Simor: Magyarország kockázatosabbá vált

Az inflációs pálya, a gyenge növekedés és a magas munkanélküliség lehetővé tenné az alapkamat csökkentését, a pénzügyi kockázatok azonban megakadályozzák ezt. Ennek megfelelően 6 százalékon tartotta kedden a kamatot a jegybank. Simor András elnök szerint a svájci frank árfolyamának emelkedése visszafogja a fogyasztást, az árfolyamgáttal élők száma azonban kérdés a jegybank előtt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 6 százalékon hagyta az alapkamatot keddi ülésén. A kamatszint január óta változatlan, és Simor András jegybankelnök szavaiból arra lehet következtetni, hogy jó ideig nem is fogja csökkenteni a tanács. Az MNB kiadta új középtávú inflációs célját is, ez azonban megfelel az eddig követett 3 százalékos szintnek, vagyis a jegybank arra törekszik, hogy 3 százalék alá szorítsa az áremelkedés ütemét.

Simor András, az MNB elnöke szerint "huzamosabb ideig szükség lehet a kamatszint tartására" a 3 százalékos inflációs cél elérése érdekében. A jegybankelnök a júliusi kamatdöntés után is a "huzamosabb ideig" kifejezést használta, ami azt jelzi, hogy a központi bank nem változtatott monetáris (pénzügyi) politikáján. Simor András elmondása szerint egyetlen javaslatot tárgyalt a tanács, és egyhangú döntés született.

Még nem látja a jegybank, hányan élnek az árfolyamgáttal

A döntés utáni sajtótájékoztatón az elnök azt mondta, hogy a legutóbbi inflációs adat nem okozott meglepetést, a reálgazdaság azonban kedvezőtlenebbül alakult az előrejelzéseknél, ami szerinte dezinflációs (áremelkedést visszafogó) hatással jár. A gazdasági lassulás költségvetésre gyakorolt hatása szerinte függ attól is, hogy milyen szerkezetű a változás, mivel ha az export romlása okozta a rosszabb GDP-adatot, akkor annak kisebb az adóhatása, mint ha a fogyasztás romlana inkább. "Megnyugtatónak tartom, hogy a miniszterelnök úr kiállt a 3 százalék alatti hiánycél mellett" - mondta a költségvetési kockázatokról Simor. Orbán Viktor kormányfő a múlt szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy "akármi is potyogjon az égből, tartani fogjuk a hiányt."

A magas munkanélküliség a fogyasztás mérséklődésével jár, amelyet felerősít, hogy a svájci frank magas árfolyama és a megemelkedett törlesztőrészletek "az elfogyasztható jövedelmet" csökkentik. Simor András szerint az "otthonvédő" kormányzati és banki programok (mint amilyen az árfolyamgát) tompíthatják a fogyasztás visszaesését, de a jegybank még nem alakította ki az álláspontját, hogy ez milyen mértékű lehet. "Nagy kérdés számunkra, hogy hányan fognak élni ezzel" - mondta Simor az árfolyamgátra utalva. Szerinte a lehetőséggel élőknek figyelembe kell venniük, hogy a svájci frank árfolyama 2015-től, az árfolyamrögzítés lejártával is magasan maradhat, és akkor "nagyon kellemetlen meglepetés" érheti a hitelest.

Mindezek alapján Simor András azt mondta, hogy idén még a 3 százalékos cél felett alakulhat az áremelkedés üteme, jövő év végére azonban a célszint alá kerülhet.

Magyarország kockázatosabbá vált az elmúlt hónapban, de ennek külső, világgazdasági oka van - vélte Simor. A rossz befektetői hangulat szerinte az eurózóna adósságválságára, az Egyesült Államok augusztus 6-i leminősítésére és a világgazdasági kilátások általános romlására vezethető vissza.

A várakozásnak megfelelő döntés

Reuters legfrissebb felmérése szerint a válaszoló elemzők mindegyike arra számított, hogy a tanács tartja a kamatot. A kamat csökkentésére azonban egyre inkább tér nyílik, mivel a hazai kötvényekre nagy a kereslet, az infláció pályája alacsony, így nagy valószínűséggel teljesül a középtávú, 3 százalékos cél, illetve a magyar GDP vártnál gyengébb növekedése is azt indokolná, hogy csökkenthető a kamat. Bebesy Dánielnek, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzserének gyorselemzése szerint a feltörekvő piacokra jellemző, hogy a lassuló növekedésre enyhítéssel, például kamatcsökkentéssel válaszolnak.

Az eurózóna válsága azonban komoly kockázatot jelent a hazai pénzügyi rendszernek. Simor András már a júliusi kamatdöntésnél is azt mondta, hogy az inflációs cél teljesülésére az egyik legnagyobb kockázatot az eurózóna elhúzódó válsága jelenti, "a kezelés sikeressége befolyásolja a monetáris politikát" (azaz a jegybank pénzügyi politikáját).

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a pénzügyi stabilitási kockázatok mellett arról is meg kell győződnie a jegybanknak, hogy a korábbi időszak ársokkjai (például az olaj- és élelmiszerár-emelkedés) nem gyűrűztek-e át, vagyis nem jelentek-e meg a többi szektor árszínvonalában. Simor András a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ha enyhe mértékben is, de megjelent a maginflációban a nyersanyagárak emelkedése.

A Budapest Alapkezelő értékelése szerint a jegybank egyelőre helyesen kivár, hisz a kamatcsökkentést követő lehetséges forintárfolyam-gyengülés miatt a növekedésösztönző hatás amúgy is meglehetősen kérdéses, ráadásul a csökkentés miatt esetleg megingó forint újabb kamatemelést válthatna ki, amit a jegybank kerülni kíván.

A jegybank legutóbbi értékelése szerint 2012 végére elérhető a 3 százalék alatti infláció, vagyis sikerül teljesíteni az inflációs célt, ugyanakkor a piac ennél korábbra teszi az áremelkedési szint 3 százalék alá kerülését. Suppan Gergely szerint már év végére, jövő év elejére elérhető a cél. Ennek alapján a második félévben 0,25-0,5 százalékpontos kamatcsökkentést elérhetőnek tart az elemző, amelyet támogat, hogy az eurózóna kamatszintje a gyenge növekedési eredmények miatt várhatóan egy ideig nem emelhető.

Menet közben mérsékelhető a célszint

A jegybank háromévente felülvizsgálja középtávú inflációs célkitűzését, vagyis azt a szintet, amely alá kívánja szorítani a hazai áremelkedési ütemet. Simor András elmondása szerint az új középtávú cél 2013-tól három éven keresztül lesz érvényes, de a monetáris tanács menet közben is mérsékelheti akár, ha az az eurózónához való csatlakozást segíti. A kedden nyilvánosságra hozott jelentés szerint a célszint 3 százalék marad, vagyis ugyanannyi, mint amit eddig is követett az MNB. Simor szerint a cél emelése egyáltalán nem merült fel, a csökkentés viszont igen, de a monetáris politika hitelességére hivatkozva végül a korábbi célszint megtartása mellett döntöttek.

Az eurózónához való csatlakozás egyik alapfeltétele az infláció 3 százalék alatt tartása. A jegybank szerint a szint meghatározásakor figyelembe vették a várható csatlakozást, ugyanakkor kiemelték, hogy a belépés előtt összhangba kell hozni a hazai inflációs várakozásokat az európai szinttel, mivel ennek hiányában versenyképesség-romlást hozhat a tagság.