Orbán: Az euróválság az ország szuverenitását veszélyezteti

2011.08.29. 9:32

A miniszterelnök arra figyelmeztetett a külképviselet-vezetői értekezlet nyitónapján mondott beszédében, hogy az euróválság miatt az ország szuverenitása forog kockán. Orbán Viktor szerint Európában mára bevetté váltak azok a nem ortodox gazdasági intézkedések, amelyek miatt a magyar kormányt az elmúlt egy évben össztűz alá vették.

A miniszterelnök szerint arra kell felkészülni, hogy az euróválság és az ahhoz kapcsolódó reálgazdasági válság nem múlik el a következő néhány hónapban, évben. Orbán Viktor hétfőn, a külképviselet-vezetői értekezlet nyitónapján a Külügyminisztériumban azt mondta, hogy az eurót, az európai gazdaságot is folyamatos támadások érik majd a következő nyolc-tíz évben. Magyarországnak ebben a hangulatban, politikai erőtérben kell majd végeznie a munkát - hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor hozzátette, hogy az euróválságnak, a pénzügyi válságnak reálgazdasági következményei is vannak, elsősorban a gazdasági növekedés mértéke, minősége szempontjából. Figyelmeztetett arra, hogy ősszel harcos időszak következik, és az euróválság miatt az ország szuverenitása forog kockán. Orbán Viktor szerint vannak befektetők, akiknek az az érdeke, hogy egyes országokat (például Görögországot vagy Portugáliát) a csőd szélén tartsanak, és ezen jól keressenek, és ugyanígy rajtunk is szívesen keresnének.

Az euróválság miatt az ország nagyon súlyos veszélyhelyzetbe került az elmúlt három hónapban, ezért folytatni kell a több mint egy évvel ezelőtt megkezdett változásokat, különben Magyarország visszasodródik a görög útra, és pénzügyi spekulánsok miatt elveszti szuverenitását. A Görögország jövőjét meghatározó döntéseket már nem Görögország hozza, Magyarországnak ezt az utat mindenképpen el kell kerülnie - tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint Görögország esetében már az is szép eredmény, ha a saját állampolgárairól szóló döntésekben részt tud venni.

Orbán Viktor szerint három mutató határozza meg az ország helyzetét: a költségvetési hiány, az államadósság szintje, és a gazdasági növekedés. A közép-európai országok jól állnak ezekkel a mutatókkal, de a rossz hír az - mondta a kormányfő -, hogy Magyarország ebből a szempontból most nem tartozik Közép-Európához.

Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Európában mára bevetté váltak azok a nem ortodox gazdasági intézkedések, amelyek miatt a magyar kormányt az elmúlt egy évben össztűz alá vették. Orbán úgy fogalmazott, hogy bár a bankadó miatt "kis híján keresztre feszítettek minket", mára tizenkét európai állam vezetett be bankadót, bár a különadók miatt perben áll Magyarország, egyre több európai állam ró ki különadót egyes ágazatokra, és ma már "minden második miniszterelnök munkaalapú gazdaságról beszél". Szerinte ez azt mutatja, hogy a magyar kabinet korábban szalonképtelennek bélyegzett gazdasági intézkedései mára "mainstreammé", bevetté váltak az Európai Unióban.

Orbán Viktor szerint a következő nyolc-tíz évben a politikai stabilitás lesz a legnagyobb érték, és nagy előny, hogy az Európai Unióban - még legalább három évig - Magyarországon van a politikailag legstabilabb vezetés.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Martonyi János és Orbán Viktor a nagyköveti konferencián

Az egységes európai adózás ellentétes a magyar érdekekkel a kormányfő szerint, ezért minden olyan törekvést meg kell próbálni visszaverni, amely ebbe az irányba mutat. A miniszterelnök a beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország folytatja az államadósság-csökkentés politikáját, amíg ugyanis annak mértékét nem tudja a GDP 70, majd 60 százaléka alá vinni, addig az ország nem távolodik el a veszélyzóna centrumától. A kormány minden eszközzel tartani fogja a 3 százalékos költségvetési hiányt is, csakúgy mint a tíz év alatt egymillió munkahely teremtésének politikáját - mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy reményeik szerint két-háromszáz ezer ember munkába állására lehet számítani az előttünk álló évben, kifejezetten a közfoglalkoztatás keretében.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Orbán Viktor szerint beváltak a nem ortodox gazdasági intézkedések

A miniszterelnök arra hívta fel ha külképviselet-vezetők figyelmét, hogy a következő 15-20 év a szövetségkötések versenyéről fog szólni. Szerinte az a jó külpolitika, amely nem kérdőjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de emellett a lehető legintenzívebb együttműködésre törekszik Kínával, Oroszországgal, az arab világgal vagy a felemelkedő közép-ázsiai térséggel. Szerinte azért, mert tagjai vagyunk az észak-atlanti szövetségnek, elvi vagy ideológiai alapon még nem kell elzárkóznunk azoktól az országoktól, amelyek nem tartoznak a szövetséghez. A kormányfő álláspontja szerint az új szövetségek megkötésénél versenyfutás van, és aki erről lemond, kárt okoz saját hazájának. Megerősítette, a közeljövőben magyar delegáció látogat Szaúd-Arábiába.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Kovács László Kínáról érdeklődött

Kovács László volt szocialista külügyminiszter a Kínával kapcsolatos kormányzati politika témájában tett fel kérdést - szerinte ugyanis Kína lehet partner, "nagytestvér", de szövetséges nem -, amelyre a miniszterelnök úgy reagált: "ez egy generációs probléma közöttünk. (...) Ahogyan ön befogadja a valóságot, az egy más kategóriarendszer szerint történik, mint ahogy mi beszélünk". Hangsúlyozta ugyanakkor: senki nem gondolhatja komolyan, hogy például a NATO-tagsággal egy lapon lehetne említeni a gazdasági szövetségesi viszonyt Kínával, miközben nem tartozik a lényeghez, hogy a viszonyokat milyen nyelvi formában fogalmazzák meg.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Martonyi János: szükség van egy külkapcsolati törvényre

A tanácskozás sajtónyilvános részében felszólaló Martonyi János külügyminiszter közölte: egy-két hónapon belül elkészül a külpolitikai stratégia, és a tárca tervei között van egy külkapcsolati törvény megalkotása is. A külügyi tárca vezetője a külkapcsolati törvény szükségességét azzal indokolta, hogy átfogó szabályozással javítsák a külügyi és a külgazdasági terület, valamint a kulturális diplomácia közötti együttműködést.

Az Európai Unióról szólva Martonyi János azt emelte ki, hogy az elmúlt időszakban a tagállami döntések előtérbe kerültek a közösségi döntéshozatal rovására, amit Magyarország számára kedvezőtlen jelenségként értékelt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK