodott Pécs (az önkormányzat teljes hitelállománya január 1-jén meghaladta a 33,5 milliárd forintot). A kormány viselkedése az önkormányzatok adósságával kapcsolatban Romhányi szerint kritikus lesz a központi állam adósságának, vagyis az államadósságnak a kockázati megítélése szempontjából is.

"Most vagyunk a huszonnegyedik órában" - mondta az [origo]-nak Vas György, aki szerint el kellene indítani a vitákat az önkormányzatok finanszírozásának átalakításáról. Ennek első és legfontosabb lépése szerinte, hogy legyen egy általánosan elfogadott módszertan annak megállapítására, mennyi is valójában az önkormányzatok adóssága. Ezt kellene, hogy kövesse egy strukturális átalakítás, hiszen csak újratermelődik a probléma, ha fennmarad a jelenlegi alulfinanszírozottság.

A vita már elindult

A Belügyminisztérium már májusban elkészítette az új önkormányzati törvény koncepcióját, amely alapjaiban változtatná meg a helyhatóságok feladatait és finanszírozását. A koncepció szerint az átalakítás legfontosabb eleme a finanszírozás lenne: megszűnne a ma alkalmazott, bonyolult normatív finanszírozás, a helyébe feladatfinanszírozás lépne. A pénzt a mai rendszerrel ellentétben az önkormányzatok csak arra a feladatra fordíthatnák, amire kapták, nem lenne lehetőség átcsoportosításra.

A koncepció szerint a jövőben jelentősen korlátoznák az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeit, és beruházásokba is csak akkor foghatnának bele, ha később képesek lesznek fenntartani és üzemeltetni azt, amit építettek. A 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény egyébként lehetőséget ad arra, hogy kormányzat engedélyéhez kössék az önkormányzatok hitelfelvételét, bár ez ellen korábban kormánypárti polgármesterek is tiltakoztak.

A koncepció egyeztetése jelenleg is zajlik, és kormánypárti források szerint indulatos vitát váltott ki a fideszes polgármesterek és a kormány között. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó fideszes politikusok szerint a hétfőnként összeülő polgármesterek azon háborodtak fel, hogy a kormány elképzelése "fényévnyi távolságra" van az övéktől. A vita hangvételét az egyik forrás úgy írta le, hogy a kormánypárti képviselők a minisztérium terveit ismertető Tállai András "haját is leordították" (részleteket a vitáról itt olvashat).

Londonban is felfigyeltek a problémára

Gémesi fizetési halasztásról szóló nyilatkozatai felkeltették a pénzügyi elemzők figyelmét is. A Standard&Poor's hitelminősítő intézet szerint például bármiféle fizetési késedelem vagy halasztás - ha az túlmegy a lejáratot követő ötödik munkanapon - a nem törlesztővé válás megállapítását eredményezheti. Magyarországon ugyanakkor egyetlen önkormányzatnak, Budapestnek van önálló adósbesorolása (ez megegyezik az ország egészének osztályzatával), amit az S&P szerint egyelőre nem érint a moratóriumjavaslat.

Szerdán a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője, Timothy Ash nyilatkozott az önkormányzati törlesztési moratóriumról szóló indítványról. Szerinte az RBS a javaslatban nem lát semmiféle továbbháruló nem teljesítési következményt Magyarországra, mint szuverén adósra, de az indítvány megterheli a piaci hangulatot, mivel "valamiképp mégiscsak a fizetési hajlandóság hiányára vall a közszektor egyes elemei részéről".

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK