Olcsóbb termálvíz-hasznosítást érne el a kormánynál egy agrárszervezet

Vágólapra másolva!
Köbméterenként 47-290 forintos állami terhet jelent a termálvíz kezelése a hazai kertészeti vállalkozásoknak, amely komoly versenyhátrányt jelent számukra, pedig jóval olcsóbb, de környezetbarát rendszert kell kialakítani - állítja egy agrárszervezet.
Vágólapra másolva!

Indokolatlan versenyhátrányt okoz a magyar kertészeti ágazatnak a termálvízhasználat jelenlegi magyar szabályozása - állítja a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, az Agrya, ezért a szervezet a hasznosítás feltételeit újraszabályozná.

A jelenleg érvényes szabályozás szerint ugyanis a 2012-től a termálvizet használó kertészeteknek vissza kell sajtolniuk a földbe az általuk kitermelt és felhasznált vizet. Ez a szabály minden termelő, azaz víznyerő kút esetén mintegy százmillió forint mértékű beruházásra kényszeríti a vállalkozásokat a fiatal gazdákat tömörítő szervezet számításai szerint.

Az Agrya szerint a kitermelt és felhasznált termálvíz kezelésének vannak alternatív, kisebb beruházásigényű, olcsóbb felszíni kezelési megoldásai. Ennek során hűtő-pihentető tavakban tárolják és kezelik a termálvizet, és csak ez után kerül a használt termálvíz az élővizekbe. A szóban forgó vízkezelési megoldásnak több évtizedes gyakorlata van, az eredmények pozitívak, a hűtő-pihentető tavakban és környékükön komoly élővilág alakult ki.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége példaként hozza, hogy a szlovák szabályozás szerint a termálvíz nem minősül szennyvíznek, kitermelése az öntözővízzel esik azonos megítélés alá. Így a használt termálvizet egy rövid hűtés után közvetlenül az élővizekbe engedik az ottani vállalkozások. Nincs jele Szlovákiában annak, hogy ennek a több évtizede követett gyakorlatnak környezetkárosító hatása lenne.

A termálvizet használó magyar vállalkozásoknak ugyanakkor különböző állami járadékokat, járulékokat - esetenként bírságokat is - meg kell fizetniük. A vízkészlet-használati járulék 34 forint, a bányajáradék 5 forint, a vízkormányzás díja legalább ugyancsak 5 forint, míg az esetleges vízszennyezési bírság 3-240 forint lehet köbméterenként. Mindezek a költségek összességében minimálisan 47 forint állami terhet jelentenek a felhasznált termálvíz után, de ez az összeg szélsőséges esetben akár 290 forint is lehet köbméterenként - állítják az Agryánál.

A fiatal gazdák szervezete szerint emiatt számos kertészeti vállalkozás kényszerülhet felhagyni a tevékenységével. Ezért a mezőgazdaságban felhasznált termálvízre vonatkozó szabályozás átalakítása segítség volna a vállalkozásoknak.

A kormányprogram a következő években a munkahelyek számának növelésével számol a mezőgazdaságban. Ezeknek az új munkahelyeknek a jelentős részét pedig csak a kertészeti ágazat képes megteremteni. Egy hektár termálvízzel fűtött, folyamatosan működő üvegház 10-15 ember foglalkoztatását igényli egész évben - emlékeztetnek az Agryánál.

Így a fiatal magyar gazdák azt szeretnék, ha még az ősz folyamán megtörténnének azok a jogszabályi változások, amelyek hosszabb távon is kiszámíthatóvá teszik a termálvíz használatát a magyar mezőgazdaságban. Szeretnék például, ha a kötelező visszasajtolásra vonatkozó törvényi és rendeleti szabályokat hatályon kívül helyeznék. Emellett kérik azt is, hogy a mezőgazdasági célú termálvíz használatához kapcsolódó állami terheket csökkentsék olyan alacsony szintre, amelyek mérséklik a vállalkozások versenyhátrányát.