Beindul az árfolyamrögzítés, de a váltás költsége még ismeretlen

Péntektől igényelhetik a devizahitelesek a 180 forintos frankárfolyamon rögzített törlesztés lehetőségét bankjaiknál. Egy rendelet azonban még hiányzik ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan mennyibe is kerül a váltással járó adminisztráció. A legtöbben várhatóan októbertől fizethetnek majd alacsonyabb részletet.

A devizahitelesek megsegítéséről szóló - júniusban elfogadott törvény (pdf-ben itt olvasható) - szerint péntektől igényelhetik az árfolyamrögzítést azok az adósok, akiknek lakóingatlan jelenti a hitel fedezetét. A megoldással élők átmeneti segítséget kapnak, azaz alacsonyabb havi kiadással számolhatnak három éven keresztül, a törvény szerint ugyanis a különböző devizahiteleknél a frank árfolyamát 180, az euróét 250, a japán jenét pedig 2 forinton rögzítik, szemben a jelenlegi 250-260, 274-277, illetve 2,5 forint körüli piaci árfolyamokkal.

Csúszásban a kormány

A rendszer elindulása előtt azonban nem sikerült mindent tisztázni. Az adósoknak egyelőre nem áll az összes információ a rendelkezésükre a döntéshez, két jogszabállyal még adós a kormány. Nem lehet tudni, hogy pontosan mennyibe kerül majd az árfolyamrögzítés adminisztrálása és hiányzik, egy a rögzítés utáni időszakra vonatkozó rendelet is.

Az árfolyamrögzítéshez módosítani kell az eredeti hitelszerződést, ehhez azonban közjegyző közreműködésére van szükség, aminek díja van. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke kedden még azt mondta, hogy a devizahitelesek szerződésének módosításához hiányzik az a rendelet, amely a módosítás feltételeit tartalmazza, ám a kormányzati kommunikációs államtitkárság később azt közölte, hogy az árfolyamrögzítéshez szükséges törvény és kormányrendelet megszületett, a szerződésmódosításokkal járó közjegyzői feladatok elvégzéséhez nincs szükség rendeletmódosításra.

A nyilatkozat ellenére mégis lesz egy új rendelet, Tóth Ádám az [origo]-nak csütörtök este úgy nyilatkozott, hogy a kormány, a Magyar Bankszövetség és a közjegyzői kamara között megegyezés született a szerződésmódosítások menetrendjéről és a közjegyzői díjakról.

Kérdéses a közjegyzői díj mértéke

"A technikai feltételekről és az egyeztetett díjról még politikai döntést kell hozni, ez várhatóan a jövő héten megszületik, utána jelenhet meg a jogszabály. A politikai döntésig a felek nem nyilatkoznak arról, mekkora lesz az árfolyamrögzítést igénylő ügyfelek szerződésének módosítási díja" - mondta Tóth Ádám, aki azt az összeget nem árulta el, hogy pontosan mennyi lesz a közjegyzői díj, csak annyit mondott, hogy a kamara 15 ezer forintos díjat javasolt.

Tóth Ádám közölte, a kamara azzal számol, hogy augusztus 26-a, azaz a jogszabály várható megjelenése előtt nem kerülnek a szerződésmódosítások a közjegyzők elé. A bankok úgy tájékoztatták a kamarát, hogy legalább két hét kell ahhoz, hogy az árfolyamrögzítésnek megfelelően előkészítsék egy-egy ügyfél szerződését, amely mehet a közjegyzőhöz.

A mostani frankárfolyam mellett nem mindegy, hogy mikortól kell alacsonyabb törlesztést fizetni, bár a papírmunka miatt a legtöbb igénylő várhatóan csak októberben számolhat mérsékelt kiadással.

Hiányzó rendelet a 15 százalékos korlátról

A másik hiányzó szabálynak meg kell határoznia, hogy az árfolyamrögzítés lejárta után maximálisan mennyivel emelkedhet a törlesztőrészlet. Ez azért fontos, mert, ha a svájci frank árfolyama tartósan magas marad és három év múlva is 200-260 forint között lesz, akkor az árfolyamrögzítő adósoknak harminchat hónap után drasztikusan megemelkedhet a havi kiadása.

A törvény erről azt mondja, "a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét - a hiteladós életkorát is figyelembe véve - úgy határozza meg, hogy annak visszafizetése, a devizakölcsön törlesztőrészletét is figyelembe véve aránytalanul magas havi törlesztési terhet a hiteladós számára ne jelentsen. Az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékét kormányrendelet határozza meg".

Bár a szóban forgó kormányrendelet nem született meg, a kormány azt ígéri, a törlesztés legfeljebb tizenöt százalékkal emelkedhet. A törlesztési plafonnak is ára van: egy rögzített árfolyamon havonta 77 ezer forint törlesztésű hitel három év múlva akár 133 ezer havi törlesztéssel is járhat, ha a kormány valóban döntés hoz a korlátról, akkor viszont radikálisan meghosszabbodhat a hitel futamideje.

A törlesztőrészlet a fixálás alatt is változhat

Ezekből is látszik, hogy az árfolyamrögzítés évek múlva, tartósan magas frankárfolyam esetén többletterhet jelent az adósoknak, átmeneti időszakra azonban valóban lélegzethez jutnak. Már rövid távon akár huszonöt százalékot spórolhatnak a megoldást választó adósok. (Elsősorban a frankhiteleseket érinti az árfolyamrögzítés, mert a lakóingatlan-fedezetű devizahitelek túlnyomó része, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint svájcifrank-alapú, az euró- és jenalapú hitelek aránya, a teljes hitelállományon belül viszonylag alacsony.)

Fontos, hogy az árfolyamrögzítés nem jelenti azt, hogy biztosan nem fog változni a törlesztőrészlet harminchat hónapon keresztül, a hitel kamata ugyanis változhat kedvező és negatív irányba is, ha a frank után járó nemzetközi kamatszint változik. (Ezt elsősorban a svájci központi bank alapkamata határozza meg.). Ezzel párhuzamosan pedig növelheti vagy csökkentheti a törlesztés mértékét.

Az árfolyamrögzítési rendszer lényege, hogy a rögzített árfolyam és az aktuális árfolyam közötti különbség egy úgynevezett gyűjtőszámlán halmozódik, ez tulajdonképpen egy hitel, amelyet harminchat hónap múlva kell elkezdeni törleszteni az eredeti devizahitellel együtt.

A felhalmozódó összeg nagyságrendjét nehéz megmondani, mert nem lehet biztosan tudni, hogy az árfolyam és a háromhónapos bankközi kamatláb - a jelenleg 6,1 százalék körül mozgó Bubor - kamata hogyan mozog. Bár most nehéz elképzelni, hogy a svájci frank árfolyama visszatér a 2008 nyarán látott valamivel 140 forint feletti mélyponthoz, ám az akkori prognózisok sem számoltak azzal, hogy három év múlva több mint száz forinttal lesz magasabb az árfolyam. Elviekben tehát elképzelhető, hogy a jövőben jelentősen esik az árfolyam.

Erre utalt az [origo]-nak június elején adott interjújában Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank vezetője, amikor azt mondta, hogy "két- vagy hároméves időtávra senki nem tud biztos árfolyamprognózist adni, így aztán nem lehet kizárni, hogy jóval lejjebb fog menni az árfolyam, ami jelentősen csökkenti majd az árfolyamrögzítéssel élők későbbi terheit.

Horvátországban választási húzás az árfolyamrögzítés

"Az elmúlt napokban számos horvátországi bank, köztük az OTP Banka Hrvatska képviselőivel együtt több megbeszélésre került sor a horvát pénzügyminiszterrel. Az OTP Banka Hrvatska jelenleg vizsgálja a kormány ajánlását és mérlegeli a lehetséges lépéseket" - közölte az OTP Bank az [origo] kérdésére, hogy a pénzintézet horvátországi leánybankja vállalja-e az árfolyamrögzítést, amelyre a Vecernji List horvát napilap szerint a horvát kormány szólította fel a bankokat.

Jadranka Kosor horvát miniszterelnök és Martina Dalic pénzügyminiszter a múlt hét szerdai kormányülést követően jelentette be, hogy a kormány azt várja a bankoktól, rögzítsék a svájci frankban eladósodottak hiteleinek törlesztését, illetve tegyék lehetővé, hogy tíz év halasztással, kamatmentesen fizethessék ki a felhalmozódó különbözetet. Ezen túlmenően a bankoktól elvárja horvát kormány, hogy csökkentsék a frankhitelek kamatát, a kormány pedig rendeletmódosítással teszi lehetővé, hogy már a jövő hónaptól mérséklődjenek a kamatszintek. A Horvátországban működő bankok augusztus 15-e után írhatják alá az adósokkal az átdolgozott szerződéseket. A miniszterelnök jelezte: a pénzintézetek egy része már elfogadta a kormány javaslatát, más részük pedig még nem válaszolt rá.

Gimes Gergely, a Political Capital tanácsadó cég Horvátországgal is foglalkozó gazdaságpolitikai elemzője az [origo]-nak azt mondta, hogy Horvátországban idén, december elején országgyűlési választásokat tartanak: a most induló kampány legfontosabb témája a korrupciós ügyek mellett várhatóan a gazdasági helyzet lesz, így a párt sokkal inkább a gazdasági kérdésekre, a válságkezelésre próbálja kihegyezni kampányát. Ennek volt egyik eleme a nemrég bejelentett árfolyamrögzítés, amellyel azt akarja hangsúlyozni a kormány, hogy képes megvédeni a lakosságot a gazdasági válság következményeitől - mondta el az elemző.

Gimes hozzátette, hogy a megállapodás még nem köttetett meg a többségében külföldi kézben lévő horvátországi bankokkal, emiatt a következő időszakban kemény tárgyalásokra lehet számítani az instabil lábakon álló kormány és a pénzintézetek között.

Horvátországban a teljes külső eladósodottság - azaz az állami és a magánszféra együttes adóssága - jelenleg a GDP 97 százaléka, ugyanez az arány Magyarországon 140, de Csehországban csupán 40 százalék. A svájci frankhitelek mennyiségét tekintve a lengyelek és a magyarok után a horvátok rendelkeznek a legnagyobb svájci frankhitel-állománnyal a kelet-közép-európai államok közül - mondta el Gimes Gergely.