Tartósan gyengülni fog a frank, ha Svájc beindítja a pénznyomdát

Óriásit zuhant a frank árfolyama az elmúlt napokban, leginkább azért, mert a piac arra számít, hogy a svájci jegybank beszáll a frank védelmében. A hétvégén megjelent svájci hírek szerint a jegybank egy bizonyos euró/frank árfolyam felett meg fogja akadályozni a frank erősödését.

A hét első kereskedési napján folytatódott a svájci frank gyengülése, hétfőn délelőtt 240 forint alatt mozgott a frankárfolyam, ami közel húszforintos süllyedést jelent a múlt hétfői szintekhez képest, a kedden elért 273 forint feletti rekordnál pedig bő harminc forinttal alacsonyabb.

"A frank rohamléptékkel szalad vissza a korábban jellemző kereskedési sávjába, miután a piaci szereplők a svájci vezetés, elsősorban a jegybank frankgyengítő intézkedésétől tart. Fontos azonban, hogy a frankgyengülést teljes egészében az a spekuláció idézte elő, hogy lesz valamilyen intézkedés a frank gyengítésére" - derül ki a Raiffeisen hétfői devizapiaci kommentrájából, amely szerint az egyensúlyi árfolyamszintet még nem érte el a frank, így az esés még jócskán folytatódhat. Ez utóbbihoz arra volna szükség, hogy az európai adósságválságra érkezzen egy átfogó, hosszú távú megoldás az Európai Unió vezető országaiból.

Nem feltétlen érzik meg a devizahitelesek a frankcsúcsokat

A frankárfolyam a devizahitellel rendelkező háztartásokban fontos kérdés, mert ez határozza meg, hogy mekkora törlesztőrészletet kell befizetniük. (Bár euróalapú és jenalapú hiteleket is folyósítottak az elmúlt években a magyarországi bankok, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hitelállomány túlnyomó részét a frankalapú hitelek teszik ki.) Az elmúlt napokban volt olyan, hogy a svájci frank egy napon belül közel húszforintos sávban mozgott, tehát a devizapiaci mozgások alapján nagyon nem mindegy, hogy melyik napon kalkulálja a bank az adott háztartási törlesztését.

Annak a feltételezett adósnak, aki havonta mondjuk 250 franknak megfelelő törlesztést köteles fizetni, az - a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamával számolva június 4-ei kalkuláció szerint 64 300 forintot kellett fizetnie a múlt hónapban, míg augusztus 4-én már 73 600 forintot. Ha minden hónap 11-én számolja ki a bank a törlesztőt, akkor a feltételezett adósnak júliusban 67 248, egy hónappal később 78 465 forintot kellett fizetnie.

"Konkrét szabályt nem lehet mondani arra, hogy a különböző bankok mikor számítják ki és írják elő a havi törlesztőrészlet befizetését. Több bank van, amelyik a hónap elején teszi meg ezt, és azt javasoljuk az ügyfeleknek, hogy minél előbb, a fizetés beérkezése után fizessék ki a törlesztőrészletet" - mondta Kovács Zoltán, a hiteltanácsadással foglalkozó Benks ügyvezető igazgatója június végén az [origo]-nak. Az magyar piacon vezető helyen szereplő OTP Bank minden hónap 4-én kalkulálja ki az esedékes összeget.

Árt a svájci gazdaságnak, ezért léphetnek

A svájci gazdaságpolitikusok vagy a jegybank intézkedésére azért van szükség, mert bár a svájci gazdaság sokat kibír, a frank elmúlt években és hónapokban látott felértékelődése már gondokat jelentett. "Hiába a folyó fizetési mérleg többlete, a stabil államháztartás, a nehezen helyettesíthető (úgynevezett organikus) készítményeket előállító gyógyszeripar, hogy csak a legfontosabbakat említsük, reális veszély a mostani helyzetben a recesszió, a defláció [árcsökkenés] kialakulása és a munkanélküliség emelkedése. Fontos látni, hogy a gazdasági jó mutatókkal rendelkezik, de a frank felértékelődése nem a termelékenység jelentős bővülése miatt következett be, hanem azért, mert a befektetők pánikhangulatban öntötték a pénzt a frankba. A gazdasági teljesítmény szempontjából indokolatlan frankerősödéssel Svájc a világ bajait importálja" - mondta Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője. (A defláció veszélyeiről itt olvashat részletesen.)

A svájci jegybank már az elmúlt két évben is próbálkozott a frankerősödés megállításával, frankot adott el a devizapiacon jellemzően euró ellenében. Ezzel az beavatkozási technikával komoly eurótartalékokra tett szert, amelyek értéke a frank erősödésével folyamatosan csökkent, tehát veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni. A frankerősödés megállítására megoldás az úgynevezett árfolyamküszöb létrehozása is, amelynek bevezetéséről írt a hétvégén a svájci, vasárnaponként megjelenő hetilap, a Sonntagszeitung. A lap szerint a svájci kormány és az ország központi bankja arról egyeztet, hogy küszöböt határoznának meg, ameddig a frank erősödhet az euróhoz képest. Ha ezt a szintet (várható 1,1 frankot az euróval szemben) elérni a frank, a svájci jegybank automatikusan intervenciót hajtana végre a frank gyengítése céljából, azaz a piacon frankot adna el euróért cserébe.

Tardos Gergely elmondta, hogy mivel a svájci jegybank korlátlan mennyiségű frankot teremthet növelve annak kínálatát ezért bármilyen külső frankkereslet esetén meg tudja állítani annak erősödését, miközben a svájci jegybank devizatartaléka emelkedik. Ha a piaci szereplők meg is próbálják adott szint fölé vinni az árfolyamot, ez nem fog menni, a gyakorlatilag végtelen források miatt és előbb utóbb nem fogják pénzzel bírni a spekulációt - tette hozzá Tardos. (A másik oldalon ez nem lenne igaz, vagyis gyengülés megállításánál egy jegybank forrásai végesek, mert ott a saját devizáját kell vásárolnia, és végesek a források.)

A napi erősödésre játszó spekulánsok már kiszálltak

Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője az [origo]-nak azt mondta, hogy egyelőre a piac is a hétvégén megjelent értesülés alapján számít a frank euróhoz mért árfolyamában egy küszöb bevezetésére, hivatalos tájékoztatás még nincs. Szerinte ez egy üzenet lehet a piaci szereplőknek, hogy Svájc megelégelte a frankerősödést.

"Bár manapság nem a megszokott forgatókönyvek szerint folyik a kereskedés a devizapiacokon, ha az általános magatartásból indulunk ki, akkor feltételezhető, hogy nem lesz mindennap támadás a határ ellen. Alapesetben egy árfolyamsáv erős oldalát ritkábban támadják a befektetők, elképzelhető, hogy megpróbálják az árfolyamhatáron túl erősíteni a frankot az euróval szemben, de ha nem jön össze, akkor előbb-utóbb jó eséllyel felhagynak ezekkel a próbálkozásokkal" - mondta Kolba, arra utalva, hogy a piac is tudja, a jegybank pénznyomtatással szinte korlátlan ideig tud védekezni. Az elemző hozzátette, hogy a rövid időtávra berendezkedő, néhány napos frankerősödésre játszó spekulánsok szerinte már kiszálltak, és további befektetők fogják felszámolni a pozícióikat, ha azt látják, hogy a svájci jegybank mindenáron gyengíteni akarja a frankot.

Az árfolyamküszöb mellett más lehetősége is lehet a svájci jegybanknak, mégpedig a negatív kamatráta bevezetése, amelyre 1970-es években már volt példa. A negatív kamatráta azt jelentené, hogy Svájcban megadóztatnák a külföldiek által elhelyezett betéteket, vagyis aki frankban tartaná a pénzét, annak arra kellene felkészülnie, hogy kevesebbet kap vissza a banktól, mint amennyit betett oda. Ez a lehetőség - a pénzkibocsátás fokozása mellett - már egy januárban, Bernben a frank erejéről rendezett gazdasági konzultáción is felvetődött. A negatív kamatot 1972 és 1978 között már alkalmazta Svájc, akkor is a frank túlzott erőssége miatt. Negyedévenként 2, majd 3, végül pedig 10 százalékos volt a mértéke, mégsem vezetett kellő eredményre: 1973 és 1978 között a frank - az infláció nélkül számolva - azaz reálértékben 29 százalékkal erősödött. A trend akkor fordult meg, amikor az SNB deklaráltan feláldozta a gyengítés érdekében az árstabilitást, az inflációgerjesztő politika 1982-ig tartott, amikor már túl nagy árnak bizonyult a pénzromlás a gyengébb frankért cserébe. A negatív kamat esetleges svájci bevezetéséről Németh Dávid azt mondta, kizárni nem lehet egy ilyen lépést, de egyelőre még nem jelent megoldhatatlan problémát az erős frank a svájci vállalati szektornak.