Feltétel nélkül visszaadna a cégeknek 260 milliárd forint áfát az NGM

Még ősszel visszaadná az NGM a cégeknek a visszatartott, 260 milliárd forintnyi áfát - derül ki a minisztérium [origo] által megismert előterjesztéséből. A törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy aki október 20-ig nem kéri vissza a pénzét, az végleg lemondhat róla. Az új áfaszabályozásban ezentúl nem lesz feltétele a pénz visszaadásának az, hogy a cég kifizesse beszállítóját. Az NGM arra számít, lesznek perek a magyar állam ellen, mert nem mindenkinek fizetnék ki a kamatot a javaslat alapján.

Feltétel nélkül, még idén, ráadásul az utolsó fillérig visszaadja az állam a korábban visszatartott áfát a cégeknek - ezt mondja ki az [origo] által megismert előterjesztés, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium terjeszt be a szerdai kormányülésre. Az előterjesztés elfogadásáig még változhat, de az előterjesztést ismerő, névtelenséget kérő forrás szerint a törvénymódosítás elfogadására nagy az esély.

Gyorsan, negyvenezer cégnek

Mint beszámoltunk róla, az Európai Bíróság július végén hozott döntése szerint Magyarország megsértette az áfaszabályokra vonatkozó uniós előírást, vagyis jogtalanul lassította a cégek áfa-visszaigénylését. A magyar áfaszabályozás azért jogsértő, mert a hatóság gyakorlatilag vég nélkül visszatarthatja a cégek által visszaigényelt áfát, holott halasztó tartalmú határozatot a közösségi előírások szerint legfeljebb egyszer hozhatna.

A már az uniós csatlakozáskor is érvényben levő, most kifogásolt passzus szerint mindaddig nem kaphatja vissza egy cég a vásárolt áruk, igénybe vett szolgáltatás után a partnere által felszámított áfát, amíg nem fizeti ki partnerét, annak ellenére sem, hogy a partnere az áfát befizette az államkasszába. Az állam tehát megkapja az áfát, de a másik félnek csak akkor téríti vissza, ha az bizonyos feltételt teljesít. A kifogásolt magyar szabály alapján akár vég nélkül is visszatarthatja a magyar állam az áfát, noha a közösségi jog szerint legfeljebb egy időszakig (egy adóbevallási periódusig) lehet visszatartani az áfát.

Az NGM előterjesztése világosan fogalmaz: a lehető leggyorsabban vissza kell adni az áfát az érintett mintegy negyvenezer vállalkozásnak (a Magyarországi vállalkozások 8-10 százaléka érintett ebben az ügyben, nekik van éppen előre befizetett áfájuk az államnál), ehhez pedig gyorsított ütemű parlamenti tárgyalást és a törvény sürgős kihirdetését javasolja a nemzetgazdasági tárca. Az NGM, megerősítve az [origo] korábbi értesülését, úgy számol, legkésőbb szeptember végéig az országgyűlés elfogadja a jogszabályt, ami életbe is lép.

Október 20. jogvesztő határidő lesz

Az [origo] által megismert törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az áfavisszatartással érintett cégek október 20-ig áfabevallásukban vagy egy külön kérvényben jelezhetik, hogy visszakérik az áfát. Az október 20-i határidő jogvesztő lenne, vagyis, ha a kormány így fogadja el a javaslatot, akkor aki később eszmél, az végleg elveszíti a neki járó pénzét a tervezet szerint.

A visszafizetések során hatalmas tételről van szó. Az előterjesztés 260 milliárd forintra teszi azt az összeget, amely a cégeket megilleti. (Ez összhangban áll azzal a 240-260 milliárdos becsléssel, amelyről vasárnap Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára beszélt a Hír Tv-ben.) Ezt a pénzt még az idén mindenképpen vissza akarja adni az NGM a vállalkozásoknak, amit azzal biztosítana, hogy a törvény kimondaná: a visszakért pénzt az adóhatóság 30 nap alatt ki kell hogy fizesse a visszaigénylő cégnek, de ha a cég egymillió forintnál többet kér vissza, akkor 45 napja van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az utalásra. Vagyis legkésőbb december 5-ig az érintett negyvenezer cégnél landol a 260 milliárd forint.

Feltétel nélkül visszaadja az állam a 260 milliárd forintot

Az NGM előterjesztése úgy hozná összhangba a magyar szabályt az uniós irányelvvel, hogy az áfa-visszatérítés mostani feltételhez kötését eltörölné. Vagyis ezentúl a visszaigényelt áfát akkor is visszakapja az érintett cég, ha nem fizette ki beszállítóját, és még egy adóbevallási periódust sem kell erre várnia.

A sietséget magyarázhatja, hogy idén a csaknem 2900 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyon állami bekebelezése fedezetet teremt az ügy idei elrendezésére. Ezt a magyarázatot erősítette meg az előterjesztés hátterét ismerő, névtelenséget kérő forrás is. (A GDP 10 százalékára rúgó nyugdíjpénztári megtakarítást az uniós módszertan szerint teljes egészében idén kell beszámítani a költségvetés bevételei közé, jövőre egy fillérrel sem javíthatja az államháztartást a vagyon átvétele.)

Az NGM elismeri, perek várhatók az állam ellen

Az előterjesztés nem varr el minden szálat a visszajáró áfa ügyében. A most visszatartott áfát visszaadják, és azt a bírságot, késedelmi kamatot is visszatérítik, amelyet az adóhatóság korábban szabott ki a most jogellenesnek kimondott áfaszabály alapján. Azoknak az ügyére azonban nem tesz pontot az NGM előterjesztése, akik most nincsenek visszaigénylő pozícióban, de a múltban átmenetileg (pár hónapon át) voltak. Nekik elvileg járhat a visszatartott áfa időszakára a kamat, ezzel azonban nem foglalkozik a törvénytervezet. Az előterjesztés bevezetője - ami az elfogadás után sem kerül majd nyilvánosságra - felhívja a figyelmet, hogy perek indulhatnak a magyar állam ellen a kamat ki nem fizetése miatt. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó adószakértők is azt valószínűsítették, hogy a kamatért, kártérítésért harcolni kell, és van is eszköz a cégek kezében.

A visszaigényelt áfa feltétel nélküli visszaadása elvileg megkönnyítené az adócsalást. Az előterjesztés erről a kérdésről nem rendelkezik, csak arra tesz utalást, hogy az adótörvények keretében, amelyeket november közepéig fogad el a parlament, új rendelkezések megalkotása lehet szükséges a csalások megakadályozására.