Ha a kormány tartani akarja a Széll Kálmán-tervben foglalt vállalásait, és valóban közel 100 milliárd forintot akar spórolni a jövő évi költségvetésben, akkor igen gyorsan el kellene indítania a 220 ezer rokkantnyugdíjas rendkívüli felülvizsgálatát. A rehabilitációs hivatalban nem ismerik a menetrendet, a háziorvosokkal pedig még senki nem egyeztetett.

Az [origo] információi szerint csúszik a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok tömeges rendkívüli felülvizsgálata. Elképzelhető, hogy erre az idén már nem is kerül sor, jóllehet a Széll Kálmán-tervben az szerepel, hogy a folyamatot 2012. január 1-ig lezárja a kormány. Június végén a Magyar Nemzet Pósfai Gáborra, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatójára hivatkozva arról számolt be, hogy a körülbelül 220 ezer rokkantnyugdíjas felülvizsgálata heteken belül elindulhat.

Döntésről, különösen pontos menetrendről a felülvizsgálatokat végző NRSZH-ban az [origo] információi szerint mégsem tudnak. Mint azt a hivatal egyik név nélkül nyilatkozó, vezető beosztású munkatársa az [origo]-nak elmondta, még semmilyen előkészület nem történt, miközben a jelenlegi állomány és kapacitás mellett nem képzelhető el a tömeges felülvizsgálatok idei lebonyolítása. Ezzel egybevágó információkról számolt be, egy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vezetőivel kapcsolatban álló forrás is.

Közel 100 milliárdot spórolna a kormány a rokkantnyugdíjasokon

A 2012-2014-re előirányzott költségvetési megtakarítások egyik legfontosabb tétele a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok ellátásának megvonása, így e nélkül hatalmas lyuk tátongana a jövő évi büdzsében. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) június végén publikált elemzése azt feltételezi, hogy az összes III. kategóriájú leszázalékoltat visszaterelik a munkaerőpiacra. Ha így lesz és ezzel a rokkantsági ellátásban részesülők 87,7 százaléka elveszítené az ellátását, akkor 2012-ben 319,9 milliárd forint közvetlen költségvetési kiadáscsökkenést érne el a kabinet.

A rokkantnyugdíjasok ígért felülvizsgálata csúszásának nemcsak közvetlen költségvetési következménye van, hanem rossz üzenetet is közvetít a befektetők és az Európai Unió felé. Azt mutatja, hogy a Széll Kálmán-terv és az azt megfejelő konvergenciaprogram máris felpuhul, az ígéreteiből visszatáncol az Orbán-kormány. Egyre több elemzés foglalkozik azzal, hogy a két program nem lesz elég a jövő évi hiánycél teljesítéséhez, pótlólagos kiigazításra is szükség lesz, ehhez képest a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatának csúszása az ellenkező irányba mutat.

Az európai adósságválság és a romló világgazdasági kilátások miatt a napokban több EU-tagország további megszorításokat jelentett be, ilyenkor még nagyobb a kockázata, ha a tervezett kiigazításokkal csúszik egy olyan ország, amely a régiós társaihoz képest a legmagasabb adósságállománnyal rendelkezik, és az elszaporodott devizahitelek miatt sérülékenyebb.

Mivel a kormányzati szándék nyár elején úgy módosult, hogy csak az 57 évnél fiatalabb III. kategóriájú rokkantnyugdíjasok ellátását vizsgálnák felül, az intézkedésből fakadó költségvetési megtakarítás 70 százalékkal alacsonyabb lenne. A KFIB számítása szerint ez 2012-ben 96 milliárd forint kiadáscsökkenést jelentene.

Forrás: MTI/Vajda János

366 orvosra volna szükség

Megkerestük a Nefmit, de a tárcától egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A Nefmi korábbi tájékoztatása szerint 220 ezer korhatár alatti leszázalékolt készülhet 2011-ben a felülvizsgálatra. 110 ezer III. kategóriájú rokkantnyugdíjas, ezen felül 84 ezer ember, aki rendszeres szociális járadékban részesül, és további 25 ezren, akik átmeneti járadékot kapnak. Valamennyiüknek még legalább 5 évük van hátra a hivatalos öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.

 

Az NRSZH név nélkül nyilatkozó munkatársa szerint nagyjából azzal lehet számolni, hogy egy orvosszakértő legfeljebb tíz pácienst tud egy nap alatt felülvizsgálni. Ha tehát 1 orvos 60 nap alatt 600 pácienssel tud foglalkozni (feltételezve, hogy ősszel három hónap alatt megtörténnek a felülvizsgálatok, és havonta átlagosan 20 munkanap van), akkor összesen 366 orvosszakértőre van szükség ahhoz, hogy 220 ezer ember esetéről döntsenek még az idén.

Orvosszakértőket keresnek

A NRSZH augusztusban több, azonnal betölthető állást is meghirdetett "bizottsági főorvos, előadó szakértő" munkakör betöltésére. A hivatal honlapján megtalálható álláshirdetés alapján egyetemi szintű általános orvosi diplomával, legalább 5 éves klinikai gyakorlattal és lehetőség szerint klinikai szakvizsgával rendelkező orvosszakértőket keresnek, a szervezet szinte valamennyi regionális igazgatóságára (Budapestre, Szolnokra, Debrecenbe, Szegedre, Egerbe, Pécsre, Miskolcra, Nyíregyházára, Salgótarjánba és Békéscsabára). Az álláshirdetések beadási határideje augusztus 19. volt, a jelentkezéseket szeptember 15-ig bírálják el.

Az [origo] megkereste a hivatal humánpolitikai főosztályvezetőjét, de nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy az új felvételek a rendkívüli felülvizsgálatokkal vannak-e összefüggésben. Az NRSZH egy névtelenséget kérő munkatársa szerint azonban a hivatalnál folyamatosan orvoshiány van, a jelenlegi állománnyal a rendes felülvizsgálatokat is nehezen tudják elvégezni. A dél-alföldi regionális igazgatóságnál pedig megtudtuk, hogy a náluk megnyílt pozíció nyugdíjazás miatt üresedett meg, nem pedig az esetleges extra kontrollok miatt.

"Ha meg kell többszörözni a hivatal orvosszakértői állományát, annak komoly költségei lesznek" - vetette fel az NRSZH munkatársa, hozzátéve, hogy a rendkívüli felülvizsgálatok várható költségvetését még nem készítették el. Pusztán az orvosi vizsgálatokra vonatkozóan egyébként a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest tett egy alsó becslést, amely szerint a szükséges orvosi felülvizsgálatok fejenként 25 ezer forintos átlagos költséggel végrehajthatók. A 220 ezres létszámra vetítve ez 5,5 milliárd forint költségtöbbletet jelent.

A háziorvosok nem tudnak róla

Az 57 évnél fiatalabb rokkantnyugdíjasok tömeges ellenőrzése a háziorvosok számára is pluszfeladatot jelent. Kertai Aurél, a Budapesti Orvosi Kamara Háziorvosi Szekciójának elnöke úgy számol, hogy ha az 5300 háziorvos között egyenletesen oszlik el a 220 ezer érintett, akkor egy háziorvosra 40 páciens rendkívüli ellenőrzése és adminisztrációja jut az év végéig bezárólag. (Összesen 6800 háziorvos dolgozik Magyarországon, de közülük 1300-an gyermekorvosok.)

Kertai szerint a procedúra a következőképpen zajlik: Miután az érintett megkapja a behívóját a rehabilitációs hivataltól, felkeresi a háziorvosát, aki összeállítja a beteg többoldalas dokumentációját, és esetleg friss laborvizsgálatra küldi vagy beutalja valamilyen szakorvosi vizsgálatra. Az így beszerzett dokumentumok alapján az NRSZH orvosszakértői bizottsága meghozza a szakvéleményt: keresőképesnek nyilvánítja az illetőt vagy megerősíti a rokkantsági ellátásra való jogosultságot.

"A háziorvosok semmiféle előzetes értesítést nem kaptak, senki nem egyeztetett velük" - mondja Kertai Aurél, akinek meggyőződése, hogy a tömeges extra felülvizsgálatokra nincs meg az orvosi kapacitás, a munkáltatók sem tudják felszívni majd a több tízezer visszaterelt munkaerőt, és közmunkaprogramokban sem fognak tudni ennyi embert foglalkoztatni.

Az NRSZH munkatársa egyébként hasonló aggályokat fogalmazott meg. Mint mondta, jobb lenne, ha a felülvizsgálatokat nem dömpingszerűen végeznék el, hanem egy-egy szűk mintán, a visszaélésekkel különösen terhelt területen próbálnák meg visszavágni az efféle ellátásokat, és újból munkába állítani a keresőképeseket. "Ebből a szempontból szerencsésebb, ha nem sietik el a döntést, és nincs még meg a pontos menetrend" - tette hozzá.