Nem döntött az Alkotmánybíróság a nyugdíjpénztárakról

Keddi rendkívüli ülésén sem tudott határozatot hozni az Alkotmánybíróság a mintegy százezer magánpénztári tag nyugdíjának ügyében. A következő ülést szeptemberben, öt új taggal kibővülve tartja a testület.

Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén sem határozott a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos határozattervezetről - mondta el az [origo] kérdésére Sereg András. A testület sajtófőnöke elmondta, az ülés reggel 9 órakor kezdődött, és mintegy négy órán át tartott, de arról nem közölt részleteket, hogy mi akadályozta a döntéshozatalt.

A következő ülést szeptemberben tartják, de Sereg András szerint pontos dátum még nincs. Mint arról már korábban beszámoltunk, az Ab szeptember 1-jén öt taggal bővül, az új tagokat június végén a kormánypártok jelöltjeként, titkos szavazáson, kétharmados többséggel választotta meg a parlament. Ebben a kérdésben így már a nagyobb létszámú testület hozhat döntést.

Az MTI beszámolója szerint a testület kedden azért nem határozott, mert új szakmai szempontok merültek fel az ügyben.

Augusztus közepén az [origo] birtokába jutott az Ab elé kerülő határozattervezet, amely szerint azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. A tervezet szerint semmis lenne a törvénynek az a része, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, és az Ab a törvénynek azt a pontját is megsemmisítené, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki járulékot fizet, cserébe valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult, míg a hozzájárulás formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás.