Alkotmányba foglalták a spanyol költségvetési korlátot

2011.09.07. 23:17

A kormánypárt és az ellenzéki néppárt közösen fogalmazta meg a törvénytervezetet, amely nemcsak a Madrid, hanem a regionális és önkormányzatok költségvetési szabadságát is korlátozza majd.

Az alsóház után a spanyol felsőház is elfogadta a költségvetési korlát alkotmányba foglalásáról szóló törvényjavaslatot. A felsőházi szavazáson a 261 szenátorból 233 szocialista és ellenzéki konzervatív néppárti szenátor szavazott a beterjesztés mellett, míg hárman ellenezték. Az ellenzéki kispártok képviselői távollétükkel bojkottálták a szavazást.

A pénteki alsóházi szavazáson 350-ből 316 képviselő szavazott a javaslat mellett, a megkövetelt háromötödös részaránynál lényegesen többen. A felsőházi szavazáson is a háromötödös többséget kellett megszereznie a törvényjavaslatnak.

Az alkotmánymódosítás ellenzőinek még van egy halvány lehetősége a törvénymódosítás megakadályozására: amennyiben két héten belül sikerül tíz százalékos támogatást szerezniük a parlament két házának egyikében egy népszavazás kiírásához, akkor az adósságplafon alkotmányba foglalásáról a népszavazásnak kell döntenie.

A kormánypárt és az ellenzéki néppárt az adósságválság rendezése, a pénzpiacok megnyugtatása és a befektetői bizalom helyreállítása érdekében minden politikai rivalizálást félretéve közösen fogalmazta meg a törvénytervezetet. Az ellenzéki kispártokat azonban nem sikerült megnyerniük az ügynek. A katalán és a baszk nacionalisták a regionális autonómia sérülésétől tartanak, mivel az adósságkorlát nemcsak a Madrid, hanem a regionális és önkormányzatok költségvetési szabadságát is korlátozza majd. Az alkotmányreformot a baloldal és a szakszervezetek is elutasítják, mivel nézetük szerint arról csak egy népszavazás lenne hivatott dönteni.

Spanyolország reagált elsőként Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök euróövezeti országokhoz intézett felhívására, hogy a jövő év közepéig az euróövezet pénzügyi stabilitásának helyreállítása érdekében vezessék be az "adósságfék" intézményét költségvetési korlátozó intézkedések alkotmányba való foglalásával. Németországban már 2009 óta érvényben van egy ilyen értelmű szabály és Franciaország is alkotmányának módosítására készül.

Az alsóház által múlt pénteken és a felsőház által szerdán elfogadott törvénytervezet 2020-tól 0,4 százalékos felső küszöböt ír elő a GDP-arányos hiányra. Spanyolország 2013-ra tervezi az uniós stabilitási paktumban rögzített 3,0 százalékra csökkenteni GDP-arányos költségvetési hiányát azt követően, hogy az 2009-ben még 11,1 százalékon állt.

Az 1978-as alkotmányt a második alkalommal módosítja a spanyol törvényhozás. Első alkalommal 1992-ben került sor az alkotmány egy mindössze kétszavas módosításra, ami passzív választási joghoz juttatta a Spanyolországban élő uniós állampolgárokat is a helyhatósági választásokon.

KAPCSOLÓDÓ CIKK